„Istár-kapu” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Az '''Istár-kapu''' [[Babilon]] egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az [[Eufrátesz]] partján feküdt, a mai [[Irak]] központi területén. |
Az '''Istár-kapu''' [[Babilon]] egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában [[II. Nabú-kudurri-uszur]] babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az [[Eufrátesz]] partján feküdt, a mai [[Irak]] központi területén. |
||
Az Istár-kapu 1930 óta a |
Az Istár-kapu 1930 óta a [[berlin]]i Előázsiai-Múzeumban található, amely a [[Pergamonmuseum|Pergamon Múzeumban]] kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus [[Marduk]]-szentély épült, a [[zikkurat]] (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett a felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait [[bika|bikákkal]] és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a [[mushussu]] oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2018. január 30., 23:13-kori változata
Az Istár-kapu Babilon egyik városkapuja volt és a felvonulási úttal együtt végleges formájában II. Nabú-kudurri-uszur babiloni király uralkodása idején (Kr.e. 605 - 562) épült fel. Babilon Babilónia fővárosa volt, az Eufrátesz partján feküdt, a mai Irak központi területén.
Az Istár-kapu 1930 óta a berlini Előázsiai-Múzeumban található, amely a Pergamon Múzeumban kapott helyet. II. Nabú-kudurri-uszur idejében Babilonban geometrikus Marduk-szentély épült, a zikkurat (Bábel tornya) lépcsőzetesen emelkedett a magasba, itt voltak a híres függőkertek és a káprázatos királyi palota. Az erődített városfalon nyíló északi kaputól, az Istár-kaputól vezetett a felvonulási útvonal a szent kerület felé, melynek belső falait bikákkal és a babilóniai mitológia fő istenségének egyik alakjával, a mushussu oroszlánhoz hasonló domborműveivel diszített színes kerámiatégla borítja. Bár összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb.
Források
- Liane Jakob-Rost, Evelyn Klengel-Brandt, Joachim Marzahn, Ralf-B. Wartke: Das Vorderasiatische Museum. Verlag Philipp von Zabern, 1992. ISBN 3-8053-1325-X
- Beate Salje (Szerk.):Vorderasiatisches Museum. Verlag Philipp von Zabern, 2001. ISBN 3-8053-2778-1
- Lutz Martin: Das Ischtar-Tor von Babylon. In: Vorderasiatisches Museum Berlin. Geschichte und Geschichten zum hundertjährigen Bestehen. Berlin 2000, 23–24. oldal
- Rácz Róbert: Berlin, Budapest 2005, ISBN 963-86520-2-0
További információk
