„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
| születési név = |
| születési név = |
||
| születés helye = [[Sepsiszentkirály]] |
| születés helye = [[Sepsiszentkirály]] |
||
| születés dátuma = [[1919]]. [[szeptember 12.]] |
| születés dátuma = [[1919]]. [[szeptember 12.]] |
||
| halál helye = [[Kolozsvár]] |
| halál helye = [[Kolozsvár]] |
||
| halál dátuma = [[2003]]. [[január 31.]] |
| halál dátuma = [[2003]]. [[január 31.]] {{életkor-holt|1919|9|12|2003|1|31}} |
||
| nemzetiség =magyar |
| nemzetiség =magyar |
||
| házastárs = |
| házastárs = |
||
A lap 2018. január 24., 11:28-kori változata
| Imreh István | |
 | |
| Csomafáy Ferenc felvétele | |
| Született | 1919. szeptember 12. Sepsiszentkirály |
| Elhunyt | 2003. január 31. (83 évesen) Kolozsvár |
| Állampolgársága | román[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Imreh István |
| Foglalkozása | történész |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Imreh István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12. – Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Lánya Farkas Mária Gazdaságfejlesztő, gazdaságkutató. Fia Imreh István biológus, genetikus.
Élete és munkássága
A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.[2]
Művei
- Székely falutörvények, 1947
- Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
- Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
- Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
- A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
- Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
- Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
- Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
- A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
- Székelyek a múló időben, 1987
- Kászonszéki krónika 1650–1750
- Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994
Díjak, elismerések
Források
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Kékesi Márk Zoltán: Dimitrie Gusti és a bukaresti monografikus szociológiai iskola
- Benkő Samu: Imreh István (1919-2003). Magyar Tudomány, 5. sz. (2003)
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
- Romániai magyar ki kicsoda : 1997. Nagyvárad, 1996. Imreh István lásd 256. p. ISBN 973 97980 0 4
További információk
- Camil Mureşanu: Gyászbeszéd. Korunk, (2003. március)
.svg){kind=small}