„Imreh István (történész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor: 7. sor:
| születési név =
| születési név =
| születés helye = [[Sepsiszentkirály]]
| születés helye = [[Sepsiszentkirály]]
| születés dátuma = [[1919]]. [[szeptember 12.]]
| születés dátuma = [[1919]]. [[szeptember 12.]]
| halál helye = [[Kolozsvár]] {{életkor-holt|1919|9|12|2003|1|31}}
| halál helye = [[Kolozsvár]]
| halál dátuma = [[2003]]. [[január 31.]]
| halál dátuma = [[2003]]. [[január 31.]] {{életkor-holt|1919|9|12|2003|1|31}}
| nemzetiség =magyar
| nemzetiség =magyar
| házastárs =
| házastárs =

A lap 2018. január 24., 11:28-kori változata

Imreh István
Csomafáy Ferenc felvétele
Csomafáy Ferenc felvétele
Született1919. szeptember 12.
Sepsiszentkirály
Elhunyt2003. január 31. (83 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságaromán[1]
Nemzetiségemagyar
GyermekeiImreh István
Foglalkozásatörténész
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Imreh István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben

Imreh István (Sepsiszentkirály, 1919. szeptember 12.Kolozsvár, 2003. január 31.) erdélyi magyar történész, szociológus, 1990-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Lánya Farkas Mária Gazdaságfejlesztő, gazdaságkutató. Fia Imreh István biológus, genetikus.

Élete és munkássága

A középiskolát Kolozsváron és Brassóban végezte, majd 1940–1944 között a kolozsvári egyetem közgazdasági karán tanult, itt is doktorált gazdaságtörténetből. Rövid ideig a kolozsvári Victoria szövetkezetben dolgozott közgazdászként, majd az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa lett. Az intézet megszűnése után a Bolyai Tudományegyetem előadótanáraként először a jog- és közgazdaság-tudományi karon, majd a történelem szakon tanított. 1959-től nyugdíjba vonulásáig a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes legújabb kor történetét adta elő. 1977-ben a Magyar Néprajzi Társaság, 1998-ban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.

Kutatásainak középpontjában Erdélynek a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető korszaka állt, ezen belül a székelység története. A székely falu mezőgazdasági fejlődését, állattartását, szőlőművelését, társadalmi rétegződését, a falu belső rendjét vizsgálta. Kora társadalomtudósai közül kapcsolatot tartott fenn a szintén falukutató Dimitrie Gusti szociológussal, kinek monografikus kutatási módszerét nagyra értékelte.[2]

Művei

  • Székely falutörvények, 1947
  • Despre începuturile industriei capitaliste din Transilvania în prima jumătate a secolului XIX-lea, 1955
  • Majorsági gazdálkodás a Székelyföldön a feudalizmus bomlásának idején. Adatok a XVIII. század végi és a XIX. század eleji székelyföldi nagybirtok gazdálkodásáról és a paraszti földek kisajátításáról, 1956
  • Újkori egyetemes történeti előadások. 1870–1918, 1958
  • A rendtartó székely falu. Faluközösségi határozatok a feudalizmus utolsó évszázadából, 1973
  • Erdélyi hétköznapok 1750–1850. Társadalom- és gazdaságtörténeti írások a bomló feudalizmus időszakáról, 1979
  • Erdély változó társadalma 1767–1821 (Csetri Elekkel közösen), 1980
  • Viaţa cotidiană la secui 1750–1850 (fordította Gelu Păteanu, Florica Perian, Papp Ferenc), 1982
  • A törvényhozó székely falu. I. A székely falutörvények világa. II. Székely falutörvények, rendtartások. 1581–1847. III. Jegyzetek., 1983
  • Székelyek a múló időben, 1987
  • Kászonszéki krónika 1650–1750
  • Látom az életem nem igen gyönyörű, 1994

Díjak, elismerések

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Magyar Örökség díj 2001–2005