„Prony-fék” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
13. sor: 13. sor:
== Teljesítménymérés ==
== Teljesítménymérés ==
A nyomatékmérés mellett a Prony-fék a <math>P \, </math> teljesítmény mérésére is alkalmas, ha egyidejűleg az <math>\omega \, </math> szögsebességet (<math>n \, </math> percenkénti fordulatszámot) is megmérik:
A nyomatékmérés mellett a Prony-fék a <math>P \, </math> teljesítmény mérésére is alkalmas, ha egyidejűleg az <math>\omega \, </math> szögsebességet (<math>n \, </math> percenkénti fordulatszámot) is megmérik:
:<math>P = M \cdot \omega = M \cdot \frac {2 \cdot \pi \cdot n} {60} \, </math>
:<math>P = M \cdot \omega = M \cdot \frac {\pi \cdot n} {30} \, </math>
A dugattyús motorok gyártás, karbantartás utáni átvételének fontos mérése a fékpadon történő nyomatékmérés, melynek során ellenőrizhető, hogy a gép viselkedése mennyire tér el a névleges értékektől.
A dugattyús motorok gyártás, karbantartás utáni átvételének fontos mérése a fékpadon történő nyomatékmérés, melynek során ellenőrizhető, hogy a gép viselkedése mennyire tér el a névleges értékektől.



A lap 2018. január 8., 05:57-kori változata

Prony-fék
Traktorok teljesítményének mérése 1910-ben Prony-fékkel

A Prony-fék forgó gépek forgatónyomatékának, illetve teljesítményének mérésére szolgáló eszköz, melyet Gaspard de Prony (1755-1839) francia matematikus és mérnök talált fel 1821-ben. A teljesítmény és forgatónyomaték mérésére szolgáló eszközöket összefoglaló néven fékpadoknak nevezik.

Nyomatékmérés

Korábban egy erőgép forgatónyomatékát úgy mérték, hogy egy, a gép tengelyére erősített tárcsán kötelet, hevedert vagy szíjat vetettek át, melynek egyik végét befogták, másik végére meg súlyokat akasztottak, melyek a hevedert megfeszítették és a keletkezett súrlódás fékezte a tárcsát. A súlyok növelése során figyelték, mikor kezd csökkenni a fordulatszám, ekkor leolvasták a terhelő erőt. Az nyomaték az súlyerő és a tárcsa sugarának szorzata:

Prony ezt az egyszerű elrendezést egy hosszúságú kar segítségével pontosabbá és nagyobb nyomatékok mérésére is használhatóvá tette. Mérőkészülékével többé nem kellett a fordulatszám esését figyelni, ami egyébként sem volt pontos eljárás, hanem a súlyokat kellett úgy megválasztani, hogy a fék, mint egy hagyományos mérleg egyensúlyba kerüljön. Ekkor a mért nyomaték:

Az ábrán látható egyszerű szerkezet helyett az erőt természetesen nemcsak súlyokkal, hanem rugó összenyomódásával, erőmérő cellával vagy más módon is lehet mérni. A fékpofákat enyhén kenni szokás, hogy a fékerőt egyenletesebbé tegyék. A fékezőerőt a fékpofák összeszorításával változtatják. A mérés hátránya, hogy a mérendő gép energiáját a fékezés teljes mértékben felemészti és hőenergiává alakítja át. Ez kisebb gépeknél csak gazdaságtalan üzemet eredményez, de nagyobb teljesítményű gépek esetén a keletkező hő elvezetéséről is gondoskodni kell, ami nehézségekkel járhat.

Teljesítménymérés

A nyomatékmérés mellett a Prony-fék a teljesítmény mérésére is alkalmas, ha egyidejűleg az szögsebességet ( percenkénti fordulatszámot) is megmérik:

A dugattyús motorok gyártás, karbantartás utáni átvételének fontos mérése a fékpadon történő nyomatékmérés, melynek során ellenőrizhető, hogy a gép viselkedése mennyire tér el a névleges értékektől.

Egyéb nyomatékmérő eszközök

A hosszabb ideig nagyobb teljesítményű gépekkel végzett méréseknél gondoskodni kell a keletkezett hő elvezetéséről. Ezt könnyebb hidraulikus fékekkel elérni. A hidraulikus fék lényegében a folyadék mozgatásakor keletkezett áramlási ellenállás segítségével emészti fel a mechanikai munkát azt hővé alakítva. A felmelegedett folyadék cseréjével és visszahűtésével a hidraulikus fékpad működése hosszú ideig fenntartható.

Más fékpadok elektromos elven működnek. Az örvényáramú fékpad a mechanikai munkát elektromos árammá, majd hővé alakítja. A mérlegdinamó, mérleggenerátor előnye, hogy a hajtó gép által átadott energia nem vész el, hanem a hálózatba visszatáplálva hasznosul. Mérlegmotorral munkagép felvett teljesítménye mérhető.

Források

  • Pattantyús. Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 3. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
  • Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963104808X

Külső hivatkozások