„Árvaház utca” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Leírása: jav. |
a emberkínzó forrásolás |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
|pozíciós térkép = Brassó belváros |
|pozíciós térkép = Brassó belváros |
||
}} |
}} |
||
Az '''Árvaház utca''' ({{ny-ro|Strada Poarta Șchei}}, {{ny-de|Waisenhausgasse}}) a [[Brassó történelmi központja|brassói városerőd]] nyugati, [[Bolgárszeg]] felőli részén helyezkedik el. Német és magyar neve az 1875-ben alapított [[Tartler-árvaház]]ra utal, román elnevezése pedig az utca délnyugati végén található [[Árvaház utcai kapu|Bolgárszegi kapura]] (Poarta Șchei). Északkeleti irányban a Felsővilla utcában folytatódik. |
Az '''Árvaház utca''' ({{ny-ro|Strada Poarta Șchei}}, {{ny-de|Waisenhausgasse}}) a [[Brassó történelmi központja|brassói városerőd]] nyugati, [[Bolgárszeg]] felőli részén helyezkedik el. A városerőd egyik legkorábban kialakult utcája. Német és magyar neve az 1875-ben alapított [[Tartler-árvaház]]ra utal, román elnevezése pedig az utca délnyugati végén található [[Árvaház utcai kapu|Bolgárszegi kapura]] (Poarta Șchei). Északkeleti irányban a Felsővilla utcában folytatódik. |
||
==Elnevezése== |
==Elnevezése== |
||
A 19. század végéig Szentlélek utcaként ismerték (németül ''Heiligleichnahmsgasse'', azaz Krisztus Teste-utca), ugyanis a középkorban ezen a területen, a [[Fekete templom]]tól délre helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (németül ''Kapelle der Bruderschaft des Heiligen Leichnams Christi'', Krisztus Szent Teste-testvériség kápolnája). 1488-ban ''des heligelichmis gasz'', 1494-ben ''des heyligen leichnames gasz'', 1520-ban ''platea corporis Christi'' néven jelenik meg. |
A 19. század végéig Szentlélek utcaként ismerték (németül ''Heiligleichnahmsgasse'', azaz Krisztus Teste-utca), ugyanis a középkorban ezen a területen, a [[Fekete templom]]tól délre helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (németül ''Kapelle der Bruderschaft des Heiligen Leichnams Christi'', Krisztus Szent Teste-testvériség kápolnája). 1488-ban ''des heligelichmis gasz'', 1494-ben ''des heyligen leichnames gasz'', 1520-ban ''platea corporis Christi'' néven jelenik meg.{{refhely|Jekelius|33. o.|azonos=J33}} A Tartler-árvaház 1875-ös megnyitása után Árvaház utca (''Waisenhausgasse'', románul ''Ulița Orfanilor'') lett a neve. Román elnevezése 1926–1948 között ''Strada Mureșenilor'' (nem összetévesztendő a [[Kolostor utca (Brassó)|Kolostor utcával]], mely később szintén a ''Strada Mureșenilor'' nevet viselte), 1948–1966 között ''Strada [[Makszim Gorkij|Maxim Gorki]]'', 1966 óta ''Strada Poarta Șchei''.{{refhely|Pavalache|490. o.}} |
||
==Története== |
==Története== |
||
Több történész ([[Gernot Nussbächer]], [[Bakó Géza]], [[Gustav Treiber]] és mások) kutatásai alapján az Árvaház utca déli sora volt a [[Brassó történelmi központja|történelmi központ]] egyik városmagja, és már a 13. század elején kialakult. Ugyanakkor Paul Niedermayer szerint a városmag ettől északkeletre, a [[Hirscher-ház]] környékén volt, és az Árvaház utca területe csak a 13. század közepe után kezdett beépülni, a település kelet-nyugati terjeszkedése során. |
Több történész ([[Gernot Nussbächer]], [[Bakó Géza]], [[Gustav Treiber]] és mások) kutatásai alapján az Árvaház utca déli sora volt a [[Brassó történelmi központja|történelmi központ]] egyik városmagja, és már a 13. század elején kialakult. Ugyanakkor Paul Niedermayer szerint a városmag ettől északkeletre, a [[Hirscher-ház]] környékén volt, és az Árvaház utca területe csak a 13. század közepe után kezdett beépülni, a település kelet-nyugati terjeszkedése során.{{refhely|Stroe 2009|81. o.}} |
||
A középkori utca a jelenlegi 26. számú épületig húzódott. Az utca északi részén elhelyezkedő Szentlélek-kápolnát és kolostorát a [[reformáció]] után megszüntették, és 1560-ban a kolostorhoz tartozó udvar felparcellázásával alakították ki az Árvaház utca 6–10. számainak (a jelenlegi számozás szerint) telkeit és a mögöttük levő házhelyeket. |
A középkori utca a jelenlegi 26. számú épületig húzódott. Az utca északi részén elhelyezkedő Szentlélek-kápolnát és kolostorát a [[reformáció]] után megszüntették, és 1560-ban a kolostorhoz tartozó udvar felparcellázásával alakították ki az Árvaház utca 6–10. számainak (a jelenlegi számozás szerint) telkeit és a mögöttük levő házhelyeket.{{refhely|Stroe 2009|85–88. o.|azonos=S85}} |
||
Két fertály határán helyezkedett el; északi házsora a ''Quartale Catharinae'', déli sora a ''Quartale Corporis Christi'' városnegyedhez tartozott. Főleg [[mészáros]]ok lakták. |
Két fertály határán helyezkedett el; északi házsora a ''Quartale Catharinae'', déli sora a ''Quartale Corporis Christi'' városnegyedhez tartozott.{{refhely|Pavalache|110. o.}} Főleg [[mészáros]]ok lakták.{{refhely|azonos=J33}} Évszázadokon keresztül a városerőd délnyugati, „felső” részének legfontosabb, legforgalmasabb artériája volt, ugyanis csak itt, az utca végén álló kapun keresztül nyílt átjárás a románok lakta [[Bolgárszeg]] városnegyed felé.{{refhely|Stroe 2015|39–40. o.|azonos=S39}} Az elsőként épített Szentlélek-kaput 1526-ban árvíz rongálta meg; helyén a 16. század közepén felépült a [[Katalin-kapu]], melynek [[barbakán]]ja ma is áll. 1689-ben és 1699-ben tűzvész pusztította az utcát.{{refhely|Pavalache|243. o.}} |
||
A 18. század végére a Katalin-kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, így a kaputorony kivételével lebontották, és 1828-ban az utca végén megnyitották az [[Árvaház utcai kapu]]t. A régi várfalak bontása folytatódott; 1851–52-ben az utca végén felépült a szász [[Brassói Sportlíceum|Tornaiskola]] (Evangelische Turnschule), az első brassói épület, mely a lebontott várfalak helyére épült. |
A 18. század végére a Katalin-kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, így a kaputorony kivételével lebontották, és 1828-ban az utca végén megnyitották az [[Árvaház utcai kapu]]t. A régi várfalak bontása folytatódott; 1851–52-ben az utca végén felépült a szász [[Brassói Sportlíceum|Tornaiskola]] (Evangelische Turnschule), az első brassói épület, mely a lebontott várfalak helyére épült.{{refhely|azonos=S85}} |
||
Az utcát a 19. században Oláhok utcájának is nevezték (''Wallacher Gasse''), ugyanis sok román kereskedő vett itt házat, vagy nyitott üzletet, éttermet. Mi több, itt volt a városerőd román kulturális életének központja: negyven éven keresztül a 3. szám alatti Fretschkes-házban volt a [[Román Kaszinó]] (Casina română) kulturális egyesület székhelye, |
Az utcát a 19. században Oláhok utcájának is nevezték (''Wallacher Gasse''), ugyanis sok román kereskedő vett itt házat, vagy nyitott üzletet, éttermet. Mi több, itt volt a városerőd román kulturális életének központja: negyven éven keresztül a 3. szám alatti Fretschkes-házban volt a [[Román Kaszinó]] (Casina română) kulturális egyesület székhelye,{{refhely|Aldea|461. o.|azonos=A461}} az 1. szám alatti vendéglő pedig a román értelmiségiek kedvelt találkozóhelye volt.<ref name=pestrea>{{cite book |last=Pestrea Suciu |first=Steluța |title=Străzi, case, oameni din Brașov |pages=227–232 |year=2011 |publisher=Foton |location=Brassó |isbn=9789737641700 |language=román}}</ref> |
||
A zsúfolt, forgalmas utca máig nyitva áll az autóforgalom számára, autóbuszjáratok is áthaladnak rajta. 1970-ig kétirányú volt, majd egyirányúvá tették. |
A zsúfolt, forgalmas utca máig nyitva áll az autóforgalom számára, autóbuszjáratok is áthaladnak rajta. 1970-ig kétirányú volt, majd egyirányúvá tették. |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
Az Árvaház utca a városkaputól a [[Apollonia Hirscher utca|Hirscher utcáig]] húzódik, hosszúsága 350 méter. Északkeleti irányban a Felsővilla utcában (''Strada Grigoraș Dinicu'', ''Obere Gabelgasse'') folytatódik. Kisebb utcák ágaznak el belőle: déli irányban a Torna utca (''Strada George Coșbuc'', ''Hinter der Mauer'') és a [[Zsinór utca]] (''Strada Sforii'', ''Schnurgässchen''), északi irányban, a [[Johannes Honterus-udvar|Honterus-udvar]] felé pedig a Szélespatak (más néven Katalin utca, ''Strada Paul Richter'', ''Breite Bach''), Templom utca (''Strada Hans Benkner'', ''Oberes Schulgässel''), és az Iskola utca (''Strada Stefan Ludwig Roth'', ''Unteres Schulgässel''). |
Az Árvaház utca a városkaputól a [[Apollonia Hirscher utca|Hirscher utcáig]] húzódik, hosszúsága 350 méter. Északkeleti irányban a Felsővilla utcában (''Strada Grigoraș Dinicu'', ''Obere Gabelgasse'') folytatódik. Kisebb utcák ágaznak el belőle: déli irányban a Torna utca (''Strada George Coșbuc'', ''Hinter der Mauer'') és a [[Zsinór utca]] (''Strada Sforii'', ''Schnurgässchen''), északi irányban, a [[Johannes Honterus-udvar|Honterus-udvar]] felé pedig a Szélespatak (más néven Katalin utca, ''Strada Paul Richter'', ''Breite Bach''), Templom utca (''Strada Hans Benkner'', ''Oberes Schulgässel''), és az Iskola utca (''Strada Stefan Ludwig Roth'', ''Unteres Schulgässel''). |
||
A házak legtöbbje kétszintes, a 18–19. században épült. Túlnyomó többségük lakóházként szolgál, csak az utca keleti végén van néhány üzlethelyiség, étterem. Díszítésük barokk, rokokó, klasszicizáló, vagy eklektikus. |
A házak legtöbbje kétszintes, a 18–19. században épült. Túlnyomó többségük lakóházként szolgál, csak az utca keleti végén van néhány üzlethelyiség, étterem. Díszítésük barokk, rokokó, klasszicizáló, vagy eklektikus.{{refhely|azonos=S39}} |
||
Jelentősebb épületek: |
Jelentősebb épületek: |
||
* '''1.''' 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő ''La Împăratulu Romaniloru'' (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek ([[George Coșbuc]], [[Ion Luca Caragiale]], [[Ștefan Octavian Iosif]], [[Sextil Pușcariu]], Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.<ref name=pestrea/> |
* '''1.''' 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő ''La Împăratulu Romaniloru'' (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek ([[George Coșbuc]], [[Ion Luca Caragiale]], [[Ștefan Octavian Iosif]], [[Sextil Pușcariu]], Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.<ref name=pestrea/> |
||
* '''3.''' Itt lakott Samuel Fretschkes, a [[Johannes Honterus Líceum|Honterus-líceum]] igazgatója. 1842–1851 és 1854–1885 itt volt a [[Román Kaszinó]] székhelye, mely fontos szerepet játszott az [[1848-as havasalföldi forradalom]] alatt. |
* '''3.''' Itt lakott Samuel Fretschkes, a [[Johannes Honterus Líceum|Honterus-líceum]] igazgatója. 1842–1851 és 1854–1885 itt volt a [[Román Kaszinó]] székhelye, mely fontos szerepet játszott az [[1848-as havasalföldi forradalom]] alatt.{{refhely|azonos=A461}} |
||
* '''7.''' Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.<ref>A házon található márványtábla leírása szerint.</ref> |
* '''7.''' Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.<ref>A házon található márványtábla leírása szerint.</ref> |
||
* '''9.''' Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös [[céh]] céhmestereként szolgált.<ref>{{cite book |author=Gyárfás Tihamér |title=A brassai ötvösség története |page=141 |year=1912 |publisher=Hentschel Henrik |location=Brassó |url=http://mek.niif.hu/10100/10153/10153.pdf}}</ref> |
* '''9.''' Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös [[céh]] céhmestereként szolgált.<ref>{{cite book |author=Gyárfás Tihamér |title=A brassai ötvösség története |page=141 |year=1912 |publisher=Hentschel Henrik |location=Brassó |url=http://mek.niif.hu/10100/10153/10153.pdf}}</ref> |
||
42. sor: | 42. sor: | ||
* '''14.''' [[Tartler-árvaház]], mely az utca nevét kölcsönözte. 1806-ban épült lakóházként, 1875-ben alakították át árvaházzá, a 20. századtól óvoda működik benne.<ref name=mueml>{{RO műemlékek|BV}}</ref> |
* '''14.''' [[Tartler-árvaház]], mely az utca nevét kölcsönözte. 1806-ban épült lakóházként, 1875-ben alakították át árvaházzá, a 20. századtól óvoda működik benne.<ref name=mueml>{{RO műemlékek|BV}}</ref> |
||
* A 17. és 19. számú házak között indul a turistalátványosságnak számító [[Zsinór utca]]. |
* A 17. és 19. számú házak között indul a turistalátványosságnak számító [[Zsinór utca]]. |
||
* '''29.''' A [[Neológ zsinagóga (Brassó)|brassói neológ zsinagóga]], 1901-ben nyitották meg, jelenleg is rituális szerepet tölt be. |
* '''29.''' A [[Neológ zsinagóga (Brassó)|brassói neológ zsinagóga]], 1901-ben nyitották meg, jelenleg is rituális szerepet tölt be.{{refhely|Aldea|386–389. o.}} |
||
* '''35.''' A telek udvarán egy 1571-ben épült ház található; a városerőd azon kevés házainak egyike, amelyek átvészelték az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvészt]]. 1693-ban, majd a 18. században kibővítették. |
* '''35.''' A telek udvarán egy 1571-ben épült ház található; a városerőd azon kevés házainak egyike, amelyek átvészelték az [[Brassói tűzvész|1689-es tűzvészt]]. 1693-ban, majd a 18. században kibővítették.{{refhely|Stroe 2009|99. o.}} |
||
* '''39.''' Az 1852-ben megnyitott szász Tornaiskola, jelenleg a [[Brassói Sportlíceum]] épülete. |
* '''39.''' Az 1852-ben megnyitott szász Tornaiskola, jelenleg a [[Brassói Sportlíceum]] épülete.<ref>{{CitPer |aut=Simon, Peter |tit=Die Turnschule |per=Neue Kronstädter Zeitung |ann=2014 |lun=9 |die=30 |tom=30 |fasc=3 |pag=5 |issn=0934-4713 |url=http://www.hog-kronstadt.de/fileadmin/PDF/archiv/nkz/2014_NKrZ_03.pdf}}</ref> |
||
==Műemlékek== |
==Műemlékek== |
||
127. sor: | 127. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
==Források== |
|||
*{{hely|Aldea}} {{cite book |last=Aldea |first=Vasile |title=Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi |year=2016 |publisher=Haco International |location=Vidombák |isbn=9789737706416 |language=román}} |
|||
*{{hely|Jekelius}} {{cite book |last=Jekelius |first=Erich |authorlink=Erich Jekelius |title=Das Burzenland III/1 |year=1928 |publisher=Verlag Burzenlander Sachsischen Museum |location=Brassó |language=német}} |
|||
*{{hely|Pavalache}} {{cite book |last=Pavalache |first=Dan |title=Cronică ilustrată de Brașov |year=2015 |publisher=Haco International |location=Vidombák |isbn=9789737706355 |language=román}} |
|||
*{{hely|Stroe 2009}} {{CitPer |aut=Stroe, Adriana |aut2=Stroe, Aurelian |tit=Brașov-Cetate |subtit=evoluția urbanistică și arhitecturală |per=Revista Monumentelor Istorice |ann=2009 |tom=78 |fasc=1–2 |issn=1220-174X |url=http://www.revistamonumenteloristorice.ro/fisiere/RMI_2009_1-2_005.pdf}} |
|||
*{{hely|Stroe 2015}} {{CitPer |aut=Stroe, Adriana |aut2=Stroe, Aurelian |tit=O casă monument istoric din Cetatea Brașovului |per=Revista Monumentelor Istorice |ann=2015–2016 |tom=81 |fasc=1–2 |issn=1220-174X |url=http://www.revistamonumenteloristorice.ro/fisiere/RMI-2015-2016_039.pdf}} |
|||
{{portál|Erdély|-}} |
{{portál|Erdély|-}} |
A lap 2018. január 6., 08:48-kori változata
Árvaház utca (Strada Poarta Șchei) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Település | Brassó |
Városrész | Belváros |
Létrejötte | 13. század |
Névadó | Árvaház utcai kapu |
Korábbi nevei | Szentlélek utca |
Irányítószám | 500020 |
Földrajzi adatok | |
Tengerszint feletti magasság | 590 m |
Hossza | 0,35 km |
Távolság a központtól | 0,3 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaház utca témájú médiaállományokat. |
Az Árvaház utca (románul: Strada Poarta Șchei, németül: Waisenhausgasse) a brassói városerőd nyugati, Bolgárszeg felőli részén helyezkedik el. A városerőd egyik legkorábban kialakult utcája. Német és magyar neve az 1875-ben alapított Tartler-árvaházra utal, román elnevezése pedig az utca délnyugati végén található Bolgárszegi kapura (Poarta Șchei). Északkeleti irányban a Felsővilla utcában folytatódik.
Elnevezése
A 19. század végéig Szentlélek utcaként ismerték (németül Heiligleichnahmsgasse, azaz Krisztus Teste-utca), ugyanis a középkorban ezen a területen, a Fekete templomtól délre helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (németül Kapelle der Bruderschaft des Heiligen Leichnams Christi, Krisztus Szent Teste-testvériség kápolnája). 1488-ban des heligelichmis gasz, 1494-ben des heyligen leichnames gasz, 1520-ban platea corporis Christi néven jelenik meg.[1] A Tartler-árvaház 1875-ös megnyitása után Árvaház utca (Waisenhausgasse, románul Ulița Orfanilor) lett a neve. Román elnevezése 1926–1948 között Strada Mureșenilor (nem összetévesztendő a Kolostor utcával, mely később szintén a Strada Mureșenilor nevet viselte), 1948–1966 között Strada Maxim Gorki, 1966 óta Strada Poarta Șchei.[2]
Története
Több történész (Gernot Nussbächer, Bakó Géza, Gustav Treiber és mások) kutatásai alapján az Árvaház utca déli sora volt a történelmi központ egyik városmagja, és már a 13. század elején kialakult. Ugyanakkor Paul Niedermayer szerint a városmag ettől északkeletre, a Hirscher-ház környékén volt, és az Árvaház utca területe csak a 13. század közepe után kezdett beépülni, a település kelet-nyugati terjeszkedése során.[3]
A középkori utca a jelenlegi 26. számú épületig húzódott. Az utca északi részén elhelyezkedő Szentlélek-kápolnát és kolostorát a reformáció után megszüntették, és 1560-ban a kolostorhoz tartozó udvar felparcellázásával alakították ki az Árvaház utca 6–10. számainak (a jelenlegi számozás szerint) telkeit és a mögöttük levő házhelyeket.[4]
Két fertály határán helyezkedett el; északi házsora a Quartale Catharinae, déli sora a Quartale Corporis Christi városnegyedhez tartozott.[5] Főleg mészárosok lakták.[1] Évszázadokon keresztül a városerőd délnyugati, „felső” részének legfontosabb, legforgalmasabb artériája volt, ugyanis csak itt, az utca végén álló kapun keresztül nyílt átjárás a románok lakta Bolgárszeg városnegyed felé.[6] Az elsőként épített Szentlélek-kaput 1526-ban árvíz rongálta meg; helyén a 16. század közepén felépült a Katalin-kapu, melynek barbakánja ma is áll. 1689-ben és 1699-ben tűzvész pusztította az utcát.[7]
A 18. század végére a Katalin-kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, így a kaputorony kivételével lebontották, és 1828-ban az utca végén megnyitották az Árvaház utcai kaput. A régi várfalak bontása folytatódott; 1851–52-ben az utca végén felépült a szász Tornaiskola (Evangelische Turnschule), az első brassói épület, mely a lebontott várfalak helyére épült.[4]
Az utcát a 19. században Oláhok utcájának is nevezték (Wallacher Gasse), ugyanis sok román kereskedő vett itt házat, vagy nyitott üzletet, éttermet. Mi több, itt volt a városerőd román kulturális életének központja: negyven éven keresztül a 3. szám alatti Fretschkes-házban volt a Román Kaszinó (Casina română) kulturális egyesület székhelye,[8] az 1. szám alatti vendéglő pedig a román értelmiségiek kedvelt találkozóhelye volt.[9]
A zsúfolt, forgalmas utca máig nyitva áll az autóforgalom számára, autóbuszjáratok is áthaladnak rajta. 1970-ig kétirányú volt, majd egyirányúvá tették.
Leírása
Az Árvaház utca a városkaputól a Hirscher utcáig húzódik, hosszúsága 350 méter. Északkeleti irányban a Felsővilla utcában (Strada Grigoraș Dinicu, Obere Gabelgasse) folytatódik. Kisebb utcák ágaznak el belőle: déli irányban a Torna utca (Strada George Coșbuc, Hinter der Mauer) és a Zsinór utca (Strada Sforii, Schnurgässchen), északi irányban, a Honterus-udvar felé pedig a Szélespatak (más néven Katalin utca, Strada Paul Richter, Breite Bach), Templom utca (Strada Hans Benkner, Oberes Schulgässel), és az Iskola utca (Strada Stefan Ludwig Roth, Unteres Schulgässel).
A házak legtöbbje kétszintes, a 18–19. században épült. Túlnyomó többségük lakóházként szolgál, csak az utca keleti végén van néhány üzlethelyiség, étterem. Díszítésük barokk, rokokó, klasszicizáló, vagy eklektikus.[6]
Jelentősebb épületek:
- 1. 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő La Împăratulu Romaniloru (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek (George Coșbuc, Ion Luca Caragiale, Ștefan Octavian Iosif, Sextil Pușcariu, Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.[9]
- 3. Itt lakott Samuel Fretschkes, a Honterus-líceum igazgatója. 1842–1851 és 1854–1885 itt volt a Román Kaszinó székhelye, mely fontos szerepet játszott az 1848-as havasalföldi forradalom alatt.[8]
- 7. Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.[10]
- 9. Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös céh céhmestereként szolgált.[11]
- 10. 1865-1867 között itt volt a Kereskedelmi Kamara.[9]
- 14. Tartler-árvaház, mely az utca nevét kölcsönözte. 1806-ban épült lakóházként, 1875-ben alakították át árvaházzá, a 20. századtól óvoda működik benne.[12]
- A 17. és 19. számú házak között indul a turistalátványosságnak számító Zsinór utca.
- 29. A brassói neológ zsinagóga, 1901-ben nyitották meg, jelenleg is rituális szerepet tölt be.[13]
- 35. A telek udvarán egy 1571-ben épült ház található; a városerőd azon kevés házainak egyike, amelyek átvészelték az 1689-es tűzvészt. 1693-ban, majd a 18. században kibővítették.[14]
- 39. Az 1852-ben megnyitott szász Tornaiskola, jelenleg a Brassói Sportlíceum épülete.[15]
Műemlékek
Az utcából 33 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében, ezek közül 4 országos jelentőségű műemlék.[12]
Műemlékek listája | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Jegyzetek
- ↑ a b Jekelius 33. o.
- ↑ Pavalache 490. o.
- ↑ Stroe 2009 81. o.
- ↑ a b Stroe 2009 85–88. o.
- ↑ Pavalache 110. o.
- ↑ a b Stroe 2015 39–40. o.
- ↑ Pavalache 243. o.
- ↑ a b Aldea 461. o.
- ↑ a b c Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton, 227–232. o. (2011). ISBN 9789737641700
- ↑ A házon található márványtábla leírása szerint.
- ↑ Gyárfás Tihamér. A brassai ötvösség története. Brassó: Hentschel Henrik, 141. o. (1912)
- ↑ a b Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Aldea 386–389. o.
- ↑ Stroe 2009 99. o.
- ↑ Simon, Peter: Die Turnschule. Neue Kronstädter Zeitung, XXX. évf. 3. sz. (2014. szeptember 30.) 5. o. ISSN 0934-4713
Források
- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Jekelius: Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928)
- ↑ Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355
- ↑ Stroe 2009: Stroe, Adriana – Stroe, Aurelian: Brașov-Cetate: Evoluția urbanistică și arhitecturală. Revista Monumentelor Istorice, LXXVIII. évf. 1–2. sz. (2009) ISSN 1220-174X
- ↑ Stroe 2015: Stroe, Adriana – Stroe, Aurelian: O casă monument istoric din Cetatea Brașovului. Revista Monumentelor Istorice, LXXXI. évf. (2015 – 2016) 1–2. sz. ISSN 1220-174X