„Szepeshely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Taz (vitalap | szerkesztései) →Irodalom: 1957 |
→Külső hivatkozások: jegyzetek |
||
| 33. sor: | 33. sor: | ||
* Zuzana Ludiková – [[Mikó Árpád]] – [[Pálffy Géza]] 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: [[Művészettörténeti Értesítő]], 56/2, 313–344. oldal |
* Zuzana Ludiková – [[Mikó Árpád]] – [[Pálffy Géza]] 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: [[Művészettörténeti Értesítő]], 56/2, 313–344. oldal |
||
* E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava. |
* E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava. |
||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
A lap 2017. december 27., 12:53-kori változata
| Szepeshely (Spišská Kapitula) | |
| Világörökség | |
 | |
| A Szent Márton-székesegyház, a háttérben Szepes vára | |
| Adatok | |
| Ország | Szlovákia |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1993 |
| Elhelyezkedése | |
 Szepeshely
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 02″, k. h. 20° 44′ 28″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepeshely témájú médiaállományokat. | |
Szepeshely (szlovákul Spišská Kapitula, németül Zipser Kapitel, latinul Capitulum Scepusiense) Szepesváralja településrésze Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában. A Szepesi egyházmegye központja.
Fekvése
A Szepesváralja városközpontjától nyugatra emelkedő dombon fekszik.
Története
A városka Magyarországon egyedülálló egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette áll a püspöki palota és a székesegyház. A település a 11. században keletkezett egy megerősített bencés kolostor szomszédságában. A 12. századtól a szepesi prépostság székhelye. Védőfalai 1662 és 1665 között épültek ötszögű tornyokkal erősítve, ma is teljes épségben állnak. 1647-ben jezsuitákat telepítettek ide, akik kolostort és gimnáziumot építettek, de ez 1671-ben a jezsuitákkal együtt Lőcsére költözött. 1776 óta püspöki székhely. A kolostort 1810 és 1815 között klasszicista stílusban szemináriumnak építették át. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral. 1945-ben közigazgatásilag Szepesváraljához csatolták.
1910-ben 259, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Nevezetességei
- Püspöki székesegyháza helyén 1140-ben már állott egy román templom. A jelenlegi kéttornyú Szent Márton bazilikát 1232-ben kezdték építeni és 1275-ig épült. 1382-ben a Corpus Christi kápolnával bővítették, de 1488 és 1493 között ezt a Zápolya kápolnával helyettesítették, itt láthatók a család síremlékei. A templomnak 15. századi freskói, táblaképei vannak. Károly Róbert megkoronázását ábrázoló freskója 14. századi. A székesegyházat 1873 és 1889 között barokk stílusban építették át. Egyes források[1] szerint az egri vár 1552. évi ostroma alatt a várban másodkapitányként szolgáló (az ostrom után 1553. március 11-ig kapitány) Mekcsey Istvánt a Sajóvárkonyban 1553. március 13-án történt meggyilkolása után a Szent Márton Székesegyházban temették el.
- Püspöki palotája 1281-ben préposti palotának épült, 1776-ban barokk stílusban átépítették.
- Kanonokházai a 18. század végén épültek.
Irodalom
- Michal Slivka 2010: Ku genéze sakrálnych stavieb v Spišskej Kapitule. In: Z dejín Spišského prepoštstva. Spišské Podhradie, 43-50.
- Zuzana Ludiková – Mikó Árpád – Pálffy Géza 2007: A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sírkövei és halotti címerei. In: Művészettörténeti Értesítő, 56/2, 313–344. oldal
- E. Lorad 1957: Umelecko- historické pamätné kostoly na Slovensku. Trnava.
Jegyzetek
- ↑ Origo: Balta a fejben, deák a börtönben - mi történt az egri hősökkel az ostrom után?. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. június 22.)
