„Szent Sír-templom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Jeruzsálem kategória hozzáadva (a HotCattel) |
link |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
|vallás = kereszténység |
|vallás = kereszténység |
||
|felekezet = |
|felekezet = |
||
|egyházmegye = |
|egyházmegye = [[Jeruzsálemi latin patriarchátus]] (katolikus) |
||
|egyházközség = |
|egyházközség = |
||
|építése = [[326]]–[[335]] <br /><small>(később többször újraépítve)</small> |
|építése = [[326]]–[[335]] <br /><small>(később többször újraépítve)</small> |
||
| 66. sor: | 66. sor: | ||
[[Fájl:Holy-sepulchre entry.jpg|bélyegkép|balra|175px|[[Magyarország]]i zarándokok a Szent Sír belépője 2009, október 16-án]] |
[[Fájl:Holy-sepulchre entry.jpg|bélyegkép|balra|175px|[[Magyarország]]i zarándokok a Szent Sír belépője 2009, október 16-án]] |
||
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi [[ortodox]] pátriárkának és |
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi [[ortodox]] pátriárkának és a [[Jeruzsálemi latin patriarchátus|jeruzsálemi latin pátriárkának]] is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.<ref>{{cite web|last=Benda|first=Iván|title=Szentsír templom|url=http://www.bendaivan.hu/kepgaleria/orszagok_kulturak_tortenelem/izrael_szentfold_palesztina/jeruzsalem/szentsir_templom|accessdate=19 April 2016}}</ref> |
||
==Korai története== |
==Korai története== |
||
| 76. sor: | 76. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== |
== Források == |
||
[[Shimon Gibson]]: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 {{ISBN|978-3-406-60502-4}} |
[[Shimon Gibson]]: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 {{ISBN|978-3-406-60502-4}} |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Jeruzsálemi latin patriarchátus]] |
|||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Csonk-keresztény}} |
{{Csonk-keresztény}} |
||
{{portál|Vallás| |
{{portál|Vallás||Katolicizmus|}} |
||
[[Kategória:Katolikus templomok, kolostorok]] |
[[Kategória:Katolikus templomok, kolostorok]] |
||
[[Kategória:Körtemplomok]] |
[[Kategória:Körtemplomok]] |
||
A lap 2017. december 26., 12:41-kori változata
| Szent Sír-templom | |
 | |
 | |
| Vallás | kereszténység |
| Egyházmegye | Jeruzsálemi latin patriarchátus (katolikus) |
| Építési adatok | |
| Építése | 326–335 (később többször újraépítve) |
| Stílus | román, barokk |
| Építtetője | Nagy Konstantin |
| Felszentelés | 335 |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 8000 |
| Hosszúság | 120 m |
| Szélesség | 70 m |
| Település | Jeruzsálem óvárosa |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Sír-templom
Pozíció Jeruzsálem térképén
| |
 é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 42″, k. h. 35° 13′ 47″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Sír-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szent Sír-templomnak hívják azt a keresztény templomot (latin: Ecclesia Sancti Sepulchri) amely Jeruzsálemben található, a feltételezett Golgota helyszínén épülve. Ez a szentély magában foglalja Jézus Krisztus keresztre-feszítésének és egyben közeli sírjának és feltámadásának helyét. A templom a kereszténység egyik legfontosabb szentélye.
Szent Sír-templom, Jeruzsálem
A „Szent Sír-templom” megnevezés a nyugati kereszténység körében elterjedt név, az ortodox egyházak itt Feltámadás templomáról beszélnek (Anasztaszísz). A templom egyben székhelye a jeruzsálemi ortodox pátriárkának és a jeruzsálemi latin pátriárkának is. Ezen túlmenően az örmény, a kopt, a szír és etióp vallási közösség is kötődik hozzá. Maga a Szent Sír számtalan templom és kápolna mintájául szolgált az egész keresztény világban. A Keresztút X-XIV. stációi a bazilikában találhatók.[1]
Korai története
Jeruzsálem egykori falain kívül található, a Golgotát magába foglalja.[2] Építését Nagy Konstantin császár uralkodása alatt kezdték meg 326-ban, majd 335-ben szentelték fel. 614-ben a perzsák felégették a templomot, de újjáépítése hamar megkezdődött I. Hérakleiosz parancsára.
1103-1130 között a keresztesek emeltették a mai kupolás bazilikát, mely a II. és a III. keresztes háború között, 1187-ben muszlim kézre került.[3]
Jegyzetek
- ↑ Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
- ↑ Egyetemes lexikon. Officina Nova, Magyar Könyvklub, 874. o. (1998. április 25.). ISBN 963-548-662-6
- ↑ Benda, Iván: Szentsír templom. (Hozzáférés: 2016. április 19.)
Források
Shimon Gibson: Die sieben letzten Tage Jesu. Die archäologischen Tatsachen. Verlag C. H. Beck, München 2010 ISBN 978-3-406-60502-4
Kapcsolódó szócikkek
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
