„Őskori művészet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. december 18., 18:42-kori változata

Művészetportál
Történelemportál

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Altamira, bison.jpg|right|300px|thumb|Ősi festmény a spanyolországi [[Altamira-barlang]]ban]]
 [[Kép:Sleeping Antelope Tin Taghirt.jpg|right|300px|thumb|Alvó antilop. Ősi dombormű a [[Szahara (sivatag)|Szahara]] mélyén]]
+*
-Az '''őskőkori művészet''' az emberiség fejlődéstörténetének része. Az eddig előkerült legkorábbi művészeti alkotások viszonylag fiatalnak tekinthetők, mivel {{szám|30000}} évvel ezelőtt készülhettek.
-== Őskőkor (paleolitikum) ==
-Az emberiség hosszú fejlődéstörténetében a művészet viszonylag fiatal jelenség. Az ember által készített első szerszámok mintegy {{szám|600000}} évvel ezelőtt keletkeztek, az eddigi ismert legkorábbi művészeti alkotások pedig körülbelül {{szám|30000}} éve, az [[őskőkorszak]] (paleolitikum) vége felé, a [[legutóbbi jégkorszak]]ban keletkeztek.
-Az őskőkori művész, akinek csoportja gyűjtögetéssel, halászattal és vadászattal teremtette elő táplálékát, azért készített szobrokat, rajzolt és festett, hogy a mágikus cselekményekkel, a zenével és tánccal együtt a maga javára fordítsa a természeti jelenségeket. A {{szám|15000}}-{{szám|10000}} évvel ezelőtti korszakból szép számban maradtak fenn agyagból, puhább kőből, mamutagyarból készült szobrok, domborműves, vésett táblák, barlangrajzok, és -festmények.
-=== Szobrok ===
-[[Kép:VenusWillendorf.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|[[Willendorfi vénusz]]]]
-A szobrok általában női figurák. A termékenységre utaló testrészek nagyobbak, a fej és a végtagok pedig kisebbek. Ezek az istenanya-szobrocskák sok nemzedék művészetében hosszú ideig jelen voltak. Kis méretűek, kb. 10&nbsp;cm magasak. A legtöbbet az [[Atlanti-óceán]] környékén találták, de egészen [[Ukrajna|Ukrajnáig]] fellelhetők. Legismertebb az [[Ausztria|Ausztriában]] talált [[willendorfi vénusz]] és a [[Magyarország]]on előkerült [[kökénydombi vénusz]]. Ezek a szobrok bálványok voltak, a nőt nagy tisztelet övezte, a vadászat titokzatos oltalmazójának tekintették. A szobrok kisebb számban ábrázolnak férfiakat is. Arcokat nem ábrázoltak.
-=== Rajzok, festmények ===
-{{Bővebben|Barlangrajz}}
-Barlangokban, sziklákon is találtak rajzokat, elterjedési területük [[Andalúzia|Andalúziától]] egészen a [[Bajkál-tó]]ig terjedt, a legsűrűbben a jelenlegi [[Franciaország]] és [[Spanyolország]] területén fordulnak elő. [[Magyarország]]on [[Szeleta]] településen találtak barlangrajzot. A festő, aki eredetileg varázsló is volt, az alap repedéseire földből és zsírból, mint kötőanyagból készült festékkel festett.
-A képek általában olyan állatokat ábrázolnak, amelyekre az őskori ember vadászott. Ezek az állatok gyakran csoportosan, sebesülten vagy elpusztultan jelennek meg, főleg [[bölény]]ek, [[gyapjas orrszarvú|orrszarvú]]ak, [[gyapjas mamut|mamut]]ok, [[őstulok|őstulkok]] és [[ló|lovak]], leggyakrabban pedig [[rénszarvas]]ok. A képek a formák és mozdulatok alapos megfigyeléséről tanúskodnak.
-A [[spanyolország]]i  [[Altamira-barlang]]  egyik helyiségének mennyezetén kb. harminc [[bölény]]t festettek le. Az állat erejét, harciasságát masszív, széles nyaka fejezi ki. Azzal, hogy a szélek barna kontúrja és a belső részek vöröse, a sötét és világos színek váltakoznak, a művésznek sikerült elkülönítenie egymástól a nézőhöz közelebb és távolabb eső részeket, és sejtetnie az állat nagyságát is. Ezek a festmények az ember fennmaradásáért való küzdelmét fejezik ki. A legősibb rajzokon kimagasló szerepe van a kéznek. Ezek nem annyira ábrázolások, hanem lenyomatok agyagban. Olykor a kéz körvonalait sötét festékkel is meghúzták.
-Csontrajzain vastagabb vagy vékonyabb lendületes vonalakkal különböző állatok kontúrjait ábrázolta, [[Hattyúk|hattyút]], [[Kígyók|kígyó]]t, [[nyúlfélék|nyulat]] is rajzolt. Az állatábrázolások nem nagyon függnek össze egymással és a térrel. Az ősember nem ábrázolt két vagy három tárgyat egyidejűleg. Az állatalakokat élénken elképzelte, de ha új rajzot alkotott, nem vette figyelembe azokat a rajzokat, melyek már ott voltak a barlang falán. A ''Gázlón áthaladó szarvasok'' néven ismert, csontba karcolt rajz is híres. A kis felület kényszeríthette a művészt arra, hogy az agancsos szarvas ábráját közel vigye az elöl haladó állathoz. Annak érzékeltetésére, hogy az egész jelenet vízben játszódik le, óriási halakat rajzolt.
-Az ősember megfigyelőképessége felülmúlhatatlan volt. Nemcsak egyes állatok körvonalait, hanem tovasuhanó mozdulataikat is ábrázolta. Feltűnő, hogy egyes karcolatokon az állatoknak nem két pár lábuk van, hanem jóval több, mint ahogy sokkal később a keleti költők ''hatlábúnak'' nevezik a lovakat. Egy [[Vidraformák|vidra]] ábrázolásánál megmutatja gyomrának egész tartalmát, azt a sok halat, melyet a falánk állat elnyelt.
-== A neolitikum művészete ==
-Az [[i. e. 10. évezred]]ben a [[legutóbbi jégkorszak]] interglaciális, azaz melegedő periódusa következett, amely máig tart. A jobb éghajlati feltételekkel megváltozott az ősember környezete. Megkezdődött a [[neolitikum]], vagyis az újkőkor. A gyűjtögető életformát felváltotta az állattenyésztés és a földművelés, és ezzel együtt a letelepedett életmód. Ekkor alakult ki az agyagművesség. A neolitikum kultúrája a [[kerámia|kerámián]] alapszik. Ilyen például a [[magyarország]]i [[körös-kultúra|körösi-]], [[bükki kultúra|bükki-]], és [[tiszai kultúra]].
-=== Agyagtárgyak ===
-Az agyagtárgyakat kézzel formázták, de így, fazekaskorong nélkül is nagyon változatos alakúak keletkeztek. A kultikus és a halotti szertartásokhoz használt tárgyak igen vékony falúak. Az edények dísze általában geometrikus, egyenes vonalakból álló alakzat például háromszög, [[rombusz]], [[spirál]], vagy farkasfog alakú. A díszítés technikája lehetett színezés, pontozás, bekarcolás, ujjal benyomkodás. A bekarcolt díszítőelemhez néha fehér festék is járult, ami kiemelte a mintát az edény sötét hátteréből.
-=== Szobrászat ===
-E kor szobrászata igen jelentős a [[Duna]] mentén, és a [[Balkán-félsziget|Balkánon]], az ülő istenanyát ábrázolják, kifejezéstelen arccal, jellegtelen fejjel. A szobrok is egységes stílusjegyeket viselnek magukon, és nagyban különböznek a [[paleolitikum]] művészetétől. Az alakok stilizáltak és szinte mértani ábrázolásúak. A természet geometrikus díszítőelemekben jut kifejezésre. Az újkőkori szobrok legtöbbje agyagból készült, a bekarcolt minták pedig ruhákat, ékszereket vagy [[tetoválás]]t ábrázolnak.
-== Fémkorszakok ==
-A [[rézkor]], a [[bronzkor]], és a [[vaskor]] idején betetőződött az a folyamat, amely már a neolitikumban elkezdődött, és amely a természetes formáktól való eltávolodással járt. A művészet csaknem teljesen absztrakttá vált, jelekre és szimbólumokra korlátozódott. Kialakult a geometrikus stílus, és ez minden mást kiszorított az agyagedények, ékszerek, fegyverek és harci felszerelések díszítésein. A fémművesség megjelenése háttérbe szorította a termékenység isten-anyjának imádását, és a helyébe a napkultusz lépett. A vésett díszítések a [[Nap]] szimbólumai.
-== Az építészet kezdetei ==
-{{Bővebben|Megalitkultúra}}
-Az ebből az időből származó, hatalmas építmények a [[megalitikus kultúra|megalit]] („megalit” [[görög nyelv|ógörög]]: „nagy kő”) nevet kapták, mert nagy faragatlan kőtömbökből és kövekből készültek. Általában síremlékek vagy kultikus építmények lehettek, de valódi rendeltetésük nem ismert. Megtalálhatók szinte a világ minden táján, de [[Anglia|Angliában]] és [[Franciaország]]ban akad belőlük a legtöbb. A megalit emlékek közé tartoznak a menhirek, dolmenek és az összetettebb kőépítmények.
-=== Menhirek ===
-A menhirek, a függőlegesen felállított kövek szoros kapcsolatban voltak a temetkezésekkel, de nem tekinthetők síremlékeknek. Lehetséges, hogy volt valamilyen ábrázoló jelentőségük is, szimbolikus jelek voltak, melyekben az embernek csak egyetlen jegye fejeződik ki: függőleges testtartása, mely megkülönbözteti az állattól.
-=== Dolmenek ===
-A dolmenek legtöbbször két függőlegesen felállított kőből állnak, egy rájuk fektetett széles kőlappal. Néha a dolment mind a négy oldalán kőlapok zárják le, sírhalmot is emelhettek fölé. A dolmen az építészet történetében jelentős állomás. Ekkor jutott odáig az ember, hogy anyag feltornyozásával teret határoljon el. A dolmen belső tere volt az ős lelkének titokzatos tartózkodási helye, s gyakran a falakba vágott kis kerek nyílásokkal összeköttetést teremtettek a belső tér és a külvilág között. Ebből az ember számára megközelíthetetlen szentélyből alakult ki az [[enteriőr]].
-=== Összetett kőépítmények ===
-[[Kép:Stonehenge back wide.jpg|thumb|right|[[Stonehenge]]]]
-A szakirodalom ezeket a sok kőtömbből kialakított, jellemzően kör alakú megalit építményeket néha a ''cromlech'' szóval jelöli. (Máskor viszont az egyszerű dolmeneket nevezik cromlech-eknek).
-Az egyenletes távolságban felállított hatalmas kövek között vonultak el az ősök tiszteletére rendezett szertartások felé haladó körmenetek. Az építészet itt a kultikus cselekedetek szolgálatában állt. A legismertebb összetett megalit építmény az [[anglia]]i [[Salisbury]] közelében található [[Stonehenge]]. Durván megmunkált, négyszögletes kőszálakat látunk itt, melyek fedőlappal való lezárását mesterien oldották meg. Az építmény közepén oltár állt, melyet merőlegesen felállított és durva fedőlapokkal lezárt kőtömbök vettek körül. Ezek védőkerítést alkottak. A [[Nap]] a [[napéjegyenlőség]] idején áthatolt a kerítésen és megvilágította az oltárt, a termékenység és az [[újév]] szimbóluma volt.
-[[Málta]] szigetein a késő neolitikus kultúra fedett templomépületeket (például [[Ġgantija]], [[Mnajdra]]) és föld alatti temetkezési helyeket (például [[Ħal Saflieni Hypogeum]]) emelt. A templomok alaprajza három vagy öt apszis, lóhere alakban elrendezve. A fennmaradt 20 templom hatalmas kőtömbjei ma is több méter magasan állnak.<ref>{{cite book|first=Klaus|last=Albrecht|title=Malta's temples|language=angol|publisher=Sven Näther Verlag|location=Potsdam|year=2001}}</ref>
-== Zene ==
-Valamennyi művészeti ág közül a zene és a tánc az, aminek kezdeteiről a legkevesebbet tudunk. A zene fejlődése az énekléssel kezdődött. A régmúlt kultúrákban valószínűleg szorosan összetartozott a szöveg és a dallam. Az őskori ember a dalokat az emberi hang középső fekvésében, mérsékelt hangerővel adhatta elő. A ritmusnak főszerepe lehetett, énekeit feltehetően lábdobogással és tapsolással kísérte. Ezt később a dobok és csengők, vagyis a legegyszerűbb hangszerek váltották fel. Egy-egy terület énekes és hangszeres stílusa nemigen keveredett egymással. A többszólamúság kialakulása sokáig tartott, az ősi zene valószínűleg ismerte a heterofóniát, melynek jellegzetessége, hogy ugyanazt a dallamot kis eltéréssel adják újra és újra elő. Más kutatók teóriái szerint a kezdetleges hangszeres zene ugyanolyan régi múltra tekint vissza, mint az éneklés. A korai eszközhasználattal egy időben az eszközökkel való tudatos hangkeltés is elkezdődhetett.
-== Jegyzet ==
-<references/>
-== Források ==
-* [http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/1het/muvtori/muvtori1.html Az őskor művészete a sulinet.hu oldalon]
-* {{Művészeti lexikon}}
-* Gombrich: A művészet története
 {{Portál|Művészet||történelem}}