„Generátor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
kékítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
[[Fájl:Gorskii 04414u.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Ganz gyártmányú generátorok 1909-ből a [[türkmenisztán]]i Hindukus vízierőművében (akkor az [[Orosz Birodalom]] legnagyobbja volt). Fotó: Szergej Prokugyin–Gorszkij, 1911<ref>{{cite web|title=Ganz Ábrahám a Hindukusnál|url=http://wangfolyo.com/2015/09/ganz-abraham-hindukushnal.html|website=A Wang folyó versei|publisher=Studiolum}}</ref>]] |
[[Fájl:Gorskii 04414u.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Ganz gyártmányú generátorok 1909-ből a [[türkmenisztán]]i Hindukus vízierőművében (akkor az [[Orosz Birodalom]] legnagyobbja volt). Fotó: Szergej Prokugyin–Gorszkij, 1911<ref>{{cite web|title=Ganz Ábrahám a Hindukusnál|url=http://wangfolyo.com/2015/09/ganz-abraham-hindukushnal.html|website=A Wang folyó versei|publisher=Studiolum}}</ref>]] |
||
'''Generátor'''nak nevezzük azokat a forgó [[villamos gép]]eket, amelyek a |
'''Generátor'''nak nevezzük azokat a forgó [[villamos gép]]eket, amelyek a tengelyük közölt mechanikai munkát villamos energiává alakítják. A kínai Dongfang Electric vállalat készítette az eddigi legnagyobb, 1750 MW teljesítményű generátort a Taishanban épülő 3. generációs nyomottvizes reaktorral tervezett atomerőművéhez.<ref>http://energiainfo.hu/cikk/mar_uton_az_epr_generatora.30475.html Már úton az EPR generátora</ref> |
||
== Működési elv == |
== Működési elv == |
||
A lap 2017. december 15., 08:43-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Generátornak nevezzük azokat a forgó villamos gépeket, amelyek a tengelyük közölt mechanikai munkát villamos energiává alakítják. A kínai Dongfang Electric vállalat készítette az eddigi legnagyobb, 1750 MW teljesítményű generátort a Taishanban épülő 3. generációs nyomottvizes reaktorral tervezett atomerőművéhez.[2]
Működési elv
A generátorok váltakozó feszültséget állítanak elő az elektromágneses indukció – mozgási indukció – törvényei szerint.
A generátor által előállított váltakozó feszültség jellemzői:
- csúcsérték: a feszültség maximális nagysága;
- pillanatérték: a feszültség pillanatnyi értéke;
- frekvencia: a másodpercenkénti rezgésszám, a feszültségváltozás periódusidejének reciproka.
Felépítés, működés
A generátor egy gerjesztett – ritkán állandómágneses – forgórészből és egy- vagy többfázisú tekercsrendszerrel ellátott állórészből tevődik össze. Az állórész csapágypajzsai és az abban elhelyezett csapágyak tartják középpontban a forgórészt, biztosítják annak sima és stabil futását.
A gerjesztett forgórészt mechanikai energiával, általában a generátor tengelyére csatlakozó erőgéppel (jellemzően diesel- vagy benzinmotor, erőművek esetében szél-, víz-, gáz- ill. gőzturbina) forgatják. Ennek hatására a forgórész indukcióvonalai metszik az állórész tekercsrendszerét, és abban feszültséget indukálnak.
Az állórész legtöbbször háromfázisú tekercseléssel készül. A forgórészben szinkron gépek esetén külső forrásból, szénkefés-csúszógyűrűs szerkezeten keresztül bevezetett egyenáram, vagy állandó mágnes; aszinkron gépeknél pedig a rövidrezárt forgórészben indukált örvényáram biztosítja a működéshez szükséges mágneses teret.
A szinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész szöghelyzete siet a forgó mágneses mezőhöz képest. Az aszinkron motor generátoros módba kerül, ha a forgórész fordulatszáma nagyobb a szinkron fordulatszámnál (a forgó mágneses mező fordulatszámánál).
A generátor előnye a dinamóval szemben az, hogy az indukált feszültséget keferendszer nélkül közvetlenül az állórészről veszik le, így nagy áramok esetén sem kell a mozgó és súrlódó alkatrészek (csúszógyűrű, szénkefék) sérülésétől tartani. Az előállított váltakozó feszültség transzformátor segítségével átalakítható, és minimális veszteséggel szállítható. A generátor hátrányaként jelentkezik, hogy - működési elvéből és konstrukciójából adódóan - közvetlenül nem képes egyenfeszültség előállítására; egyenáramú villamos hálózat táplálásához emiatt az állórésztekercs(ek) áramának egyenirányítása szükséges (pl. gépjárműgenerátorok esetében).
Jegyzetek
- ↑ Ganz Ábrahám a Hindukusnál. A Wang folyó versei . Studiolum
- ↑ http://energiainfo.hu/cikk/mar_uton_az_epr_generatora.30475.html Már úton az EPR generátora
