„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Dencey (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{lektor|2006 januárjából}}
{{lektor|2006 januárjából}}
[[Fájl:Giordano Bruno - Mentzel.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]]
[[Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]]
[[Kép:Ephesians 2,12 - Greek atheos.jpg|thumb|280px|Az „αθεοι” (''atheoi'') görög szó, jelentése aki Isten nélkül él]]
[[Kép:Ephesians 2,12 - Greek atheos.jpg|thumb|280px|Az „αθεοι” (''atheoi'') görög szó, jelentése aki Isten nélkül él]]
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai.

A lap 2017. december 11., 04:27-kori változata

Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg
Giordano Bruno különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett[1], Johann Georg Mentzel metszete (1677)
Az „αθεοι” (atheoi) görög szó, jelentése aki Isten nélkül él

A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.

A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de még magát a tudományt, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.[2]

Története

Kerti árvácska, hagyományosan a szabad gondolkodás szimbóluma angol nyelvterületen[3]

A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs)[4] inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikk