Fodor Gyula (építész)

Fodor Gyula
Született	1872 Pest
Elhunyt	1942 (70 évesen) Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Gyula témájú médiaállományokat.

Fodor Gyula (1872 – 1942) magyar építész, „a szecesszió nagymestere”.

Élete

Nemesi családban született. A bécsi egyetemen végzett, majd 1904-től Budapesten alkotta meg a korszak sok szecessziós épületét.

A Kálvin tér szomszédságában alszik a város egyik legszebb szecessziós bérháza. Bemutatjuk az Arany Sas Udvart. Az ipar találkozása a szecesszióval a háború sújtotta belvárosi tündérvár Roskadozó szecesszió néhány lépésnyire az Kálvin tértől alig néhány lépésnyire, a Szabó Ervin térre néző, kissé talán vitatott megítélésű BKK Forgalomtechnikai Igazgatóságának (1973-1977) szomszédságában húzódó Arany Sas udvart, melybe az Üllői út és a Baross utca felől is bejuthatunk.

A nagykárolyi gróf Károlyi Lajos (1872-1965) által építtetett, a századforduló egyik legtehetségesebb magyar építésze, Fodor Gyula (1872-1942) tervei nyomán megszületett épület immár száztíz éve áll itt, szépségét viszont szakmai berkeken kívül minen bizonnyal igen kevesen ismerik.

Az épület két homlokzata nem azonos, noha ma is számos ponton megegyeznek. A fővárosi bérházak jókora hányadához hasonlóan itt is eltűnt (noha 1957-ben még megvolt, tehát nem a második világháború tette tönkre) az egykor gyönyörű tetőszerkezet, de más különbségek is akadnak: az Üllői úti oldalon hiányzik a központi szoborcsoport (ablakot vágtak helyette), és egyszerűbbek az ezt szegélyező erkélyek, míg a Baross utcában ezek rendben vannak, noha az arany sas-dombormű, illetve az álló alakok is hiányoznak.

A nemesi családból származó építész életútjáról és műveiről máig nem született még átfogó, részletes tanulmány, pedig a Bécsben tanult, 1904-től tervező Fodornak köszönhetjük a város legszebb századfordulós bérházainak jó részét, így a Hajós utcai Napóleon udvart, a Nagymező utcai Ernst-házat (a város első ötemeletes háza, mely egykor Ernst Lajos magángyűjteményének, később a Műcsarnok fiókintézményének, valamint a Tivoli Színháznak adott otthont, ma pedig a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ működik a falai között), a Steinhardt-udvart (Alsóerdősor utca 8.), a Dózsa György út 64.-et, mai cikkünk témáját, az Arany Sas udvart, valamint még legalább három tucat házat.

1942-ben, szívrohamban hunyt el, családja pedig a második világháború utáni államosításoknak és a politikai helyzetből fakadóan elvesztette vagyonát.

„Fodor hetven évesen, szívrohamban halt meg, 1942-ben. Az idősebb lánya a fővárosban lakott férjével, feleségét és a kisebbik lányát '45 után, osztályidegenként kitelepítették Boglárról, a villát államosították. A BAZ megyei Mádra kerültek egy családhoz, ahol lényegében cselédsorban éltek 1949-től 1956-ig, istállóban, földön aludtak, földmunkát végeztek. 1956 augusztusában "szabadultak", visszatértek Budapestre, de régi életkörülményeiknek és a családi vagyonnak természetesen búcsút mondhattak. Az ingóságokat, amiket nem mentett ki időben a család többi része, széthordták és megsemmisítették mások, nekik jóformán semmijük sem maradt, életük hátralévő részében méltatlan körülmények között éltek. A boglári villába sosem tértek vissza. Amikor az 1970-80-as években … levitték kocsival, hogy megnézzék a házat, Hajnalka még az autóból sem akart kiszállni. … A villa az Oktatási Minisztérium, később pedig talán a Vízművek tulajdonában állt”

– Kép-tér.blog.hu 2014. augusztus 9.

Művei

• Budapest VII. kerülete, Kazinczy utca 51. sz. alatti bérház
• Budapest VIII. kerülete, Fiumei út 9. sz. alatti bérház
• Kálvin térre néző, az Üllői út és a Baross utca találkozásában, 1907 körül épült Arany Sas udvart magába foglaló bérház
• Balatonboglár, „Munka után” villa, saját családjának, 1910 körül
• Budapest VI. kerülete, Nagymező utca 8. sz. alatti bérház, az Ernst Múzeum székhelyén

Külső hivatkozások

• Villa munka után Fodor Gyula boglári nyaralója