„Hattyúk” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam Voxfax (vita) szerkesztését (oldid: 19395959) A "Leírás" nem szakszerű. (Lásd: megjelenés, életmód stb) Ráadásul ezek fajonként eltérnek!!! lásd ott: pl. kis hattyú
a linkek
28. sor: 28. sor:
A nemzetség az alábbi [[nem (rendszertan)|nemeket]] és [[faj]]okat foglalja magában.
A nemzetség az alábbi [[nem (rendszertan)|nemeket]] és [[faj]]okat foglalja magában.


* '''''Cygnus''''' ([[Johann Matthäus Bechstein|Bechstein]], [[1803]]) – 6 ma élő és 9 [[fosszilis faj]]
* '''''[[Cygnus (állatnem)|Cygnus]]''''' ([[Johann Matthäus Bechstein|Bechstein]], [[1803]]) – 6 ma élő és 9 [[fosszilis élőlény|fosszilis]] faj
** [[bütykös hattyú]] ''(Cygnus olor)''
** [[bütykös hattyú]] ''(Cygnus olor)''
** [[kis hattyú]] ''(Cygnus columbianus)''
** [[kis hattyú]] ''(Cygnus columbianus)''
46. sor: 46. sor:
{||
{||
|}
|}
* '''''Coscoroba''''' ([[Ludwig Reichenbach|Reichenbach]], [[1853]]) – 1 faj
* '''''[[koszkoróbahattyú|Coscoroba]]''''' ([[Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbach|Reichenbach]], [[1853]]) – 1 faj
** [[koszkoróbahattyú]] ''(Coscoroba coscoroba)''
** [[koszkoróbahattyú]] ''(Coscoroba coscoroba)''
{||
{||
|}
|}
* '''''Afrocygnus''''' (Louchart, Vignaud, Likius, Mackaye & Brunet, 2005) – 1 fosszilis faj
* '''''[[Afrocygnus]]''''' (Louchart, Vignaud, Likius, Mackaye & Brunet, 2005) – 1 fosszilis faj
** ''Afrocygnus chauvireae'' – kihalt, a [[miocén]] korban élt
** ''Afrocygnus chauvireae'' – kihalt, a [[miocén]] korban élt


== A hattyú a kultúrában ==
== A hattyú a kultúrában ==
[[Fájl:Leda - after Michelangelo Buonarroti.jpg|thumb|250px|[[Léda (mitológia)|Léda]] és a hattyú (16. századi festmény)]]
[[Fájl:Leda - after Michelangelo Buonarroti.jpg|thumb|250px|[[Léda (mitológia)|Léda]] és a hattyú (16. századi festmény)]]
Az [[ókori Görögország]]ban a hattyú [[Apollón]] isten jelképe és szent madara volt, és több [[mítosz]]ban is szerepelt. [[Zeusz]] hattyú képében csábította el [[Léda (mitológia)|Lédát]], aki hattyútojásban hozta a világra a szép [[Helené (mitológia)|Helenét]]. [[Orfeusz]] halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a [[Hattyú csillagkép]], amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet.
Az [[ókori Görögország]]ban a hattyú [[Apollón]] isten jelképe és szent madara volt, és több [[mítosz]]ban is szerepelt. [[Zeusz]] hattyú képében csábította el [[Léda (mitológia)|Lédát]], aki hattyútojásban hozta a világra a szép [[Helené]]t. [[Orpheusz]] halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a [[Hattyú csillagkép]], amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet.


Egy másik mítosz szerint egy [[Küknosz (Szthenelosz fia)|Küknosz]] nevű ifjú szerelmes volt [[Phaetón]]ba, a [[Nap]] fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az [[Eridanosz]] folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a [[folyó]] vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. A [[Küknosz (egyértelműsítő lap)|Küknosz]] név a görög mitológiában még legalább háromszor felbukkan a fentin kívül is, [[Küknosz (Arész fia)|Arész egyik fia]], [[Küknosz (Poszeidón fia)|Poszeidón egyik fia]] és nem meglepő módon [[Küknosz (Apollón fia)|Apollón egyik fia]] is a Küknosz nevet viselte. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú [[latin nyelv|latin]] ''Cygnus'' elnevezését is.
Egy másik mítosz szerint egy [[Küknosz (Szthenelosz fia)|Küknosz]] nevű ifjú szerelmes volt [[Phaethón (mitológia)|Phaetónba]], a [[Nap]] fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az [[Eridanosz]] folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a [[folyó]] vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. A [[Küknosz (egyértelműsítő lap)|Küknosz]] név a görög mitológiában még legalább háromszor felbukkan a fentin kívül is, [[Küknosz (Arész fia)|Arész egyik fia]], [[Küknosz (Poszeidón fia)|Poszeidón egyik fia]] és nem meglepő módon [[Küknosz (Apollón fia)|Apollón egyik fia]] is a Küknosz nevet viselte. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú [[latin nyelv|latin]] ''Cygnus'' elnevezését is.


A régi [[irodalom]]ban gyakori költői téma volt a [[hattyúdal (legenda)|hattyúdal]], amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az [[ókori Görögország|ókori görögök]] hiedelméről van szó.
A régi [[irodalom]]ban gyakori költői téma volt a [[hattyúdal (legenda)|hattyúdal]], amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az [[ókori Görögország|ókori görögök]] hiedelméről van szó.

A lap 2017. december 8., 11:45-kori változata

Hattyúk
Bütykös hattyúk
Kitárt szárnyú hattyú
Kitárt szárnyú hattyú
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Lúdformák (Anserinae)
Nemzetség: Hattyúk (Cygnini)
Nemek
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúk témájú kategóriát.

A hattyúk (Cygnini) a madarak osztálya lúdalakúak (Anseriformes) rendjén belül a récefélék (Anatidae) családjának egyik nemzetsége.

A név etimológiája

A hattyú szónak az ótörök kotan lehet az eredete. A csagatáj török nyelvben a kotan szó ma is „hattyút” jelent. A hattyút az ugor nyelvekben is hasonló szavak jelölik: hanti koden, manysi hotan. A szó a magyar „gödény” szóval is rokon, a mai török nyelvben a kotan jelentése: borzas gödény.[1]

Rendszerezés

A nemzetség az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.

  • Afrocygnus (Louchart, Vignaud, Likius, Mackaye & Brunet, 2005) – 1 fosszilis faj
    • Afrocygnus chauvireae – kihalt, a miocén korban élt

A hattyú a kultúrában

Léda és a hattyú (16. századi festmény)

Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét. Orpheusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép, amely egy kitárt szárnyú, hosszú nyakú repülő madárra emlékeztet.

Egy másik mítosz szerint egy Küknosz nevű ifjú szerelmes volt Phaetónba, a Nap fiába. Phaetón a Nap kocsiját maga akarta hajtani, de ügyetlensége miatt a haragra gyúlt Zeusz villámmal sújtotta, és ő az égről az Eridanosz folyóba zuhant. Az elkeseredett Küknosz olyan sokszor bukott a folyó vizébe kedvese testét kutatva, hogy Zeusz megszánta őt és hattyúvá változtatta. A Küknosz név a görög mitológiában még legalább háromszor felbukkan a fentin kívül is, Arész egyik fia, Poszeidón egyik fia és nem meglepő módon Apollón egyik fia is a Küknosz nevet viselte. Küknosz nevére vezették vissza a hattyú latin Cygnus elnevezését is.

A régi irodalomban gyakori költői téma volt a hattyúdal, amelyet a madár állítólag csak a halála előtt énekel. Ilyen jelenség a valóságban egyetlen hattyúfajnál sem létezik, csupán az ókori görögök hiedelméről van szó.

Csajkovszkij híres balettjében, A hattyúk tavában is szerepelnek hattyúk.

Lábjegyzet

  1. Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. [2001]. = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121  
Commons:Category:Cygnus
A Wikimédia Commons tartalmaz Hattyúk témájú médiaállományokat.