„Porcos vérteshalak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a A halak portálja terítése, apróbb javítások AWB |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== Testfelépítés == |
== Testfelépítés == |
||
A porcos vérteshalak [[anatómia]]i jellegzetességeik alapján primitív halcsoportnak tekinthető. Nevük onnan ered, hogy vázrendszerükben a [[porcszövet]]nek még nagyobb szerepe van, mint a [[csont]]oknak. [[koponya|Koponyájuk]] erőteljes, bőrcsontokkal borított, vastag csontozatú, melynek jellegzetessége a csőrszerűen előrenyúló nyúlvány ''(rostrum)'', mely a [[porcos halak]] (''Chondrichtyes'' osztály) körében is megvan. Kopoltyúfedőjük már kialakult. A [[gerinc]]oszlop tökéletlenül csontosodott el, a csigolyatestek még porcosak, mitöbb tökéletlenül fejlődtek ki, csak alsó és felső gyűrűt alkotó ívszárak vannak meg, melyek körülölelik a [[gerincvelő]]t és a [[szív]]ből induló, kopoltyúkhoz vezető [[aorta|aortát]]. A [[gerinchúr]] csaknem teljes egészében megmaradt, mely igen primitív sajátosságnak tekinthető. Szájnyílásuk – akár a [[cápák]]é – alsó állású, állkapcsaik csökevényesek. Kültakarójuk [[Bőr (biológia)|bőr]], melyen vagy rombikus pikkelyek, vagy sorokba rendezett csontlemezek vérteznek. |
A porcos vérteshalak [[anatómia]]i jellegzetességeik alapján primitív halcsoportnak tekinthető. Nevük onnan ered, hogy vázrendszerükben a [[porcszövet]]nek még nagyobb szerepe van, mint a [[csont]]oknak. [[koponya|Koponyájuk]] erőteljes, bőrcsontokkal borított, vastag csontozatú, melynek jellegzetessége a csőrszerűen előrenyúló nyúlvány ''(rostrum)'', mely a [[porcos halak]] (''Chondrichtyes'' osztály) körében is megvan. Kopoltyúfedőjük már kialakult. A [[gerinc]]oszlop tökéletlenül csontosodott el, a csigolyatestek még porcosak, mitöbb tökéletlenül fejlődtek ki, csak alsó és felső gyűrűt alkotó ívszárak vannak meg, melyek körülölelik a [[gerincvelő]]t és a [[szív]]ből induló, kopoltyúkhoz vezető [[aorta|aortát]]. A [[gerinchúr]] csaknem teljes egészében megmaradt, mely igen primitív sajátosságnak tekinthető. Szájnyílásuk – akár a [[cápák]]é – alsó állású, állkapcsaik csökevényesek. Kültakarójuk [[Bőr (biológia)|bőr]], melyen vagy rombikus pikkelyek, vagy sorokba rendezett csontlemezek vérteznek. |
||
Belső zsigeri rendszereik is számos ősi, primitív sajátosságot őriztek meg, melyek sok esetben a cápák belső anatómiai felépítésére emlékeztet. Bélrendszerük jól tagolt, háromszakaszos, felületnövelő, spirálisan csavarodott bélredőjük van a középbéli szakaszon. A szív kamrája után, még az aortatörzs előtt ún. artériás gumó vagy kúp öblösödik ki. [[Úszóhólyag]]juk már kialakult, hatalmas méretű, de osztatlan. A szív kamrájának belseje [[mirigy]]ekben gazdag. A [[gyomor]]fal igen erőteljes simaizomzatú, akárcsak a [[madarak]] [[zúzógyomor|zúzógyomra]]. [[Kloáka|Kloákájuk]] nincs, a húgy−ivarrendszer és a végbél nyílása elkülönül egymástól. |
Belső zsigeri rendszereik is számos ősi, primitív sajátosságot őriztek meg, melyek sok esetben a cápák belső anatómiai felépítésére emlékeztet. Bélrendszerük jól tagolt, háromszakaszos, felületnövelő, spirálisan csavarodott bélredőjük van a középbéli szakaszon. A szív kamrája után, még az aortatörzs előtt ún. artériás gumó vagy kúp öblösödik ki. [[Úszóhólyag]]juk már kialakult, hatalmas méretű, de osztatlan. A szív kamrájának belseje [[mirigy]]ekben gazdag. A [[gyomor]]fal igen erőteljes simaizomzatú, akárcsak a [[madarak]] [[zúzógyomor|zúzógyomra]]. [[Kloáka|Kloákájuk]] nincs, a húgy−ivarrendszer és a végbél nyílása elkülönül egymástól. |
||
A porcos halakkal ellentétben [[megtermékenyítés]]ük külső, nagyszámú, igen kisméretű petét raknak. |
A porcos halakkal ellentétben [[megtermékenyítés]]ük külső, nagyszámú, igen kisméretű petét raknak. |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
Gazdasági jelentőségük van, hisz húsukért és ikrájukért halásszák őket. [[Magyarország]]on főképp a [[viza]] ''(Huso huso)'' halászata volt jelentős, hisz a Dunában a XIX. század végéig sok viza élt, mára azonban teljesen kipusztult hazánkból. A kisebb méretű [[kecsege]] ''(Acipenser ruthenus)'' is hasonlóan keresett cikk, de szerencsére még nincs végveszélyben. A viza és a kecsege keresztezésével hozták létre a remek tulajdonságokkal rendelkező [[vicsege|vicsegét]] (viza + kecsege szóösszetételből). |
Gazdasági jelentőségük van, hisz húsukért és ikrájukért halásszák őket. [[Magyarország]]on főképp a [[viza]] ''(Huso huso)'' halászata volt jelentős, hisz a Dunában a XIX. század végéig sok viza élt, mára azonban teljesen kipusztult hazánkból. A kisebb méretű [[kecsege]] ''(Acipenser ruthenus)'' is hasonlóan keresett cikk, de szerencsére még nincs végveszélyben. A viza és a kecsege keresztezésével hozták létre a remek tulajdonságokkal rendelkező [[vicsege|vicsegét]] (viza + kecsege szóösszetételből). |
||
{{Portál|Halak}} |
|||
[[Kategória:Sugarasúszójú halak]] |
[[Kategória:Sugarasúszójú halak]] |
||
A lap 2017. november 30., 18:50-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: 400–0 Ma kora devon | ||||||||||||||
 nílusi sokúszós csuka
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Porcos vérteshalak témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Porcos vérteshalak témájú kategóriát. |
A porcos vérteshalak vagy fél-csontoshalak (Chondrostei) a sugarasúszójú halak (Actinopterygia) osztályának egyik alosztálya. Korábbi rendszerekben is hasonlóan elkülönítették őket a többi csontoshal-csoporttól. A Dudich−Loksa-féle rendszerben vérteshalak néven szerepelnek, mint a csontoshalak első, és legprimitívebb alosztálya. Az Urania Állatvilág rendszerében a sugaras úszójú halak alosztályában, azon belül az ősúszósok öregrendjében (Palaeopterygii) szerepelnek, mint főrend.
Törzsfejlődés
A porcos vérteshalak tulajdonképpen utolsó maradványai egy valamikor nagyon fajgazdag halcsoportnak, melyek főképp a földtörténeti középidő (mezozoikum) elején – az alsó triász korban − voltak elterjedtek. Megjelenésük valamikor a középső devonban lehetett. A jelentős megfogyatkozásuk az alsó jurában kezdődött, és a kréta korból már olyan kevés rendet ismerünk, mint jelenleg. A kihalt alakokkal együtt közel 20 csoportjukat lehet megkülönböztetni, melyből 4-et szoktak kiemelni: †Palaeonisciformes, †Platysomiformes, Acipenseriformes (tokalakúak) és Polypteriformes (sokúszóscsuka-alakúak).
Testfelépítés
A porcos vérteshalak anatómiai jellegzetességeik alapján primitív halcsoportnak tekinthető. Nevük onnan ered, hogy vázrendszerükben a porcszövetnek még nagyobb szerepe van, mint a csontoknak. Koponyájuk erőteljes, bőrcsontokkal borított, vastag csontozatú, melynek jellegzetessége a csőrszerűen előrenyúló nyúlvány (rostrum), mely a porcos halak (Chondrichtyes osztály) körében is megvan. Kopoltyúfedőjük már kialakult. A gerincoszlop tökéletlenül csontosodott el, a csigolyatestek még porcosak, mitöbb tökéletlenül fejlődtek ki, csak alsó és felső gyűrűt alkotó ívszárak vannak meg, melyek körülölelik a gerincvelőt és a szívből induló, kopoltyúkhoz vezető aortát. A gerinchúr csaknem teljes egészében megmaradt, mely igen primitív sajátosságnak tekinthető. Szájnyílásuk – akár a cápáké – alsó állású, állkapcsaik csökevényesek. Kültakarójuk bőr, melyen vagy rombikus pikkelyek, vagy sorokba rendezett csontlemezek vérteznek.
Belső zsigeri rendszereik is számos ősi, primitív sajátosságot őriztek meg, melyek sok esetben a cápák belső anatómiai felépítésére emlékeztet. Bélrendszerük jól tagolt, háromszakaszos, felületnövelő, spirálisan csavarodott bélredőjük van a középbéli szakaszon. A szív kamrája után, még az aortatörzs előtt ún. artériás gumó vagy kúp öblösödik ki. Úszóhólyagjuk már kialakult, hatalmas méretű, de osztatlan. A szív kamrájának belseje mirigyekben gazdag. A gyomorfal igen erőteljes simaizomzatú, akárcsak a madarak zúzógyomra. Kloákájuk nincs, a húgy−ivarrendszer és a végbél nyílása elkülönül egymástól.
A porcos halakkal ellentétben megtermékenyítésük külső, nagyszámú, igen kisméretű petét raknak.
Elterjedés
Elterjedési területük az északi mérsékelt öv, annak is nagy folyamai, de olykor-olykor a tengerbe is lejárnak, hatalmas utakat megtéve.
Jelentőségük
Gazdasági jelentőségük van, hisz húsukért és ikrájukért halásszák őket. Magyarországon főképp a viza (Huso huso) halászata volt jelentős, hisz a Dunában a XIX. század végéig sok viza élt, mára azonban teljesen kipusztult hazánkból. A kisebb méretű kecsege (Acipenser ruthenus) is hasonlóan keresett cikk, de szerencsére még nincs végveszélyben. A viza és a kecsege keresztezésével hozták létre a remek tulajdonságokkal rendelkező vicsegét (viza + kecsege szóösszetételből).
