„Giovanni Vincenzo Gravina” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: portál |
+image |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
[[File:Gravina - Scritti critici e teorici, 1973 - 1839108.jpg |thumb|left|''Scritti critici e teorici'', 1973]] |
|||
1690-ben egyike volt az arkádiai akadémia megalapítóinak, melyből 1711-ben néhány társával együtt kivált. Jogi munkái közül az ''Origines juris civilis'' [[Németország]]ban is nagyon elterjedt. Becses könyv volt ''Della ragion poetica'' című irodalomtörténeti műve is, melyben jó ízléssel bírálta meg az olasz irodalom fontosabb munkáit. Írt a tragédiáról is, sőt maga is szerzett hat tragédiát, melyek azonban értéktelenek.<ref>V. ö. Passeri, Vita di G., művei 1826-iki kiadásában; Gasetti (N. Antol. 1874); Bertoldi, Studio su G. (Bologna 1885).</ref> |
1690-ben egyike volt az arkádiai akadémia megalapítóinak, melyből 1711-ben néhány társával együtt kivált. Jogi munkái közül az ''Origines juris civilis'' [[Németország]]ban is nagyon elterjedt. Becses könyv volt ''Della ragion poetica'' című irodalomtörténeti műve is, melyben jó ízléssel bírálta meg az olasz irodalom fontosabb munkáit. Írt a tragédiáról is, sőt maga is szerzett hat tragédiát, melyek azonban értéktelenek.<ref>V. ö. Passeri, Vita di G., művei 1826-iki kiadásában; Gasetti (N. Antol. 1874); Bertoldi, Studio su G. (Bologna 1885).</ref> |
||
A lap 2017. november 30., 15:13-kori változata
| Giovanni Vincenzo Gravina | |
 | |
| Született | 1664. január 20. Cosenza |
| Elhunyt | 1718. január 6. (53 évesen)[1] Róma |
| Álneve |
|
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Vincenzo Gravina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Giovanni Vincenzo Gravina, másként Gianvincenzo Gravina (Roggtano, 1664. február 20. – Róma, 1718. január 6.) olasz jogtudós és író.
Élete
1690-ben egyike volt az arkádiai akadémia megalapítóinak, melyből 1711-ben néhány társával együtt kivált. Jogi munkái közül az Origines juris civilis Németországban is nagyon elterjedt. Becses könyv volt Della ragion poetica című irodalomtörténeti műve is, melyben jó ízléssel bírálta meg az olasz irodalom fontosabb munkáit. Írt a tragédiáról is, sőt maga is szerzett hat tragédiát, melyek azonban értéktelenek.[2]
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ V. ö. Passeri, Vita di G., művei 1826-iki kiadásában; Gasetti (N. Antol. 1874); Bertoldi, Studio su G. (Bologna 1885).
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
