„Tisza Lajos (miniszter)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
→‎Származása: kkkkkkkkkooooooooookkkkkkkkkk0000000kkkkkkkk
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a főispánról, közmunka- és da flava közlekedési miniszterről|Tisza Lajos (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a főispánról, közmunka- és közlekedési miniszterről|Tisza Lajos (egyértelműsítő lap)}}


{{Életrajz infobox
{{Életrajz infobox
21. sor: 21. sor:
[[Tisza Kálmán]] két évvel fiatalabb testvéröccse [[Debrecen]]ben, majd [[Berlin]]ben tanult. Politikai pályája [[1861]]-ben indult, ekkor képviselőként a [[Határozati Párt]] híve volt. Majd [[1865]]-ben a [[Felirati Párt]]hoz, [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]]hez csatlakozott, s részt vett a [[kiegyezés]] előkészítésében. Két évvel később már [[Bihar vármegye]] [[Ispán|főispán]]ja volt. A [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa|Fővárosi Közmunkák Tanácsának]] első alelnöke és vezetője [[1870]]-től. [[1871]]-től [[1873]]. decemberi lemondásáig több kormányban töltött be közlekedési miniszteri tisztséget.
[[Tisza Kálmán]] két évvel fiatalabb testvéröccse [[Debrecen]]ben, majd [[Berlin]]ben tanult. Politikai pályája [[1861]]-ben indult, ekkor képviselőként a [[Határozati Párt]] híve volt. Majd [[1865]]-ben a [[Felirati Párt]]hoz, [[Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)|Deák Ferenc]]hez csatlakozott, s részt vett a [[kiegyezés]] előkészítésében. Két évvel később már [[Bihar vármegye]] [[Ispán|főispán]]ja volt. A [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa|Fővárosi Közmunkák Tanácsának]] első alelnöke és vezetője [[1870]]-től. [[1871]]-től [[1873]]. decemberi lemondásáig több kormányban töltött be közlekedési miniszteri tisztséget.


Az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] után [[Szeged]] város újjáépítésének teljhatalmú királyi biztosa, aki [[Lechner Lajos]]t hívja maga mellé tervező mérnöknek a romváros újjáépítése céljából. Tisza Lajos kiváló együttműködéssel, jó szervezési készséggel vezényelte le a város újjáépítésének bonyolult feladatát, megbízatása [[1879]] [[április]]ától [[1883]]. [[december 31.|december 31-ig]] tartott, ennyi idő alatt épült újjá a város. A királyi biztos székhelye a [[Klauzál tér (Szeged)|Klauzál téri]] Új Zsótér ház volt. Tisza Lajos [[európa]]i látókörű és műveltségű ember volt, kora legjobb műszaki és városrendezési elveit valósította meg Szegeden,<ref>Bálint Sándor: Szeged. Szeged, 2003. l. 117, 127. o. {{ISBN|9639416495}}</ref> munkálkodása elismeréseképpen [[1883]]-ban grófi címet kapott, Szeged pedig díszpolgárává és [[Országgyűlési képviselő|parlamenti képviselő]]jévé választotta.
Az [[1879-es szegedi nagy árvíz]] után [[Szeged]] város újjáépítésének teljhatalmú királyi biztosa, aki [[Lechner Lajos]]t hívja maga mellé tervező mérnöknek a romváros újjáépítése céljából. Tisza Lajos kiváló együttműködéssel, jó szervezési készséggel vezényelte le a város újjáépítésének bonyolult feladatát, megbízatása [[1879]] [[április]]ától [[1883]]. [[december 31.|december 31-ig]] tartott, ennyi idő alatt épült újjá a város. A királyi biztos székhelye a [[Klauzál tér (Szeged)|Klauzál téri]] Új Zsótér ház volt. Tisza Lajos [[európa]]i látókörű és műveltségű ember volt, kora legjobb műszaki és városrendezési elveit valósította meg Szegeden,<ref>Bálint Sándor: Szeged. Szeged, 2003. l. 117, 127. o. ISBN 9639416495</ref> munkálkodása elismeréseképpen [[1883]]-ban grófi címet kapott, Szeged pedig díszpolgárává és [[Országgyűlési képviselő|parlamenti képviselő]]jévé választotta.


A király személye körüli miniszter tisztségét [[1892]]. [[november 19.|november 19-étől]] [[1894]]. [[június 10.|június 10-éig]] töltötte be az [[első Wekerle-kormány]]ban. [[1875]] és [[1898]] között (haláláig) az ''Országos Erdészeti Egyesület'' elnöke. Kultusza még a [[kommunizmus]] ideje alatt is tovább élt.
A király személye körüli miniszter tisztségét [[1892]]. [[november 19.|november 19-étől]] [[1894]]. [[június 10.|június 10-éig]] töltötte be az [[első Wekerle-kormány]]ban. [[1875]] és [[1898]] között (haláláig) az ''Országos Erdészeti Egyesület'' elnöke. Kultusza még a [[kommunizmus]] ideje alatt is tovább élt.
83. sor: 83. sor:
== Források ==
== Források ==


* [[Somorjai Ferenc]]: Szeged. Szeged : Panoráma, 2002. 325 o. ill. Tisza Lajos szobráról l. 46-47. o. {{ISBN|9632438604}}
* [[Somorjai Ferenc]]: Szeged. Szeged : Panoráma, 2002. 325 o. ill. Tisza Lajos szobráról l. 46-47. o. ISBN 9632438604
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al892_97/333.htm Életrajza] a Magyar Országgyűlési Almanach 1892–1897-ben
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al892_97/333.htm Életrajza] a Magyar Országgyűlési Almanach 1892–1897-ben
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al897_01/367.htm Életrajza] a Magyar Országgyűlési Almanach 1897–1901-ben
*[http://www.ogyk.hu/e-konyvt/mpgy/alm/al897_01/367.htm Életrajza] a Magyar Országgyűlési Almanach 1897–1901-ben

A lap 2017. november 24., 19:25-kori változata

Tisza Lajos
Tisza Lajos 1892-ben (fényképezte: Ellinger Ede)
Tisza Lajos 1892-ben
(fényképezte: Ellinger Ede)
Született1832. szeptember 12.
Nagyvárad
Elhunyt1898. január 26. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
SzüleiTisza Lajos
Foglalkozásapolitikus
miniszter
kormánybiztos
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1865. december 14. – 1867. április 5.)
  • Bihar vármegye főispánja (1867–1870)
  • Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztere (1871. június 21. – 1873. december 19.)
  • Szeged főispánja (1880. február 10. – 1884. január 22.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1884 – 1898. január 26.)
  • Magyarország király személye körüli minisztere (1892. november 19. – 1894. június 10.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Borosjenői és szegedi gróf Tisza Lajos (Nagyvárad, 1832. szeptember 12.Budapest, 1898. január 26.) politikus, miniszter, kormánybiztos.

Életpályája

Tisza Kálmán két évvel fiatalabb testvéröccse Debrecenben, majd Berlinben tanult. Politikai pályája 1861-ben indult, ekkor képviselőként a Határozati Párt híve volt. Majd 1865-ben a Felirati Párthoz, Deák Ferenchez csatlakozott, s részt vett a kiegyezés előkészítésében. Két évvel később már Bihar vármegye főispánja volt. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának első alelnöke és vezetője 1870-től. 1871-től 1873. decemberi lemondásáig több kormányban töltött be közlekedési miniszteri tisztséget.

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után Szeged város újjáépítésének teljhatalmú királyi biztosa, aki Lechner Lajost hívja maga mellé tervező mérnöknek a romváros újjáépítése céljából. Tisza Lajos kiváló együttműködéssel, jó szervezési készséggel vezényelte le a város újjáépítésének bonyolult feladatát, megbízatása 1879 áprilisától 1883. december 31-ig tartott, ennyi idő alatt épült újjá a város. A királyi biztos székhelye a Klauzál téri Új Zsótér ház volt. Tisza Lajos európai látókörű és műveltségű ember volt, kora legjobb műszaki és városrendezési elveit valósította meg Szegeden,[1] munkálkodása elismeréseképpen 1883-ban grófi címet kapott, Szeged pedig díszpolgárává és parlamenti képviselőjévé választotta.

A király személye körüli miniszter tisztségét 1892. november 19-étől 1894. június 10-éig töltötte be az első Wekerle-kormányban. 1875 és 1898 között (haláláig) az Országos Erdészeti Egyesület elnöke. Kultusza még a kommunizmus ideje alatt is tovább élt.

Emlékezete

Tisza Lajos szobra a szegedi Széchenyi téren

Szegeden a Tisza Lajos körút, az Alsóvárosban utca, valamint a róla elnevezett szakközépiskola őrzi az emlékét.

Tisza Lajos szobrát Szegeden a Széchenyi téren 1904-ben avatták fel. A szobor Fadrusz János alkotása, úgy ábrázolja Tisza Lajost, amint éppen a folyó befejezetlen rakodópartjáról szemléli, ahogyan lejjebb a munkások egy görgő segítségével egy hatalmas követ illesztenek a helyére. Fadrusz így vallott művéről:

„Ezzel a szoborral a legifjabb Magyarországot, a mai Magyarországot fogom jellemezni, nemcsak Tisza Lajost. A mai Magyarország hősei a munka hősei. Ezért szimbolikus Szeged város története, mert jó királyunk és nemzetünk elszánt és ernyedetlen munkájával újjászületett.”[2]

Származása

Jegyzetek

  1. Bálint Sándor: Szeged. Szeged, 2003. l. 117, 127. o. ISBN 9639416495
  2. Somorjai i.m. 47. o.
  3. Miroslav Marek: Teleki 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  4. a b Miroslav Marek: Tholdy 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. március 16. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  5. Miroslav Marek: Tisza de Borosjenő et Szeged (angol nyelven). Genealogy.eu, 2005. január 27. (Hozzáférés: 2014. július 10.)
  6. Miroslav Marek: Teleki 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. július 10.)

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek


Elődje:
Szlávy József
Bihar vármegye főispánja
1867. – 1871.
Bihar vármegye címere
Utódja:
br. Dőry József