„Citadella (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
semmi |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
[[Fájl:Gellért-hegyi csillagvizsgáló.jpg|bélyegkép|balra|250px|Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben.]] |
[[Fájl:Gellért-hegyi csillagvizsgáló.jpg|bélyegkép|balra|250px|Az egyetemi Csillagda épülete 1844-ben.]] |
||
[[Fájl:Rudolf von Alt Buda látképe a Ferencváros felől.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt.]][[Fájl:Gellért-hegyi Citadella.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella déli falának részlete]] |
[[Fájl:Rudolf von Alt Buda látképe a Ferencváros felől.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella helyén az 1849-es pusztulásáig az egyetemi Csillagda épülete volt.]][[Fájl:Gellért-hegyi Citadella.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella déli falának részlete]] |
||
A '''Citadella''' [[Budapest XI. kerülete|Budapest XI. kerületében]], a [[Gellért-hegy]] tetején fekvő erőd, melyet az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] leverése után, 1854-ben emelt a [[Habsburg-ház|Habsburg]] uralkodó. |
|||
Az [[UNESCO]] a budai [[Várhegy (Buda)|Várheggyel]] és a [[Duna]] két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a [[Világörökség]] részévé nyilvánította. |
|||
== Etimológia == |
|||
A ''citadella'' [[olasz nyelv|olasz]] szó [[fellegvár]]at jelent, azaz várszerű magaslati erődítményt vagy egy város legmagasabb pontján emelt, fallal körülvett, védhető részt. |
|||
== Történelem == |
|||
{{lásdmég|Gellért-hegyi oppidum}} |
|||
A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek. |
|||
A 220 méter hosszú, 12–16 méteres falmagasságú erődöt [[Julius Jacob von Haynau]] építtette, akinek a nevéhez az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták. |
|||
[[Buda (történelmi település)|Buda]] török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. Az [[Uraniae|Uraniaét]] (avagy Csillagdát) három európai uralkodó [[I. Sándor orosz cár|I. Sándor]] orosz cár, [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] osztrák császár és magyar király, valamint [[III. Frigyes Vilmos porosz király]] jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a [[napóleoni háború]]t lezáró [[Szent Szövetség]] megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra.<ref>[http://www.konkoly.hu/fizszem/balazs/fizcent.pdf Balázs Lajos: Egy centenárium margójára]</ref> |
|||
Buda várának [[Buda ostroma (1849)|1849-es ostrománál]] a magyar honvédsereg katonái az ostromágyúkat a Gellért hegyen, az [[Budai Csillagvizsgáló|egyetemi Csillagda]] épületének közelében állították fel, bár erről a csillagda munkatársai megpróbálták lebeszélni a honvédeket. Az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották. |
|||
Az ostrom tapasztalatai után, a gyászos emlékű [[Bach-korszak]]ban a bécsi haditanács úgy határozott, hogy a korszerűtlen [[Budai várnegyed|budai vár]] helyett egy jól védhető, a hadászati elveknek megfelelő erődrendszert kell kiépíteni [[Budapest|Pest–Buda]] köré – célja a külső ellenség visszaverése és a belső forradalomra hajlamos magyar lakosság megfékezése. Ennek első erődjét a Gellért-hegyen kezdték megalapozni [[Emmanuel Zitta]] osztrák hadmérnök tervei alapján 1850-ben. A munkálatok költségeire kétszázezer forintot rendelt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József]] osztrák császár. A Citadella helyét az 1849-ben elpusztított Csillagda<ref>[http://budapestcity.uw.hu/11-egyeb/eltunt/Csillagda/index-hu.htm Gellért-hegyi Csillagda]</ref><ref>[http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_18-19._sz._csillagaszata/a_gellerthegyi_csillagda_1849_evi_pusztulasa.html A gellérthegyi csillagda 1849. évi pusztulása]</ref> és a körülötte lévő virág- és szőlőskertek területén jelölték ki. A csillagda romjait felrobbantották. A tervek szerint a 220 méter hosszú, 60 méter széles, 4 méter vastag kőfalakkal védelmezett erőd lőrései mögé 60 korszerű ágyút helyezhettek el. Négy esztendő múltán már bevonulhatott kazamatáiba az osztrák katonaság, akiknek ágyúi fenyegetően néztek a túlparti Pest városára. Az erődrendszer többi része sohasem készült el, mivel a Monarchia hadvezetése végül [[Komárom (Magyarország)|Komárom]] városa körül készítette el az „[[Komáromi erődrendszer|utolsó védőbástyát]]”. A Citadella a zsarnokság és az abszolutizmus szimbóluma lett a magyarok szemében. |
|||
A gyűlölt osztrák erőd az 1867-es osztrák-magyar [[kiegyezés]]sel elvesztette hadászati célját, de a katonaság csak 1899-ben vonult ki falai mögül.<ref>Itt szolgáltak az 5. hadtest ([[Pozsony]]) alárendeltségébe tartozó, 1891. január 1-jén alapított 6. Magyar Vártüzérezred ([[Komárom (Magyarország)|Komárom]]), 2. Zászlóalj ([[Budapest]]) katonái. Miután a XIX-XX. század fordulóján megszűnt mint katonai létesítmény, a zászlóaljnak a [[Gubacsidűlő|Gubacsi dűlőben]] építették fel a báró [[Ernst Gideon von Laudon|Laudon]] laktanyát. Lásd még ''Osgyán Edina'' : Millenniumi tiszteletadás / Új épületek készültek el az 1896-os évfordulóra a [[Budapest IX. kerülete|Ferencvárosban]] (Magyar Nemzet, 2002. szeptember 4.) http://www.mno.hu/portal/100556</ref> Ekkor a lelkes budapesti lakosság nyomására jelképes bontásokat végeztek a bejárata feletti falrészen, de az egész gyűlölt erődítmény lebontására nem volt elegendő anyagi forrás. Utolsó katonai jellegű használata a [[második világháború]]ban, Budapest 1944–45-ös védelmében a támadó [[Vörös Hadsereg]]gel szemben történt, amikor a német és magyar csapatok légvédelmi bázisául szolgált, míg kazamatáiban raktárakat és sebesültellátó helyet rendeztek be. A harcokban megsérültek védművei, ennek nyomait még napjainkban is jól lehet látni. |
|||
[[Fájl:Citadel of Buda partial demolition works in 1897.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella katonai jellegének megszüntetése, 1897–98. (A háttérben, a [[Belvárosi plébániatemplom (Budapest)|Belvárosi Templom]] mellett folynak a jövendő [[Erzsébet híd (Budapest)|Erzsébet híd]] pesti pillérének alapozási munkái).]] |
|||
[[Fájl:Citadellalégifotó.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Citadella légifotója 2009-ből]] |
|||
[[Fájl:BudapestDSCN3929.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Szovjet ágyúk a Citadella tövében]] |
|||
Jegyzőkönyvileg 1897 októberének végén került a demilitarizált Citadella az akkor közel 25 éves főváros birtokába: |
|||
{{idézet2|''3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az [[Újépület|Ujépület]] telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik.''|1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=6544 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről]</ref>}} |
|||
A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a bécsi hadügyi tárca javára.<ref>[http://bfl.archivportal.hu/id-222-dery_attila_fovarosi_kozmunkak_tanacsa.html Déry Attila: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870-1948). Egy független városrendező hatóság]</ref> Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik. Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti. |
|||
Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a [[Szabadság-szobor (Budapest)|Szabadság-szobor]], [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]] 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi [[Memento Park]]ba. |
|||
== Hasznosítás == |
|||
Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a [[kazamata|kazamatáiban]] berendezett, [[Budapest ostroma|1944-es ostromra]] emlékeztető háborús [[panoptikum]]ot. A békésebb korszakra emlékeztet a ''Budapest anno'' című fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a XIX. század végéig. |
|||
A Citadella tövében szabadtéri kiállításként látható néhány szovjet fegyver, ezek a következőek: |
|||
* egy [[76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú (ZiSZ–3)|76 mm-es 1942 mintájú hadosztályágyú]] (ZiSZ–3), 1942-ben rendszeresítve |
|||
* egy [[57 mm-es 1943 mintájú páncéltörő ágyú (ZiSZ–2)|57 mm-es 1943 mintájú páncéltörő ágyú]] (ZiSZ–2), 1943-ban rendszeresítve |
|||
* egy [[82 mm-es 1937 mintájú aknavető (BM–37)|82 mm-es 1937 mintájú gyalogsági aknavető]] (BM–37), 1937-ben rendszeresítve |
|||
* egy [[85 mm-es 1944 mintájú hadosztályágyú (D–44)|85 mm-es 1944 mintájú hadosztályágyú]] (D–44), 1944-ben rendszeresítve |
|||
* és egy [[SZ–60|57 mm-es AZP SZ–60 légvédelmi gépágyú]], 1950-ben rendszeresítve |
|||
== Képgaléria == |
|||
<center> |
|||
<gallery> |
|||
Fájl:Citadellaciv1.jpg |
|||
Fájl:Szabadságszobor légifotó.jpg |
|||
Fájl:Citadellaciv2.jpg |
|||
Fájl:Citadellaciv3.jpg |
|||
Fájl:Citadellaciv4.jpg |
|||
Fájl:Citadella.jpg |
|||
Fájl:Ujbuda-latkep.jpg|Látkép a Citadelláról [[Budapest XI. kerülete|Újbuda]] irányába |
|||
Fájl:Pest-latkep.jpg|Látkép a Citadelláról a pesti oldal irányába |
|||
</gallery> |
|||
</center> |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Szabadság-szobor (Budapest)]] |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
* ''Budapest és a [[Dunakanyar]]'' (Cartographia, 2001) {{ISBN|963-353-185-3}} |
|||
* [http://egykor.hu/budapest-xi--kerulet/citadella-gellerthegy/957 Budapest XI. kerület Citadella], egykor.hu |
|||
* [http://mek.oszk.hu/05300/05391/pdf/Heller_Gellerthegy_Csill.pdf Heller Ágost: (1843–1902) A gellérthegyi csillagásztorony], mek.oszk.hu |
|||
== További információk == |
|||
{{commonskat|Citadel of Buda}} |
|||
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=906 Légifotók a Citadelláról] |
|||
* [http://www.citadella.hu/ www.citadella.hu] |
|||
* [http://www.netmax.hu/go/main/citadella Citadella motoros találkozó 15 éves hagyománnyal] |
|||
* {{műemlékem|1119|A Citadella}} |
|||
* [http://budapest-ostroma.hu/1945-februar-11-esemenyei/ Budapest ostroma 1944-45 (Citadella)] |
|||
* Fucskár Ágnes, Fucskár József Attila: Várak Magyarországon. Budapest, Alexandra Kiadó, 2015. 96. oldal. {{ISBN|978-963-357-649-6}} |
|||
{{Gellért-hegy}} |
|||
{{Újbuda}} |
|||
{{Budapest Duna-parti látképe}} |
|||
{{Pest megye és Budapest várai}} |
|||
{{Portál|világörökség|-|Budapest|-}} |
|||
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]] |
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]] |
||
A lap 2017. november 22., 09:38-kori változata
| Citadella | |
| Világörökség | |
 | |
| A Citadella madártávlatból | |
| Adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Felvétel éve | 1987 |
| Elhelyezkedése | |
 Citadella
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 13″, k. h. 19° 02′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Citadella témájú médiaállományokat. | |
