„Eurázsiai hód” változatai közötti eltérés

Európai hód
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Hódalkatúak (Castorimorpha);
Család:	Hódfélék (Castoridae);
Alcsalád:	Castorinae;
Nem:	Castor; Linnaeus, 1758
Faj:	C. fiber;
Tudományos név
	Castor fiber; Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák
	Castor albicus Matschie, 1907; Castor albus Kerr, 1792; Castor balticus Matschie, 1907; Castor belarusicus Lavrov, 1974; Castor belorussicus Lavrov, 1981; Castor bielorussieus Lavrov, 1983; Castor birulai Serebrennikov, 1929; Castor flavus Desmarest, 1822; Castor fulvus Bechstein, 1801; Castor galliae É. Geoffroy, 1803; Castor gallicus Fischer, 1829; Castor introductus Saveljev, 1997; Castor niger Desmarest, 1822; Castor orientoeuropaeus Lavrov, 1981; Castor osteuropaeus Lavrov, 1974; Castor pohlei Serebrennikov, 1929; Castor proprius Billberg, 1833; Castor solitarius Kerr, 1792; Castor tuvinicus Lavrov, 1969; Castor variegatus Bechstein, 1801; Castor varius Desmarest, 1822; Castor vistulanus Matschie, 1907;
Elterjedés
	Az eurázsiai hód elterjedési területe Eurázsiában.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Európai hód témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Európai hód témájú médiaállományokat és Európai hód témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. november 20., 12:41-kori változata

Az eurázsiai vagy európai vagy közönséges hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja.

A Castor nem típusfaja.

Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, jelenleg Európában a védelmi intézkedéseknek köszönhetően állományszáma növekvőben van, az ázsiai populációk azonban továbbra is veszélynek vannak kitéve.

Kisebb testű rokona a kanadai hód.

Előfordulása

A

Alfajai

Castor fiber fiber
Castor fiber albicus
Castor fiber belorussicus
Castor fiber birulai
Castor fiber galliae
Castor fiber orientoeuropaeus
Castor fiber pohlei
Castor fiber tuvinicus
Castor fiber vistulanus

X C SY

Eurázsia legnagyobb rágcsálójának testtömege 20–33 kilogramm, testhossza 75 centimétertől egy méterig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, pikkelyes farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.

Életmódja

Az európai hód kanadai rokonával ellentétben nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője 50–80 centiméteres, itt 5–8 állat (egy szülőpár, a tavalyi és az idei alom) él. A család kisebb állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelölik ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor.

A faj kizárólag növCXS

Természetvédelmi helyzete

Az európai hódokra régebben húsukért, pézsmájukért és prémjükért vadásztak, illetve vizes élőhelyeik beszűkülése és a kanadai hódok betelepítése jelentette versengés fenyegette őket. Mára azonban a széles körben A

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Mammal Species of thAs (PDF kiadvány)
TermészetBúvár 2006/2
Animal Diversity Web
Hódinvázió a hazai folyóknál

@@ 64. sor: / 64. sor: @@
 == Előfordulása ==
+A
-A faj kiválóan alkalmazkodott a vízi életmódhoz, élőhelye a fás vízpart. Eredetileg Eurázsia nagy részén előfordult, de a 20. század elejére Európában alig maradtak állományai: a [[franciaország]]i [[Rhône]] és a [[németország]]i [[Elba (folyó)|Elba]] egyes szakaszai mellett, illetve [[Norvégia]] déli részén, a [[Nyeman (folyó)|Nyeman]] és a [[Dnyeper]] [[fehéroroszország]]<nowiki/>i medencéjében és az [[oroszország]]<nowiki/>i [[Voronyezs]] környékén. A hódok [[Szibéria|Szibériában]] is előfordulnak, és [[Mongólia]] területén is él egy kis populációjuk.
-Az 1920-as években indultak meg az első visszatelepítési programok a skandináv és a balti területeken, amelyek aztán az 1980-as, 90-es években új lendületet kaptak [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Dél-Európa|Dél-Európában]] is. Megmentése érdekében visszatelepítési programok folynak az [[Elba (folyó)|Elba]], a [[Duna]] és a [[Rhône]] vízgyűjtőjében, [[Skandinávia]] egyes részein, [[Bajorország]]ban és [[Hollandia|Hollandiában]], valamint sikeresen visszatelepítették [[Románia|Romániába]], az [[Olt]], a [[Vargyas-patak|Vargyas]] és [[Feketeügy]] folyókba.<ref>http://www.erdelyinimrod.ro/?page=10157</ref> A [[Brit-szigetek]]ről már a [[16. század]]ban kipusztult, de a  skót kormány 2008-ban beindította a ''Skót hódkísérlet''-et, amelynek keretében 2009 májusa és 2010 szeptembere között tizenhat, a [[norvégia]]i [[Telemark megye|Telemark]] környékén befogott példányt engedtek el az [[argyll]]i [[Knapdale]] közelében lévő tavakban. Az állatok rendszeresen szaporodnak. A visszatelepítés sorsa 2014-ben dől el, amikor a vizsgálati eredmények fényében a skót kormány akár a hódok eltávolításáról, de a program kiterjesztéséről és további telepítésekről is dönthet.<ref>[http://www.scottishbeavers.org.uk/ A Skót Hódpróba honlapja]</ref> Európában a 2003-as felmérések szerint a [[Skandináv-félsziget]]en, [[Norvégia|Norvégiában]] él a legtöbb hód.
-=== Magyarországi előfordulása ===
-Magyarország hódállománya a [[19. század]] közepére a vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett a Concó-patakban észlelték utoljára.<ref>Patay László: ''Vadak'', Budapest, Móra, 1978, {{ISBN|963-11-1122-9}} 54. p.</ref><ref name=Vörös>''Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok''. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 55. old. ISBN: 963-05-5819-X.</ref> A [[20. század]] utolsó évtizedében az [[ausztria]]i és magyar [[WWF]] együttműködésének eredményeképpen visszatelepítése megkezdődött a [[Duna]] ausztriai szakaszán. [[1996]] óta a [[Duna–Dráva Nemzeti Park|Duna-Dráva]] és a [[Fertő–Hanság Nemzeti Park]] területén, illetve a [[Tisza]] középső és felső folyásánál, [[2006]] őszén pedig [[Hódmezővásárhely]]en történt telepítés. [[2007]] őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park Drávai szakaszán újabb 25 példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. Magyarorszàg északi területén, az Ipoly folyón is talàlható szàmos példànyuk telepítést köszönhetöen. [[2004]] óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a [[Zagyva]] mentén is megjelentek. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra populációja már meghaladja az 1000 egyedet, és a fadöntésekkel helyenként jelentős gondokat is okoz.<ref>[http://nol.hu/lap/20131207-hodinvazio_a_hazai_folyoknal Hódinvázió a hazai folyóknál]</ref>
 == Alfajai ==
@@ 82. sor: / 77. sor: @@
 * ''Castor fiber vistulanus''
-== Megjelenése ==
+==  X C SY ==
 [[Fájl:Castor dents-haye.jpg|bélyegkép|balra|250px|Portré]]
 Eurázsia legnagyobb rágcsálójának test[[tömeg]]e 20–33 [[kilogramm]], testhossza 75 centimétertől egy [[méter]]ig terjedhet, amihez 30–40 centiméteres, lapos, [[pikkely]]es farok csatlakozik. Barna bundája tömött, selymes és vízhatlan, szemei és fülei kicsik, orrát és fülét bőrlebennyel el tudja zárni a víz alatt. Hátsó lábain úszóhártya köti össze ujjait.
@@ 91. sor: / 86. sor: @@
 Az európai hód [[kanadai hód|kanadai]] rokonával ellentétben nem épít hódvárakat és gátakat is csak ritkán emel, vackát inkább a partfalban ássa ki. Az akár tizenegy méteres hosszúságot is elérő folyosórendszer bejárata a vízből nyílik. A lakóüreg átmérője 50–80 centiméteres, itt 5–8 állat (egy szülőpár, a tavalyi és az idei alom) él. A család kisebb állandó territóriumot tart fenn a vízpart mentén, melynek határait szagjelzésekkel jelölik ki. Vándorlásra táplálékszűke esetén kerülhet sor.
+A faj kizárólag növCXS
-A faj kizárólag növényi eredetű táplálékot (lágyszárúakat, fakérget és leveleket) fogyaszt, rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről. Rágásra [[fog|metszőfog]]ai folyamatos növekedése miatt is szükség van.
-A hódok kiválóan úsznak. Bundájukat a végbélnyílás körül elhelyezkedő két szag[[mirigy]] váladékával teszik vízállóvá, farkukkal kormányoznak, úszóhártyás lábaikkal pedig előrelökik magukat a vízben. Hátsó lábaik második karma speciális bundatisztító karommá módosult. Egymással füttyögéssel, szagjelzésekkel és farokcsapkodással kommunikálnak, ez utóbbival a veszélyre hívják fel a figyelmet.
-Természetes ellenségei a [[eurázsiai hiúz]] és a [[szürke farkas]].
-== Szaporodása ==
-A hód számára a tél nem a [[téli álom]], hanem a [[szaporodás]] időszaka. A [[Házasság|monogám]] szülők 105–107 napos [[vemhesség]]et követően együtt gondozzák és táplálják egy-két utódukat. A fiatalok már születésük után látnak és a szőrzetük is fejlett, úszni azonban még nem tudnak.<ref name=Vörös /> Elválasztásra kb. háromhetes korban kerül sor. A kölykök az [[ivarérettség]] eléréséig, azaz mintegy két-két és fél évig szüleikkel maradnak. Az európai hód akár 15–17 évig is élhet.
 == Természetvédelmi helyzete ==
 [[Fájl:Biber in Europa 2003.jpg|bélyegkép|jobbra|226px|A hódok elterjedése [[Európa|Európában]]; a [[piros]] foltok jelölik az '''eurázsiai hód''' elterjedési területét, míg a [[lila|lilák]] a betelepített [[kanadai hód]] állományait]]
-Az európai hódokra régebben húsukért, pézsmájukért és prémjükért vadásztak, illetve vizes élőhelyeik beszűkülése és a [[kanadai hód]]ok betelepítése jelentette versengés fenyegette őket. Mára azonban a széles körben megvalósított át- és visszatelepítéseknek és egyéb védelmi intézkedéseknek köszönhetően szerte Európában terjeszkedőben vannak, létszámuk növekszik. Élőhelyének nagy részéről ([[Franciaország]]ból, [[Ausztria|Ausztriából]], [[Lengyelország]]ból) a konkurens kanadai hódok is eltűntek, az [[Oroszország]]ban és [[Finnország]]ban megmaradt állományokat pedig szigorú ellenőrzés alatt tartják, és nem engedik terjeszkedni. [[Magyarország]]on [[1988]] óta védett, [[eszmei érték]]e 50&nbsp;000 [[forint]].
+Az európai hódokra régebben húsukért, pézsmájukért és prémjükért vadásztak, illetve vizes élőhelyeik beszűkülése és a [[kanadai hód]]ok betelepítése jelentette versengés fenyegette őket. Mára azonban a széles körben A
-== Jegyzetek ==
-{{jegyzetek}}
-== SWAT ==
 * {{Csodálatos állatvilág}}
-*[http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=12600005 Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)] {{en}}
+*[http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=12600005 Mammal Species of th]A[http://www.wwf.hu/media/file/1182171509_hodfuzet_2_vegso.pdf s (PDF kiadvány)]
-== További információk ==
-* {{redlist|4007|2009-09-26}}
-* [http://www.wwf.hu/media/file/1182171509_hodfuzet_2_vegso.pdf WWF: Amit a hódról tudni érdemes (PDF kiadvány)]
 * TermészetBúvár 2006/2
 * [http://animaldiversity.ummz.umich.edu/site/accounts/information/Castor_fiber.html Animal Diversity Web]