„Értékcsökkenés” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
csonk dátuma |
|||
49. sor: | 49. sor: | ||
{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2017 augusztusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-közgazdaságtan|2017 augusztusából}} |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Költségfajták}} |
|||
[[Kategória:Számvitel]] |
[[Kategória:Számvitel]] |
A lap 2017. november 18., 12:39-kori változata
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
Értékcsökkenés (amortizáció) a befektetett javak (immateriális és tárgyi eszközök) elhasználódásának, műszaki – gazdasági avulásának pénzben kifejezett értéke. Az amortizáció nem csupán az eszközök avulásának, kopásának kifejezője, hanem a befektetett tőke visszanyerésének módja is. A számvitelben ugyanis az értékcsökkenést a költségek között számoljuk el, ezzel is kifejezve, hogy az eszköz értéke nem egyszerre, hanem a termelés során folyamatosan megy át az új termék értékébe.
Különbség van az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás fogalma között. Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része, amit költségként számolnak el. Ebből következik, hogy nem minden értékcsökkenés válik értékcsökkenési leírássá.[1]
Az értékcsökkenési leírás
Az értékcsökkenési leírás meghatározásához különféle amortizációs módszerek állnak rendelkezésünkre. Ezek közül a legáltalánosabban használt módszerek a lineáris, a degresszív (csökkenő) és a progresszív (késleltetett) leírás.
Az immateriális javak és a tárgyi eszközök a tartós használat, a folyamatos fizikai és erkölcsi avulás miatt fokozatosan elvesztik értéküket, és ezt költségként kell elszámolni. Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának a pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás az értékcsökkenésnek az a része, amelyet költségként számolnak el.
Terv szerinti értékcsökkenés
A terv szerinti értékcsökkenés meghatározásához az eszköz üzembe helyezésekor meg kell határozni az eszköz hasznos élettartamát, maradványértékét és az amortizáció elszámolásának módját.
A bekerülési értéknek (beszerzési árnak, illetve előállítási költségnek) tekintjük azt a ráfordítást, amely az eszköz létesítése, megszerzése, üzembe helyezése miatt az üzembe helyezésig, vagy a raktárba történő beszállításig felmerült és az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető.
Hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a vállalkozó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembe vételével várhatóan használni fogja.
A maradványérték a hasznos élettartam végén az adott eszköz várhatóan realizálható értéke, amelyet a rendeltetésszerű használatbavételkor, az üzembe helyezés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megállapítani.
Az értékcsökkenés elszámolása az amortizálandó érték után történik, amely a bekerülési érték és a maradványérték különbözete. Az értékcsökkenési leírás értéke az amortizálandó érték és a leírási kulcs szorzata.
Alkalmazható módszerek az értékcsökkenés kiszámításához:
- Lineáris leírás: az elhasználódás éveire azonos összegű értékcsökkenést számolnak el. Az évenkénti összeg meghatározása leírási kulcs segítségével történik. Ennél a módszernél azzal a feltételezéssel élnek a szakemberek, hogy az elhasználódás teljesen egyenletes.
- Degresszív leírás estén a korrigált bekerülési érték egyenetlenül kerül felosztásra a hasznos élettartamra, olyan módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával folyamatosan csökken.
- Progresszív leírás estén a korrigált bekerülési érték egyenetlenül kerül felosztásra a hasznos élettartamra, olyan módon, hogy a leírás értéke az idő előrehaladtával folyamatosan nő.
Források
- Dr. Sztanó Imre: A számvitel alapjai (2013)
- 2000. évi C. törvény A számvitelről
- tankonyvtar.hu
Jegyzetek
További információk
- ado.hu (2012)