„Feld Irén” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Élete: Egyértelműsítés |
a PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
}} |
}} |
||
'''Feld Irén''' ([[Budapest]], [[1883]]. [[március 26.]] – Budapest, [[1944]]. [[október 19.]])<ref>{{cite web |url=http:// |
'''Feld Irén''' ([[Budapest]], [[1883]]. [[március 26.]] – Budapest, [[1944]]. [[október 19.]])<ref>{{cite web |url=http://resolver.pim.hu/auth/PIM54047 title=Feld Irén |publisher=Magyar Életrajzi Index|accessdate=2014-08-19}}</ref> magyar színésznő. [[Feld Zsigmond]] színházigazgató leánya, [[Feld Mátyás]] színész és [[Föld Aurél]] újságíró testvére. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti [[Nemzeti Színház]]ban, 1901-ben a [[Vígszínház]]ban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban ([[Henrik Ibsen|Ibsen]]: ''Nóra,'' címszerep, május 12.; [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''[[Othello]],'' Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]] tagja volt. |
Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti [[Nemzeti Színház]]ban, 1901-ben a [[Vígszínház]]ban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban ([[Henrik Ibsen|Ibsen]]: ''Nóra,'' címszerep, május 12.; [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''[[Othello]],'' Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]] tagja volt. |
||
1910-ben ''Kamarajáték(ok)'' néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én [[August Strindberg]] ''Júlia kisasszony'' című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]]ban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]-drámát, a ''[[Sirály (dráma)|Sirály]]''t, bár gyönge szereposztásban. |
1910-ben ''Kamarajáték(ok)'' néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én [[August Strindberg]] ''Júlia kisasszony'' című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]]ban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]-drámát, a ''[[Sirály (dráma)|Sirály]]''t, bár gyönge szereposztásban. |
||
Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.” |
Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.” |
||
Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt ''Szerelmi csirkefogók'' címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett. |
Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt ''Szerelmi csirkefogók'' címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett. |
||
47. sor: | 47. sor: | ||
{{portál|zsidóság}} |
{{portál|zsidóság}} |
||
[[Kategória:Magyar színésznők]] |
[[Kategória:Magyar színésznők]] |
||
[[Kategória:1883-ban született személyek]] |
[[Kategória:1883-ban született személyek]] |
||
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]] |
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]] |
A lap 2017. november 12., 10:50-kori változata
Feld Irén | |
Született | Rosenfeld Irén 1883. március 26. Budapest |
Elhunyt | 1944. október 19. (61 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Feld Zsigmond |
Foglalkozása | színésznő |
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1898) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Feld Irén (Budapest, 1883. március 26. – Budapest, 1944. október 19.)[1] magyar színésznő. Feld Zsigmond színházigazgató leánya, Feld Mátyás színész és Föld Aurél újságíró testvére.
Élete
Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti Nemzeti Színházban, 1901-ben a Vígszínházban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban (Ibsen: Nóra, címszerep, május 12.; Shakespeare: Othello, Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a Magyar Színház tagja volt.
1910-ben Kamarajáték(ok) néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én August Strindberg Júlia kisasszony című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a Várszínházban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként Csehov-drámát, a Sirályt, bár gyönge szereposztásban.
Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.”
Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt Szerelmi csirkefogók címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.
Főbb szerepei
- Tóth Ede: A falu rossza – Boriska
- Georges Ohnet: A vasgyáros – Claire
- ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy – Gauthier Margit
- Strindberg: Júlia kisasszony – Júlia
- Ibsen: Rosmersholm – Rebeka.
Jegyzetek
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
Források
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 268. o. Online elérés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szerk. Schöpflin Aladár. Magyar színművészeti lexikon, 19. o. (1929–1931). Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 20.
- szerk.: Székely György: Magyar színháztörténet II. 1873–1920. Budapest: Magyar Könyvklub – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 646. o. (2001)
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4