„Feld Irén” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Élete: Egyértelműsítés
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a PIM linkek javítása (WP:BÜ), apróbb javítások
18. sor: 18. sor:
}}
}}


'''Feld Irén''' ([[Budapest]], [[1883]]. [[március 26.]] – Budapest, [[1944]]. [[október 19.]])<ref>{{cite web |url=http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&group=1&bib1id=20003&bib1field=0&term=54047&too_many_records=false&rc=1&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000| title=Feld Irén |publisher=Magyar Életrajzi Index|accessdate=2014-08-19}}</ref> magyar színésznő. [[Feld Zsigmond]] színházigazgató leánya, [[Feld Mátyás]] színész és [[Föld Aurél]] újságíró testvére.
'''Feld Irén''' ([[Budapest]], [[1883]]. [[március 26.]] – Budapest, [[1944]]. [[október 19.]])<ref>{{cite web |url=http://resolver.pim.hu/auth/PIM54047 title=Feld Irén |publisher=Magyar Életrajzi Index|accessdate=2014-08-19}}</ref> magyar színésznő. [[Feld Zsigmond]] színházigazgató leánya, [[Feld Mátyás]] színész és [[Föld Aurél]] újságíró testvére.


== Élete ==
== Élete ==
Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti [[Nemzeti Színház]]ban, 1901-ben a [[Vígszínház]]ban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban ([[Henrik Ibsen|Ibsen]]: ''Nóra,'' címszerep, május 12.; [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''[[Othello]],'' Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]] tagja volt.
Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti [[Nemzeti Színház]]ban, 1901-ben a [[Vígszínház]]ban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban ([[Henrik Ibsen|Ibsen]]: ''Nóra,'' címszerep, május 12.; [[William Shakespeare|Shakespeare]]: ''[[Othello]],'' Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a [[Pesti Magyar Színház|Magyar Színház]] tagja volt.


1910-ben ''Kamarajáték(ok)'' néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én [[August Strindberg]] ''Júlia kisasszony'' című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]]ban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]-drámát, a ''[[Sirály (dráma)|Sirály]]''t, bár gyönge szereposztásban.
1910-ben ''Kamarajáték(ok)'' néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én [[August Strindberg]] ''Júlia kisasszony'' című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a [[Várszínház (Budapest)|Várszínház]]ban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként [[Anton Pavlovics Csehov|Csehov]]-drámát, a ''[[Sirály (dráma)|Sirály]]''t, bár gyönge szereposztásban.


Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.”
Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.”


Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt ''Szerelmi csirkefogók'' címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.
Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt ''Szerelmi csirkefogók'' címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.
47. sor: 47. sor:


{{portál|zsidóság}}
{{portál|zsidóság}}

[[Kategória:Magyar színésznők]]
[[Kategória:Magyar színésznők]]
[[Kategória:1883-ban született személyek]]
[[Kategória:1883-ban született személyek]]
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1944-ben elhunyt személyek]]

A lap 2017. november 12., 10:50-kori változata

Feld Irén
SzületettRosenfeld Irén
1883. március 26.
Budapest
Elhunyt1944. október 19. (61 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
SzüleiFeld Zsigmond
Foglalkozásaszínésznő
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1898)
SablonWikidataSegítség

Feld Irén (Budapest, 1883. március 26. – Budapest, 1944. október 19.)[1] magyar színésznő. Feld Zsigmond színházigazgató leánya, Feld Mátyás színész és Föld Aurél újságíró testvére.

Élete

Már gyermekként is szerepelt az apja által vezetett Fővárosi Gyermekszínházban. 1898-ban elvégezte a színiakadémiát. 1900-ban fellépett a budapesti Nemzeti Színházban, 1901-ben a Vígszínházban, 1908-ban újra a Nemzeti Színházban (Ibsen: Nóra, címszerep, május 12.; Shakespeare: Othello, Desdemona szerepében, június 11.). Rövid ideig a Magyar Színház tagja volt.

1910-ben Kamarajáték(ok) néven előadássorozatot szervezett és rendezett, előadásain főszerepeket is alakított. Ez valójában irodalmi, kísérleti jellegű színház volt, többé-kevésbé állandó társulattal, amely változó helyszíneken és időpontokban játszott. Az első alkalommal, 1910. február 10-én August Strindberg Júlia kisasszony című drámáját mutatták be az Uránia Színházban. A további előadásokat 1910 novemberétől 1911 márciusáig a Zeneakadémián, 1911 novemberétől 1912 februárjáig a Várszínházban tartották szombaton és vasárnap, az utolsót 1913. október 13-án a Budapesti Színházban. Feld Irén mutatott be magyar színpadon először néhány skandináv: Strindberg- és Ibsen-művet, és ő mutatott be elsőként Csehov-drámát, a Sirályt, bár gyönge szereposztásban.

Az előadások azonban nem vonzottak nagy közönséget, és a sorozatnak vége szakadt. „Feld Irén előnytelen külsejével, színészi és irodalmi ambícióival, tehetségével hiába kopogtatott a Nemzeti Színház és a Vígszínház ajtaján, ez a típus nem illett egyik színház világába sem. Ezért választott olyan műfajt, ahol a külső nem számított, ahol a színjáték nem követelte meg a hivatalos színház konvencióit.”

Önálló szavalóestekkel gyakran fellépett vidéken. Később sokáig gyermekszínházat vezetett: 1926 és 1928 között, majd 1930-tól a Zeneakadémián, 1928-tól 1930-ig pedig fővárosi magánszínházakban. Könyvet írt Szerelmi csirkefogók címmel (Budapest, 1929). 1944-ben származása miatt a nyilas terror áldozata lett.

Főbb szerepei

Jegyzetek

  1. Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)

Források