Czigler Győző

Czigler Győző
Született	1850. július 19. Arad
Elhunyt	1905. március 28. (54 évesen) Budapest
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Czigler Győző témájú médiaállományokat.

Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március 28.) építész, műegyetemi tanár.

Életpályája

Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt.1871-től, apjának, ifj. Czigler Antalnak a halálát követően apja megkezdett építkezéseit ő fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben). Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta. 1874-ben Budapesten telepedett le és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát. 1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki. 1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt. Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában.

Emlékezete

Czigler Győző sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-ds.-10. Dvorzsák Ede alkotása

• Ferenc József császár harmadosztályú Vaskorona-renddel tüntette ki.
• Halála után Lyka Károly kritikus hangnemben írt róla: „(...) Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Akkor Bécsé volt a vezetőszerep s Bécs építészete eklektikus vala. Czigler is teljesen a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját, így hát a modern művészettel nem tartott semmiféle rokonságot, sőt azzal szemben a legkonzervatívabb álláspontot foglalta el. (...)”

Stílusa

Czigler a stilisztikában mutatkozó konzervativizmusa mellett a műszaki megoldások terén a legmodernebb eszmék követője, egyszersmind buzgó terjesztője. A budapesti szűk szíjtelkek sűrű városszövetének fellazítására több kísérletet tett. Még 1894-ben tervezte, a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, téres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt, amellyel a város fellazításának gondolata szerencsésen párosult. Terve csak részben sikerülhetett, a hatalmas telek Rumbach utca felőli végének átépítésére nem volt lehetőség. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már világos és sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még preferált sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.

Czigler épületei jellegzetes stílusjegyei alapján könnyedén felismerhetők. Rendkívüli kézügyessége, nagyszerű arányérzéke, alkotásaiban lépten-nyomon tetten érhető.

Legfontosabb művei

Budapesten

• Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI. Teréz körút 41.; 1878),
• a Kereskedelmi Akadémia épülete (V. Alkotmány u. 9-11.; 1882),
• Rózsák terei római katolikus, ma görög katolikus templom. (VII. Rózsák tere 8.; 1883),
• a Havas Boldogasszony templom toronykupolája (I. Mészáros utca 1.; 1884),
• a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX. Bakáts tér 14.; 1884),
• a Moosmüller-féle bárház (I. Tóth Árpád sétány 22., Szentháromság utca 6.; 1884),
• Saxlehner András palotája, Andrássy út 3. (VI. Andrássy út 3.; 1885),
• az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V. Alkotmány utca 6.; 1885)
• Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 56.; 1886),
• Bakáts téri bérház (IX. Bakáts tér 7.; 1887),
• Károlyi Mihály utcai bérház (V. Károlyi Mihály utca 17.; 1887),
• Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 4.; 1887),
• a gróf Károlyi Tibor féle bérház a Teréz körúton (VI., Teréz körút 37., Szondi utca 5.; 1891),
• a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII. Erzsébet körút 1,; 1892),
• az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V. Semmelweis utca 1-3.; 1895),
• a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V. Kossuth Lajos utca 18.; 1895),
• a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII. Károly körút 9.; 1896),
• a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI. Hunyadi tér; 1896),
• a Hold utcai vásárcsarnok (V. Hold utca; 1897),
• a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5-7.; 1897),
• a régi Városház téren álló Szapáry-palota (V. Váci utca 25.; 1898),
• az Erzsébet Királyné Szanatórium épületei, jelenleg az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet (XII. Pihenő út; 1901),
• a Gozsdu-udvar (VII. Király utca 13.; 1901),
• a Czigler-bérpalota (II. Frankel Leó utca 5., Bodrog utca 2., Lipthay utca 6.; 1901),
• Stefánia úton álló kastély (XIV. Stefánia út 26.; 1903),
• Budapesti Műszaki Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1904),
• Hőgyes Endre utcai bérház (IX. Hőgyes Endre utca 7-9.; 1904),
• Budapesti Műszaki Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1905),
• a volt Geist-bérpalota (I. Döbrentei tér 6., Horgony utca 2-6.; 1905, lebontották),
• Széchenyi fürdő (Dvorzsák Edével együtt; 1913),
• az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán,
• a Budapesti Hírlap székháza,
• az 1900-as évekből valók a budapesti Vigadó átalakítási tervei,
• a Gourmand eszpresszó (Mérnök- és Építész Egylet székháza),
• a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán.

Máshol

• színházterv, (Arad; 1870),
• Lujza leányiskola (Szob; 1885),
• a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium épülete (Győr; 1888),
• Lotz Károllyal együtt restaurálta a tihanyi apátságot (1889-90),
• Kiskunfélegyháza, leánynevelő intézet tervei (1891, nem valósult meg),
• Vaszary Kolos hercegprímás balatonfüredi nyaralója (Balatonfüred; 1892),
• a Laszki-féle ház (Békéscsaba, Szent István tér 3.; 1895, átépítve),
• a Királyi Törvényszék és az Állami Elemi és Felsőbb Leányiskola (Fiuméban; 1897),
• Andrássy palota (Kassa; 1899),
• a Pázmáneum székháza (Bécs; 1900),
• Krasznahorka vára felújítása és bővítése gróf Andrássy György részére (1900 körül),
• József Szanatórium, (Gyula; 1904),
• Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Palota és Fogház (1905),
• a Hittudományi főiskola épülete (Győr; 1910; halála után Aigner Sándor fejezte be).

Templomok

• Bécs,
• Győr (Újváros, református templom),
• Jászszentandrás,
• Hajdúböszörmény,
• Mezőkeresztes,
• Munkács,
• Nagyrada,
• Szob (kálvária és halotti kápolna a Luczenbacher család részére),
• Verebély.

Emlékezete

Halála után a Magyar Mérnök és Építész Egyesület róla elnevezett emlékérmet alapított.

Galéria

• 
  Rózsák tere; görög katolikus templom (1883)
• 
  Saxlehner András palota (1885)
• 
  Pesti Hazai Első Takarékpénztár (1892)
• 
  Országos Kaszinó; Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai palotája (1895)
• 
  Hold utcai vásárcsarnok (1896)
• 
  Statisztikai palota (1897)
• 
  Hunyadi téri vásárcsarnok (1897)
• 
  Szapáry palota (1898)
• 
  Műszaki Egyetem CH (Kémia) épülete (1904)
• 
  Széchenyi fürdő (1913)
• Károly krt. 9. homlokzati terve (1894)
  Károly krt. 9. homlokzati terve (1894)
• Károly krt. 9. metszetrajza (1894)
  Károly krt. 9. metszetrajza (1894)

Források

• Képzőművészeti Kislexikon. Budapest, 1973. 126. old.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Czigler Győző témájú médiaállományokat.

• Lyka Károly Cziglerről 1905-ben
• Fábián Gáspár / Nagy magyar építőművészek I. (Bp, 1936)
• tudosnaptar.kfki.hu