„Civitas libera” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{egyért2|az ókori Róma közigazgatási fogalmáról|szabad királyi város}} A '''''civitas libera''''' (latin ’szabad város’) az ókori Római Birodalom […” |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A '''''civitas libera''''' (latin ’szabad város’) az ókori [[Római Birodalom]] [[közigazgatás]]ában és [[római jog|jogrendszerében]] a meghódított területek városainak adott kiváltság volt, amelynek keretén belül az adott [[római provinciák|provincia]] igazgatási szerveitől függetlenek maradhattak, megtarthatták önrendelkezésüket és saját önkormányzati rendszerüket. Ennél alacsonyabb fokozatot jelölt a ''civitas stipendiaria,'' amelyet csupán bevontak az adófizetésre kötelezettek körébe, de kiváltságokat nem kapott, valamint a ''civitas foedarata,'' amelynek lakói között háborús helyzetben katonákat is lehetett toborozni. A ''civitas liberá''nál több jogot élvezhetett a ''civitas libera et immunes'' (latin ’szabad és sérthetetlen város’) címet elnyerő város, amely a fentieken kívül adófizetési kötelezettségei alól is mentességet nyert. Utóbbi azonban ritkán fordult elő a forráshiányban küszködő hatalmas birodalom történetében. |
A '''''civitas libera''''' (latin ’szabad város’) az ókori [[Római Birodalom]] [[közigazgatás]]ában és [[római jog|jogrendszerében]] a meghódított területek városainak adott kiváltság volt, amelynek keretén belül az adott [[római provinciák|provincia]] igazgatási szerveitől függetlenek maradhattak, megtarthatták önrendelkezésüket és saját önkormányzati rendszerüket. Ennél alacsonyabb fokozatot jelölt a ''civitas stipendiaria,'' amelyet csupán bevontak az adófizetésre kötelezettek körébe, de kiváltságokat nem kapott, valamint a ''civitas foedarata,'' amelynek lakói között háborús helyzetben katonákat is lehetett toborozni. A ''civitas liberá''nál több jogot élvezhetett a ''civitas libera et immunes'' (latin ’szabad és sérthetetlen város’) címet elnyerő város, amely a fentieken kívül adófizetési kötelezettségei alól is mentességet nyert. Utóbbi azonban ritkán fordult elő a forráshiányban küszködő hatalmas birodalom történetében. |
||
A szabad városi státust a [[Római Köztársaság|köztársaság]] korában a [[római népgyűlések|római népgyűlés]], a későbbiekben a [[senatus|szenátus]] vagy a [[római császárkor|császár]] által kiadott dekrétum ''([[lex]])'' biztosította. Ismertek olyan esetek is, amikor Róma és a birodalom határain kívül eső város közötti egyezmény ''(foedus)'' során nyerte el a város a ''civitas libera'' jogokat. Ez utóbbi esetben egyúttal a státus jogforrása is erősebb |
A szabad városi státust a [[Római Köztársaság|köztársaság]] korában a [[római népgyűlések|római népgyűlés]], a későbbiekben a [[senatus|szenátus]] vagy a [[római császárkor|császár]] által kiadott dekrétum ''([[lex]])'' biztosította. Ismertek olyan esetek is, amikor Róma és a birodalom határain kívül eső város közötti egyezmény ''(foedus)'' során nyerte el a város a ''civitas libera'' jogokat. Ez utóbbi esetben egyúttal a státus jogforrása is erősebb volt, hiszen kétoldalú egyezségként jött létre, és a kiváltság egyoldalú visszavonására nem nyílt lehetőség – háborús esetek kivételével. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2017. november 5., 22:41-kori változata
A civitas libera (latin ’szabad város’) az ókori Római Birodalom közigazgatásában és jogrendszerében a meghódított területek városainak adott kiváltság volt, amelynek keretén belül az adott provincia igazgatási szerveitől függetlenek maradhattak, megtarthatták önrendelkezésüket és saját önkormányzati rendszerüket. Ennél alacsonyabb fokozatot jelölt a civitas stipendiaria, amelyet csupán bevontak az adófizetésre kötelezettek körébe, de kiváltságokat nem kapott, valamint a civitas foedarata, amelynek lakói között háborús helyzetben katonákat is lehetett toborozni. A civitas liberánál több jogot élvezhetett a civitas libera et immunes (latin ’szabad és sérthetetlen város’) címet elnyerő város, amely a fentieken kívül adófizetési kötelezettségei alól is mentességet nyert. Utóbbi azonban ritkán fordult elő a forráshiányban küszködő hatalmas birodalom történetében.
A szabad városi státust a köztársaság korában a római népgyűlés, a későbbiekben a szenátus vagy a császár által kiadott dekrétum (lex) biztosította. Ismertek olyan esetek is, amikor Róma és a birodalom határain kívül eső város közötti egyezmény (foedus) során nyerte el a város a civitas libera jogokat. Ez utóbbi esetben egyúttal a státus jogforrása is erősebb volt, hiszen kétoldalú egyezségként jött létre, és a kiváltság egyoldalú visszavonására nem nyílt lehetőség – háborús esetek kivételével.
Források
- Adolf Berger: Encyclopedic dictionary of Roman law. Philadelphia: American Philosophical Society. 1953. 389–390. o. = Transactions of the American Philosophical Society, 43/2.
- Pozsárkó Csaba: Peregrini. www.romaikor.hu
- Szlávik Gábor: A városok jogállása. www.romaikor.hu
|
Ez a jogtudománnyal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |