„Horgos” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
166. sor: | 166. sor: | ||
* {{zászló|Szerbia}} [[Lozovik]], [[Szerbia]] |
* {{zászló|Szerbia}} [[Lozovik]], [[Szerbia]] |
||
* {{zászló|Magyarország}} [[Lakitelek]], [[Magyarország]] |
* {{zászló|Magyarország}} [[Lakitelek]], [[Magyarország]] |
||
* Újszentiván, Magyarország |
* {{zászló|Magyarország}} Újszentiván, Magyarország |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2017. november 2., 15:48-kori változata
Horgos (Хоргош / Horgoš) | |||
Horgosi utcarészlet | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Észak-bácskai | ||
Község | Magyarkanizsa | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1771. | ||
Polgármester | Sors Róbert | ||
Irányítószám | 24410 24411 | ||
Körzethívószám | +381 24 | ||
Rendszám | KA | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6325 fő (2002) | ||
Népsűrűség | 85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 75 m | ||
Terület | 74,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 09′ 20″, k. h. 19° 58′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 20″, k. h. 19° 58′ 21″ | |||
Horgos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Horgos témájú médiaállományokat. |
Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt. Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős.
Fekvése
Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.
Története
A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is.
A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.
Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.
A törökdúlás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek.
A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.
A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.
Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban, egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.
1941-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb partizán tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak 30 szerb nemzetiségű személyt. Válaszul a magyar hadsereg kiűzése után a szerbek 60 magyart lőttek agyon.
Jelene
A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.
A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.
A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.
Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).
Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.
A magyar M5-ös autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át közlekedik. 2012. december 4-én bejelentették, hogy 2013-ban újranyitják a régi határátkelőt.[1]
Népesség
Demográfiai változások
1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
7902 | 7768 | 7871 | 7823 | 7640 | 7201 | 6325[2] | 5709[3] |
Etnikai összetétel
Nemzetiség | Szám | % |
Magyarok | 5302 | 83,82 |
Szerbek | 436 | 6,89 |
Cigányok | 298 | 4,71 |
Jugoszlávok | 114 | 1,80 |
Montenegróiak | 23 | 0,36 |
Horvátok | 20 | 0,31 |
Bunyevácok | 9 | 0,14 |
Albánok | 6 | 0,09 |
Németek | 3 | 0,04 |
Ukránok | 1 | 0,01 |
Szlovének | 1 | 0,01 |
Szlovákok | 1 | 0,01 |
Ruszinok | 1 | 0,01 |
Románok | 1 | 0,01 |
Muzulmánok | 1 | 0,01 |
Macedónok | 1 | 0,01 |
Egyéb/Ismeretlen[4] |
Nevezetes emberek
- dr. Bacskulin József - világhírű szemsebész
- Aleksandar Tišma - prózaíró
- Földi Albert - zenész, zeneszerző
- Fujkin István - illusztrátor, festő, képregényrajzoló
- Berényi Miklós - festőművész
- Kovács Lehel - színész
- Kiss László - csillagász
Testvértelepülései
- Öttömös, Magyarország
- Mesztegnyő, Magyarország
- Lozovik, Szerbia
- Lakitelek, Magyarország
- Újszentiván, Magyarország
Jegyzetek
- ↑ új határátkelők
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>
címke; nincs megadva szöveg a(z)népesség/Horgos
nevű lábjegyzeteknek - ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Révai új lexikona X. (Hom–Kac). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. 63. o. ISBN 963-927-280-9