Zugliget

Zugliget
A Zugligeti Általános Iskola
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XII. kerület
Irányítószám	1121
Népesség
Teljes népesség	1364 fő (2012)
Elhelyezkedése
Zugliget Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′, k. h. 18° 58′47.516666666667, 18.966666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Zugliget témájú médiaállományokat.

Zugliget (németül Auwinkel, korábban: Sauwinkel) Budapest városrésze a XII. kerület területén. Hozzá tartozik a Hunyad-orom és a Tündér-szikla.

Fekvése

Zugliget a János-hegytől északkeletre, a Kútvölgytől délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

A 18. század legvégén a mai Zugliget nagyobb része a Sauwinkel-erste dűlő (Disznózug-első) része volt. Ezt a korabeli kataszteri térkép, és a Laszlovszky-major 1795-ös adásvételi szerződése bizonyítja. A Sauwinkel első betűjének elhagyásával Auwinkel, azaz Ligetzug lett a neve, amelyet a 19. század folyamán Ligetszeg formában is használtak. Ezzel párhuzamosan a dűlőnév is Auwinkel-erste lett. Még később Szigliget mintájára a Ligetzug Zugliget lett, a dűlőnév pedig Zugliget-első dűlő.

Története

Zugliget a 18. században még Buda és Pest ellátásában fontos szerepet játszó mezőgazdasági terület volt. Egy 1713-as adat szerint a Zugligettől délre elterülő területeken Orbán-hegy, Márton-hegy, Kútvölgy összefüggő szőlő területén negyvenezer szőlőskert volt. Zugliget felső részét erdő borította, itt őzre, vaddisznóra, nyúlra, fácánra lehetett vadászni. A vadászati jog a városé volt.

A II. József által elrendelt kataszteri térképezés alkalmával készített Kayser-féle térképen a Zugligetben összesen nyolc épületet tüntettek fel. A 19. századtól a budai hegyek és így Zugliget is új szerepet kapott. Megjelentek a kirándulók és a szabadban piknikezők, valamint a zöldterületen nyíló híres vendéglők (Szarvas kocsma, Fácán vendéglő, Laszlovszky-major).

A 19/20. századfordulóra megszaporodott Zugliget állandó lakossága is. Az állandó lakosság gyermekeinek 1896-ban felépítették az időközben kétszer átépített, kibővített Zugligeti Elemi Iskolát, a mai Zugligeti Általános Iskolát.

Közlekedés

Zugliget betelepedése a 19 század közepén indult meg. A gazdagok számára már ekkor is vonzó alternatíva volt kiköltözni a zöldbe, de mégis a város nyüzsgése közelében maradni. Zugliget első rendszeres tömegközlekedési eszköze a tabáni Szarvas térről, a Széna térről és a Bécsi-kaputól 1832-től rendszeresített omnibuszjáratok voltak. 1868 júniusától a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) indította menetrend szerinti lóvasút járatát a Lánchídtól a Laszlovszky-majorig. A vonalat 1903-ban meghosszabbították a Fácán vendéglő alatti szurdokig. Budapesti Közúti Vaspálya Rt. vaspályái közül ezt a vonalat villamosították az elsők között. Ezen, az akkor még 43-as villamosvonalon, történt 1900. június 4-én a főváros legsúlyosabb villamos balesete. (4 halott).

A már megszűnt 58-as villamos egykori végállomása

A II. világháborút követően ismét elővették a Zugligetből a János-hegyre vezető kötélpálya tervét. Ez végül a XII. Kerületi Tanács beruházásával 1969-ben valósult meg. A János-hegyi Kötélpályát (Libegő) a Tatabányai Szénbányák Vállalat építette.

A zugligeti villamosmegálló romos épülete 1983-ban

A Libegő a XII. Kerületi Tanács kezelésében maradt 1977-ig. Ez a döntés megpecsételte a zugligeti villamosvonal sorsát. Zugligetben 1977. január 17-én halad végig utoljára, az ekkor 58-as számot viselő villamos. A konkurens BKV megszüntette a járatot és ezzel 109 év után megkezdődött a zugligeti vaspálya felszámolása. A sors fintora, hogy még ebben az évben a Libegő a tulajdonába került. A megszüntetés másik indoka az volt, hogy ekkoriban a BKV a kisebb forgalmú budai villamosvonalakat trolibusszal akarta kiváltani. Erre a magas létesítési költség miatt végül nem került sor, így a villamos pótlására beindított 58V jelzésű pótlóbusz 1980. március 3-án 158-as néven véglegesedett.

A rendszerváltást követően felmerült a Libegő privatizálásának gondolata. Végül erre a privatizációra még sem került sor. A BKV a libegőt 2000-ben tíz esztendőre bérbe adta. Kasos István és Vadas Antal kapta meg hasznosításra. 2010-ben a bérlet lejártát követően egy alapos felújítást követően a BKV visszavette az üzemeltetést.

A 158-as busz szerepét 2008. szeptember 6-ától a Gábor Áron utcán meghosszabbított 91-es busz párja, az ide közlekedő 291-es vette át. A járat a Nyugati pályaudvar felé közlekedik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem könnyebb megközelítése érdekében Budakeszi felé a 222-es busz is a Zugligeti úton jár, az egyetem után még az új Kuruclesi úti megállóban áll meg. Zugliget felső részénél a Zugligeti Általános Iskola előtt van 155-ös busz végállomása. A járat a Széll Kálmán tér felé közlekedik.

A villamost megszüntetése óta gyakran visszasírják, hiszen annak idején kiváló közlekedési kapcsolatot biztosított a terület számára. Egyelőre azonban nincs realitása az újraindításának.

Vendéglátás

1837-ben a zugligeti Istenszeme vendégfogadóban nyaralás közben tartóztatták le Kossuth Lajost. 1861-ben a Zugligeti Kochmajer villában nyaralt Erzsébet királyné gyermekeivel, Rudolffal és Gizellával.

A Libegő zugligeti állomása

Az 1856-ban Hild József tervei alapján újjáépült Fácán fogadónak már több mint 30 szobája volt. A Fácán fogadó a magyar művészek nyári törzshelye, a fogadóval szemben található Tündérhegyi szanatóriumban sok neves költőnk-írónk és más művészünk pihent hosszabb rövidebb ideig. A második világháború kezdetét követően a Fácán fogadó épületei és a hozzátartozó Fácános-kert lett az 502-es magyar királyi honvéd internálótábor.) 1939 őszén, miután Teleki Pál utasítására a menekültek előtt megnyitották a lengyel-magyar határt, 80 ezer polgári, és 40 ezer katona menekült érkezett Magyarországra. Az 502-es magyar királyi honvéd internálótáborban elsősorban a lengyel katonatiszteket helyezték el.

A 20. század első felében Zugliget Budapest egyik legkedveltebb és a villamosvonalnak köszönhetően talán legjobban megközelíthető kiránduló helye volt. A Csillag-völgyben vendéglők és fogadók sora várta a megéhezett és pihenésre vágyó kirándulókat: A Laszlovszky-féle kocsma, a Zöld Vadász, a Disznófő, a Fácán, a Szarvas, a Szép Juhászné.

A második világháborút követően Zugliget egészen a hatvanas évekig változatlanul népszerű kirándulóhely, azonban ekkoriban már megindult a fokozatos hanyatlás.

A szocialista időkben, mikor az igényesebb, tisztes jómódban élő középréteg háttérbe szorult, s ezek a magántulajdonon, tőkén alapuló vendéglők is vesztettek a jelentőségükből (sokszor az állam erős közbelépésének köszönhetően), érthető volt a Zugliget jellegű helyek visszaszorulása. Az emberek körében – főleg miután az személyautók terjedésével a várostól távolabb eső kirándulóhelyek is könnyebben elérhetővé váltak – más típusú szabadidős kultúra nyert teret. Sokan jutottak zsebkendőnyi telkecskékhez az ország számos pontján, például a Balatonnál, vagy a Dunakanyarban, ami bizonyos fokig a szabadságot, a személyes tulajdont jelentette számukra. Hétvégén sokan inkább a telekre vágytak, és nem a régi, polgári környezetbe, a Budai-hegyekbe.

Zugliget ma

A Fácán fogadó a háborút követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiuma, majd a hetvenes évektől a Határőrség laktanyája. Sorsa a rendszerváltást követően pecsételődött meg, amikor a Magyar Állam eladta egy banknak. A műemlék épület egy évtizede várja, lyukas tetővel, hogy végre összedűljön, és a bank megkezdhesse, egy rendkívül exkluzív lakópark építését az ősfák között.

Az egykori Laszlovszky-major főépülete, ami ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat székháza

Zugligetben a Libegő mellett található az amerikai nagykövet rezidenciája. A rezidencia jelenlegi lakója Colleen Bell nagykövet asszony.

A villamosvonal 1977-es megszüntetése végleg megpecsételi Zugligetnek, mint kirándulóhelynek a sorsát. A nyolcvanas évek közepére kivétel nélkül minden zugligeti vendéglőt bezártak. A beépíthető területek megteltek luxus villákkal. A Zugligeti út, és folytatása a Béla-király út, Buda egyik legforgalmasabb útvonalává vált.

Említésre méltó építészeti műemléke a Zugligeti (vagy Virányosi) plébániatemplom', az Ybl Miklós által épített Fácán fogadó romjai és a villamosjárat első végállomása, a Laszlovszky-majorhoz tartozó német reneszánsz stílusú villaépület (ma a Fővárosi Öregek Otthona), valamint maga a majorsági épület, amelyben ma a Magyar Máltai Szeretetszolgálat központja van.

Zugliget az irodalomban

„	Ott alant, alant, a mélyben, A kék messzeség ködében, Ott a város… csak ugy rémlik, Mint a múlt, amelyet félig Átadott immár a lélek A felejtés éjjelének. Kinn vagyok a természetben, Fönn magasra nőtt hegyekben; Magas e hely, itt pihen meg Koronként a vándor felleg, S ha itt volnék éjjelenként, Csillagokkal beszélgetnék. […] Zugliget, 1848. szeptember 8.''	”
– Petőfi Sándor: A hegyek közt (részlet)

„	[…] Most inkább jöjj, hagy vezessem végig reszkető, álmodozó ujjad fénynyiladékok, mélyben tündöklő erek, ciszternák rejtett vízkörén. A csillagokon, miket tudatlanságunk megnevezni nem tudott. […] Zugliget, 2017. június 6.''	”
– Hegyi Botos Attila: Zugligeti üzenet (részlet)

Galéria

• 
  A felújított villamos végállomás, 2017-ben
• 
  A felújított villamos végállomás, 2017-ben
• 
  Tündér-szikla

Fontosabb közterületek

• Béla király út
• Kútvölgyi út
• Zugligeti út

Források

• Danyi Gábor, Kozma Imre, Salamin András, Stahl Károly: A Laszlovszky-major, Hegyvidékünk gyöngyszemei sorozat 4. ISBN 9630386224

Kapcsolódó szócikkek

• Szent Család-plébániatemplom (Zugliget)

Külső hivatkozások

• Hamster emlékoldala az 58-as villamosról
• A libegő
• Zugligeti Általános Iskola
• Zugligeti Szent Család Plébánia