„Tallherr József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Régi PIM linkek cseréje sablonra (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
| 63. sor: | 63. sor: | ||
* {{MNL|17|133}} |
* {{MNL|17|133}} |
||
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC15363/15413.htm Magyar életrajzi lexikon] |
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC15363/15413.htm Magyar életrajzi lexikon] |
||
* {{pim|116106}} |
|||
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=116106&too_many_records=false&rc=2&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM] |
|||
[[Kategória:Magyar építészek]] |
[[Kategória:Magyar építészek]] |
||
A lap 2017. november 1., 12:46-kori változata
| Tallherr József | |
 | |
| Született | 1730. január 1. Fulnek |
| Elhunyt | 1807. október 16. (77 évesen) Buda |
| Állampolgársága | osztrák |
| Nemzetisége | német |
| Foglalkozása | építész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tallherr József, más írásmóddal Thalherr, illetve Tallher (Fulnek, 1730. január 1. – 1807. október 16.) morvaországi német származású magyar kamarai építész, az 1780-as évektől az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője.
Munkássága
Korának sokat foglalkoztatott építésze volt, aki kevés eredetiséggel, de biztos szakmai tudással tervezte meg épületeit. Sokadmagával pályázta meg az Országos Építészeti Igazgatóság vezetőjének posztját, amit egyes források[1] szerint 1788-ban, mások[2] szerint 1782-ben nyert el, majd haláláig be is töltött. A lemaradók közt volt a korszak legtehetségesebb építésze, Hefele Menyhért (Melchior Heffele) is. Ez az állása biztos jövedelmet hozott ugyan, de a rengeteg adminisztratív tevékenység, a sablonos feladatok és főként a költségkímélő szemléletmód Tallher művészi tevékenysége ellen hatott.
Fontos szerepet játszott a klasszicizmus magyarországi elterjesztésében.
Fontosabb művei
Budapesten:
- Szent József-plébániatemplom (VIII., Horváth Mihály tér 7., épült 1797–1798),[3]
- A Városmajor parkosítása (terv: 1783),[4]
- Domonkosok zárdája, később Angolkisasszonyok zárdája, V. Váci u. 47. — az épület átépítése, 1787.[5]
- óbudai selyemgombolyító (deglomeratórium, 1785)[1]
- az Erzsébet-apácák nőkórházának átalakítása (1785–1787)[1]
- evangélikus templom (1802–1806)[1]
- Általános Iskola, Magyar u. 2. (terv: 1788)[6]
- Aspremont-palota (1770, ma is áll)[7]
- fegyház (1785)[8]
Debrecenben ő javasolta, hogy a Nagytemplom építéséhez használják föl a leégett középkori gótikus templom alapfalait, és hagyják el a kupolát — iránymutatásait a templom építésénél (1807–1822) végig figyelembe vették.
Szekszárdon három épületet tervezett:
- selyemfonoda (épült 1785-ben),
- kórház (épült 1802-ben),
- belvárosi katolikus templom (épült 1802–1805-ben);
az előbbi kettő már nem áll.
Jegyzetek
- ↑ a b c d Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 133. o. ISBN 963-9257-17-6
- ↑ Szekszárd katolikus templomai
- ↑ Budapest-Józsefváros - Szent József plébánia
- ↑ Főkert: Városmajor
- ↑ Domonkosok-, majd Angolkisasszonyok zárdája
- ↑ Magyar Csillagászati Egyesület, Napóra szakcsoport
- ↑ Galavics Géza: EGY ELFELEDETT ANGOLKERT – ROVNYE TRENCSÉN MEGYÉBEN
- ↑ sulinet.hu
Források
- Szekszárd katolikus templomai
- Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 133. o. ISBN 963-9257-17-6
- Magyar életrajzi lexikon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában