„Péter András (művészettörténész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a +{{Nemzetközi katalógusok}} |
a Régi PIM linkek cseréje sablonra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12101.htm Magyar életrajzi lexikon] |
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12101.htm Magyar életrajzi lexikon] |
||
* {{pim|114910}} |
|||
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_osszes&bib1id=20003&bib1field=0&term=114910&too_many_records=false&rc=1&pos=1&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM] |
|||
* http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Peter_Andras.pdf |
* http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Peter_Andras.pdf |
||
A lap 2017. november 1., 12:40-kori változata
Péter András (Budapest, 1903. szeptember 21. – Budapest, 1944. december 9.) művészettörténész.
Családja
Péter (Pollitzer) Jenő gépészmérnök és Auer Margit fiaként született.[1] Fia Péter János (1939) irodalomtörténész, kritikus.
Életútja
1921 és 1925 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen Gerevich Tibor és Hekler Antal tanítványa volt. Diplomáját keresztény archeológia főtárgy, művészettörténet és klasszikus archeológia melléktantárgyakból szerezte. Egy félévet a Henri Focillonnál hallgatott a párizsi a Sorbonne-on. 1925–1927-ben a Római magyar Intézet ösztöndíjasa volt. 1929. október 15-től 1930-ig önkéntes gyakornokként dolgozott a Szépművészeti Múzeumban Hoffmann Edith mellett. 1932 őszétől a Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézeténél működött mint fizetés nélküli tanársegéd. Előadásokat tartott és gyakorlatokat vezetett. 1933-tól egészen haláláig a Franklin Társulat irodalmi igazgatója volt. 1935. május 28-án egyetemi magántanárrá nevezték ki. 1942-től 1943 januárjáig a Szépművészeti Múzeumban meghatározási gyakorlatokat tartott. Képzőművészeti kritikusként dolgozott a Tükör című folyóiratnál. Tanulmányai elsősorban a magyar és az olasz művészet történetéről szólnak. 1944-ben nyilasok hurcolták el.
Fontosabb művei
- Magyar vonatkozású XVII. századi freskók a Vatikánban (A Magyar Régészeti Társ. Évkönyve 1923 – 26)
- A magyar művészet története (Budapest, 1930)
- Pietio és Ambrogio Lorenzetti egy elpusztult freskóciklusa (Szépművészeti Múzeum Évkkönyve 1929 – 30)
- Neue Kunst in Ungarn (Österreichische Kunst, 1932)
- A ferrarai renaissance-festészet (Magyar Művészet, 1933)
- A Très Riches Heures tájképei (Gerevich Emlékkönyv. Budapest, 1942)
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- http://www.szepmuveszeti.hu/data/cikk/91/cikk_91/06.23/szemelyi_biblio/Peter_Andras.pdf
További információk
- Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.