„Petri Lajos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a +{{Nemzetközi katalógusok}}
104. sor: 104. sor:
* [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]: ''Álmodó ifjúság''. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
* [[Balázs Béla (író)|Balázs Béla]]: ''Álmodó ifjúság''. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
* Balázs Béla: ''Napló. 1903–1914''. I. köt. Budapest, [1982], Magvető Könyvkiadó.
* Balázs Béla: ''Napló. 1903–1914''. I. köt. Budapest, [1982], Magvető Könyvkiadó.
* Bali Mihály: Szegedi sportolók az olimpiákon. Bába Kiadó, Szeged, 2006. {{ISBN|963 7337 61 x}}
* Végvári Lajos: P. L. kiállítása (Szabad Műv. 1950);
* Végvári Lajos: P. L. kiállítása (Szabad Műv. 1950);
* Nagy Tibor: Három „öreg” művész (Szabad Műv. 1952);
* Nagy Tibor: Három „öreg” művész (Szabad Műv. 1952);

A lap 2017. november 1., 11:02-kori változata

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Petri Lajos
SzületettPick Lajos
1884. június 8.
Szeged
Elhunyt1963. augusztus 26. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
SzüleiPick Márk
Foglalkozásaszobrász
SírhelyeFarkasréti temető (60/7-1-103)
A Wikimédia Commons tartalmaz Petri Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Petri Lajos, 1928-ig Pick[2] (Szeged, 1884. június 8. – Budapest, 1963. augusztus 26.) szobrászművész, Balázs Béla gyermekkori jóbarátja.

Élete

Petri Lajos sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/7-1-103. A művész saját alkotása.

Családja birtokolta a Pick Szalámigyárat.[3] 1894 és 1901 között szülővárosában a piaristáknál tanult.[4][5][6][7][8][9][10] Gyermekkorában öngyilkosságot kísérelt meg.[11] Érettségi vizsgáját követően Budapesten és Berlinben tanult jogot, majd 1907-ben Telcs Ede tanítványa lett, később Brüsszelben tanult, 1910 és 1922 között megszakításokkal Belgiumban élt. Elsősorban portréi voltak jelentősek, első portréját 1909-ben készítette el Juhász Gyuláról. 1922-től fogva gyűjteményes kiállításokon szerepelt. A második világháború után számos állami megbízást is kapott, 1960-ban egész munkásságát átfogó kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Haláláról beszámolt a Népszabadság.[12]

Művészete

Művészi stílusa realista volt. Agyagból formázott, legtöbbször bronzba öntött. Tervei nagyméretű szobrok voltak, azonban megvalósulásra nem kerültek, gipszmintái a műteremben voltak láthatók. Schirilla György atlétát ábrázolta háromszoros életnagyságban. Modelljei közül a leghíresebb Kodály Zoltán, akiről többször mintázott és munkái nagyon jól sikerültek. Műveiből többet a Magyar Nemzeti Galéria vásárolt meg. A budai várban a Tóth Árpád sétányon található az erdélyi 2-es huszárezred emlékműve. A Magyar Állami Operaház első emeletén Sándor Erzsi szopránénekesnő carrarai márvány szobra látható, amely a művésznőt Lakmé jelmezében ábrázolja. Fürdőző leány bronzszobra korábban Budapest II. Szilágyi Erzsébet fasor elején, jelenleg (2009) a Tárogató út elején lévő kis parkban az Üzleti Főiskola előtt található.

Emlékezete

Gyermekkori jóbarátja, Balázs Béla Álmodó ifjúság című önéletrajzában Perl Ödön néven írt róla.

Kiállításai

Egyéni kiállítások

  • 1922: Ernst Múzeum, Budapest
  • 1960: Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1960: Műcsarnok, Budapest
  • 1963: Szeged (emlékkiállítás).

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1922: Konstakademien, Ungerske Konstutställningen, Stockholm
  • 1928: Magyar kiállítás, Róma
  • 1940: Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest
  • 1959: Brüsszel.

Köztéri művei

  • Dr. Boros József (márvány, műkő, 1926, Szeged)
  • Korányi Frigyes (bronz dombormű, 1930, Szeged, Dóm tér, Nemzeti Pantheon)
  • Eötvös József és Trefort Ágost (mészkő, 1930, Szeged, Dóm tér, Nemzeti Pantheon)
  • Erdélyi kettes huszárok lovasszobra (bronz, 1934, Budapest, I. ker.)
  • Csók (márvány, Budapest, II. ker.)
  • Bánat-Ébredés (bronz, 1937, Budapest, II. ker.)
  • Leány korsóval (műkő, 1937, Szeged)
  • Katona József (kő mellszobor, 1952, Budapest, Városliget)
  • Kaffka Margit (kő emléktábla, 1954, Budapest, XIV, ker.)
  • Móra Ferenc (terrakotta mellszobor, 1960, Szeged, Dóm tér, Nemzeti Pantheon)
  • Palotás János (1960, Szolnok)
  • Fényes Adolf (bronz, 1961, Kecskemét)
  • Gárdonyi Géza (mészkő portrédombormű, 1963, Gárdony, Általános Iskola)
  • Lendl Adolf (kő mellszobor, 1965, Fővárosi Állat- és Növénykert).

Főbb művei

  • Juhász Gyula portréja (gipsz, 1909)
  • Fiatal lány portréja (márvány, 1909)
  • Startoló (bronz, 1911)
  • Táncoló nő (bronz, 1913)
  • Károlyi Lajos portréja (bronz, 1915)
  • Anyám (bronz, 1928)
  • Síremlék (márvány, 1928?)
  • "Vázlat" (gipsz, 1939 előtt)
  • 2. Erdélyi huszárezred emlékműve (gipsz, 1940?)
  • Kodály Zoltán portréja (bronz, 1943 előtt)
  • Zipernovszky Károly portréja (1960)
  • Balázs Béláné arcképe (é. n., bronz)
  • Gazda Géza portréja (é. n., gipsz)
  • Kernstok Károly portréja (é. n., gipsz)
  • Morinyi Ödön portréja (é. n., terrakotta)
  • Ungár Imre (é. n., bronz).

Jegyzetek

  1. ↑ sports-reference.com (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. ↑ A Belügyminisztérium 1928. évi 252672. számú rendelete. MNL-OL 30802. mikrofilm 981. kép 1. karton.
  3. ↑ Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
  4. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1894-1895. tanévről. Szeged, 185.
  5. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1895-1896. tanévről. Szeged, 1896.
  6. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1896-1897. tanévről. Szeged, 1897.
  7. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1897-1898. tanévről. Szeged, 1898.
  8. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1898-1899. tanévről. Szeged, 1899.
  9. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1899-1900. tanévről. Szeged, 1900.
  10. ↑ A Kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló Szegedi Városi Főgymnasium Értesítője az 1900-1901. tanévről. Szeged, 1901.
  11. ↑ Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 341. o.
  12. ↑ Petri Lajos. Nekrológ. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 5.

Források

  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Petri Lajos. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 5.
  • Szolláth György-Papp Gábor: Petri Lajos. artportal.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 6.)
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

További információk és irodalom

  • Balázs Béla: Álmodó ifjúság. Budapest, 1976, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó.
  • Balázs Béla: Napló. 1903–1914. I. köt. Budapest, [1982], Magvető Könyvkiadó.
  • Bali Mihály: Szegedi sportolók az olimpiákon. Bába Kiadó, Szeged, 2006. ISBN 963 7337 61 x
  • Végvári Lajos: P. L. kiállítása (Szabad Műv. 1950);
  • Nagy Tibor: Három „öreg” művész (Szabad Műv. 1952);
  • rt.: P. L. (Élet és Tud. 1963. 36. sz.)
  • Lázár B.: Petri Lajos gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1922);
  • Petri Lajos szobrászművész gyűjteményes kiállítása (kat. szerk. Katona László, Budapest, 1960)
  • Cengeryné Nagy Zs.: Telcs és tanítványai (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1974);
  • Lovas szobrok. Budapest, 1997.
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. Főszerk. Fitz Péter. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1999-2001.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petri_Lajos&oldid=19290059”