„Megyeháza (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
40. sor: 40. sor:
| különlegességek =
| különlegességek =
| LMI-kód = <!-- Wikidatából p1770 -->
| LMI-kód = <!-- Wikidatából p1770 -->
<!-- Világörökség -->
| világörökség-azonosító = <!-- Wikidatából p757 -->
| kategória =
| típus =
| kritériumok =
| év =
| pozíciós térkép = Kolozsvár
| pozíciós térkép = Kolozsvár
| szélesség = <!-- Wikidatából p625 -->
| szélesség = <!-- Wikidatából p625 -->

A lap 2017. október 23., 11:51-kori változata

Megyeháza (Kolozsvár)
Az épület homlokzata
Az épület homlokzata
TelepülésKolozsvár
Építési adatok
Építés éve1910
Építési stílusszecesszió
TervezőHuber József
LMI-kódCJ-II-m-B-07267
Elhelyezkedése
Megyeháza (Kolozsvár) (Kolozsvár)
Megyeháza (Kolozsvár)
Megyeháza (Kolozsvár)
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 20″, k. h. 23° 35′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 20″, k. h. 23° 35′ 43″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Megyeháza (Kolozsvár) témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kolozsvári megyeháza (prefektúra) a város egyik látványos, szecessziós stílusú kétemeletes épülete, a Belső-Magyar (Kossuth, Mareșal Foch, B-dul 21 Decembrie 1989) utca és a Bocskai (Avram Iancu) tér sarkán áll. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-B-07267 sorszámon szerepel.

Az épület a gótikusreneszánsz és mór stílus elemeinek és virágmotívumoknak a kombinációja. A nagy alapterületű épületnek két belső udvara van. Huber József tervei alapján 1910-ben épült fel, eredetileg a Kereskedelmi és Iparkamara számára. Helyén korábban a Magyar Korona vendégfogadó állt.

A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara 1851. január 19-én alakult meg, és képviselte a kereskedők és iparosok érdekeit. Kiállt a vasút bevezetéséért‚ a vámrendszer egyszerűsítéséért‚ a szakképzés fejlesztéséért; lapokat jelentetett meg. Első elnöke Dietrich Sámuel vaskereskedő‚ alelnöke pedig Rajka Péter gyáros volt.

Az Ellenzék című napilap kiadóhivatala és nyomdája egy ideig több helyiséget bérelt itt. 1914 körül itt volt Kohn Lajos fűszerkereskedési cégének a központja. 1911-től 1919-ig az egyik lakosztályt Schmidt Henrik‚ az egyetem német nyelv és irodalom tanszékének új tanára bérelte. Az első világháború után szintén kereskedelmi és iparkamara volt a rendeltetése, de bérelt helyiségeket a VI. Hadosztály parancsnoksága‚ az Elite sportklub‚ a CFR-nyomda is. 1926-tól a Societatea de Mâine (A holnap társadalma) című társadalmi és gazdasági hetilap szerkesztősége és kiadóhivatala is itt volt. Az 1948-as államosításkor a kamara megszűnt, az épületben ezek után városháza, majd a kommunista párt tartományi, illetve megyei bizottságának székháza volt. A megyei tanács és a megyefőnöki (prefektusi) hivatal 1991-92-ben költözött ide.

Források