„Szabolcs Ernő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tambo (vitalap | szerkesztései)
75 789 szerkesztés
a Magyar filmproducerek kategória hozzáadva (a HotCattel)
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a +{{Nemzetközi katalógusok}}
4. sor: 4. sor:
==Pályafutása==
==Pályafutása==


Apja Singer Sándor, a Singer és Wolfner könyvkiadó cég beltagja volt (meghalt 1926. december 16-án), anyja Schön Sarolta. A [[bécs]]i kereskedelmi akadémia elvégzése után az Országos Ipartestületben a kiállítási ügyeket végezte. 1911-ben lépett a színipályára, a Vigszinkörben, onnan előbb [[Feld Zsigmond]]hoz, majd vidékre került. 1912-ben a Ferenczy-Kabaréban játszott. 1913 szeptember havában a Budapesti Színháztól a Király Színházhoz szerződött és szeptember 20-án mutatkozott be a ''Mozikirály'' premierjén, majd a Projetográph R. t. szerződtette és az Apolló-Kabaré vezetője volt. 1920-ban a Vígszínház titkára lett, három év múlva meghívták főrendezőnek a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol 1924. november 24-én helyettes igazgatóvá léptették elő. 1930–31-ben az Andrássy úti, 1931–32-ben a Bethlen téri Színpad főrendezője volt, 1932–33-ban a Pesti Színházban rendezett. 1930 és 1935 között és 1939-ben a Fővárosi Operett-, 1932–33-ban és 1936–37-ben a Víg-, 1935-ben és 1937–38-ban a Royal, 1935–37 között a Városi, 1937-ben a Művész Színházban működött mint rendező, majd 1942 és 1944 között az OMIKE Művészakció bemutatóit vitte színpadra. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1946-ban a Béke Színházban és a Royal Revü Varietében, 1947–48-ban Szegeden, 1948-ban a Magyar, 1948–49-ben a Modern Színházban dolgozott, majd ezt követően 1949–51-ben a Fővárosi Varietében, 1951-ben a Kisvarietében, 1957–58-ban és 1960-ban a Kamara Varietében működött.
Apja Singer Sándor, a Singer és Wolfner könyvkiadó cég beltagja volt (meghalt 1926. december 16-án), anyja Schön Sarolta. A [[bécs]]i kereskedelmi akadémia elvégzése után az Országos Ipartestületben a kiállítási ügyeket végezte. 1911-ben lépett a színipályára, a Vigszinkörben, onnan előbb [[Feld Zsigmond]]hoz, majd vidékre került. 1912-ben a Ferenczy-Kabaréban játszott. 1913 szeptember havában a Budapesti Színháztól a Király Színházhoz szerződött és szeptember 20-án mutatkozott be a ''Mozikirály'' premierjén, majd a Projetográph R. t. szerződtette és az Apolló-Kabaré vezetője volt. 1920-ban a Vígszínház titkára lett, három év múlva meghívták főrendezőnek a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol 1924. november 24-én helyettes igazgatóvá léptették elő. 1930–31-ben az Andrássy úti, 1931–32-ben a Bethlen téri Színpad főrendezője volt, 1932–33-ban a Pesti Színházban rendezett. 1930 és 1935 között és 1939-ben a Fővárosi Operett-, 1932–33-ban és 1936–37-ben a Víg-, 1935-ben és 1937–38-ban a Royal, 1935–37 között a Városi, 1937-ben a Művész Színházban működött mint rendező, majd 1942 és 1944 között az OMIKE Művészakció bemutatóit vitte színpadra. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1946-ban a Béke Színházban és a Royal Revü Varietében, 1947–48-ban Szegeden, 1948-ban a Magyar, 1948–49-ben a Modern Színházban dolgozott, majd ezt követően 1949–51-ben a Fővárosi Varietében, 1951-ben a Kisvarietében, 1957–58-ban és 1960-ban a Kamara Varietében működött.


Neje [[Szöllősi Rózsi]] színésznő volt, akivel 1911. december 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot,<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-B9S?i=312&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1823/1911. folyószáma alatt.]</ref> majd 1927-ben elváltak.<ref>36.P.30239/1927/2 sz. budapesti tszéki ítélet.</ref> Második felesége Schwartz Piroska (1902. március 11. - ?) volt, tőle született Sándor fia (1928 - 1945. márc. 25).
Neje [[Szöllősi Rózsi]] színésznő volt, akivel 1911. december 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot,<ref>[https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DTM7-B9S?i=312&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1823/1911. folyószáma alatt.]</ref> majd 1927-ben elváltak.<ref>36.P.30239/1927/2 sz. budapesti tszéki ítélet.</ref> Második felesége Schwartz Piroska (1902. március 11. - ?) volt, tőle született Sándor fia (1928 - 1945. márc. 25).
36. sor: 36. sor:
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0214.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* [http://mek.oszk.hu/08700/08756/html/IV/szin_IV.0214.pdf Magyar Színművészeti Lexikon] (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
* [http://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/szabolcs-erno Hangosfilm]
* [http://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/szabolcs-erno Hangosfilm]

{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|filmművészet}}
{{portál|filmművészet}}

[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Magyar színészek]]
[[Kategória:Magyar rendezők]]
[[Kategória:Magyar rendezők]]

A lap 2017. október 22., 13:26-kori változata

Szabolcs Ernő
SzületettSinger Ernő
1887. április 23.
Budapest[1]
Elhunyt1964. február 27. (76 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1C-3-37)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabolcs Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szabolcs Ernő; Singer (Budapest, 1887. április 23. – Budapest, 1964. február 27.) színész, rendező, színigazgató.

Pályafutása

Apja Singer Sándor, a Singer és Wolfner könyvkiadó cég beltagja volt (meghalt 1926. december 16-án), anyja Schön Sarolta. A bécsi kereskedelmi akadémia elvégzése után az Országos Ipartestületben a kiállítási ügyeket végezte. 1911-ben lépett a színipályára, a Vigszinkörben, onnan előbb Feld Zsigmondhoz, majd vidékre került. 1912-ben a Ferenczy-Kabaréban játszott. 1913 szeptember havában a Budapesti Színháztól a Király Színházhoz szerződött és szeptember 20-án mutatkozott be a Mozikirály premierjén, majd a Projetográph R. t. szerződtette és az Apolló-Kabaré vezetője volt. 1920-ban a Vígszínház titkára lett, három év múlva meghívták főrendezőnek a Fővárosi Operettszínházhoz, ahol 1924. november 24-én helyettes igazgatóvá léptették elő. 1930–31-ben az Andrássy úti, 1931–32-ben a Bethlen téri Színpad főrendezője volt, 1932–33-ban a Pesti Színházban rendezett. 1930 és 1935 között és 1939-ben a Fővárosi Operett-, 1932–33-ban és 1936–37-ben a Víg-, 1935-ben és 1937–38-ban a Royal, 1935–37 között a Városi, 1937-ben a Művész Színházban működött mint rendező, majd 1942 és 1944 között az OMIKE Művészakció bemutatóit vitte színpadra. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1946-ban a Béke Színházban és a Royal Revü Varietében, 1947–48-ban Szegeden, 1948-ban a Magyar, 1948–49-ben a Modern Színházban dolgozott, majd ezt követően 1949–51-ben a Fővárosi Varietében, 1951-ben a Kisvarietében, 1957–58-ban és 1960-ban a Kamara Varietében működött.

Neje Szöllősi Rózsi színésznő volt, akivel 1911. december 14-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot,[2] majd 1927-ben elváltak.[3] Második felesége Schwartz Piroska (1902. március 11. - ?) volt, tőle született Sándor fia (1928 - 1945. márc. 25).

Főbb rendezései

  • Kálmán I.: Három grácia
  • Ábrahám P.: Zenebona, Az utolsó Verebély lány
  • Eisemann M.: Zsákbamacska, Én és a kisöcsém, Meseáruház
  • Kálmán I.: Joséphine császárnő
  • Fényes Sz.: Pusztai szerenád
  • Jacobi V.: Sybill

Filmszerepei

  • Krausz doktor a vérpadon (1913, szkeccs) - tökfilkó
  • Szerbia hadat üzen! (1914, rövid)
  • A paradicsom (1915, szkeccs)
  • A szerencse fia (1916) - Dávid, börzeügynök

Producer

  • Az ősasszony (1919, Antal Józseffel, Szalai Ödönnel)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. július 11.)
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1823/1911. folyószáma alatt.
  3. ↑ 36.P.30239/1927/2 sz. budapesti tszéki ítélet.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabolcs_Ernő&oldid=19255442”