„Propülaia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a BinBot politikailag semlegessé teszi a Wikipédiát. A bal oldal, jobb oldal két szó, ha nem politikai értelemben használjuk; a baloldalt, jobboldalt viszont egybeírandó. Kézi üzemmód. |
Szükségtelenül szűkítő definíció |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''propülaia''' (görög ''προπύλαια'') az ókori görög építészetben monumentális, díszes kapuzat vagy bejárat, melynek legnevezetesebb példája az [[athén]]i [[Akropolisz (Athén)|Akropolisz]] kapuépülete. |
|||
==Az ahéni Propülaia== |
|||
{{Világörökségi helyszín infobox |
{{Világörökségi helyszín infobox |
||
|név =Athéni Akropolisz |
|név =Athéni Akropolisz |
||
8. sor: | 12. sor: | ||
|év =1987 |
|év =1987 |
||
}} |
}} |
||
A '''Propülaia''' az [[athén]]i [[Akropolisz (Athén)|Akropolisz]] kapuépülete. |
|||
==Leírása== |
|||
[[I. e. 437]] és [[i. e. 432]] között épült [[Mnésziklész]] tervei alapján. Stílusa, idomulva a [[Parthenón]]hoz, kívülről dór templom formáját mutatja [[timpanon]]nal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér [[pentelikon]]i és kékesfekete [[Elefszina|eleuszisz]]i [[márvány]]ból építették. |
[[I. e. 437]] és [[i. e. 432]] között épült [[Mnésziklész]] tervei alapján. Stílusa, idomulva a [[Parthenón]]hoz, kívülről dór templom formáját mutatja [[timpanon]]nal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér [[pentelikon]]i és kékesfekete [[Elefszina|eleuszisz]]i [[márvány]]ból építették. |
||
A lap 2017. október 21., 18:35-kori változata
A propülaia (görög προπύλαια) az ókori görög építészetben monumentális, díszes kapuzat vagy bejárat, melynek legnevezetesebb példája az athéni Akropolisz kapuépülete.
Az ahéni Propülaia
Athéni Akropolisz | |
Világörökség | |
A Propülaia | |
Adatok | |
Ország | Görögország |
Típus | Kulturális helyszín |
Felvétel éve | 1987 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Propülaia témájú médiaállományokat. |
I. e. 437 és i. e. 432 között épült Mnésziklész tervei alapján. Stílusa, idomulva a Parthenónhoz, kívülről dór templom formáját mutatja timpanonnal koszorúzott oszlopsorával. A nyugati homlokzaton a bejáró két oldalán két előreugró szárny található, s emiatt a Propülaia inkább egy palotára hasonlít, mint kapura. Reprezentatív jellegét bizonyítja, hogy értékes építőanyagokból, fehér pentelikoni és kékesfekete eleusziszi márványból építették.
Az építmény közepén található a bejárócsarnok. Erőteljes – részben csonka –, alul 1,60 méter széles hat dór oszlopa 8,80 méter magas. Az előreugró két szárny erre néző oldalait szegélyező három-három kisebb (5,85 m magas) dór oszloppal együtt egy zárt oszlopos udvar (megaron) látszatát kelti.
A 18 méter széles, 24 méter hosszú, kétoldalt fallal határolt középső kapucsarnoknak egykor kazettás mennyezete volt, amelyet 10 méter magas három-három karcsú ión oszlop tartott. A csarnok háromhajós volt, a középsőn haladt át az Akropoliszra vezető szent út. A csarnokot a bejárattól 18 méterre ajtókkal áttört széles márványfal tagolja két részre; az öt különböző nagyságú kijárat mindegyikét a falba illesztett nehéz faajtóval lehetett lezárni. A középső kapu a legmagasabb, amely alatt a szent út haladt; ezt valószínűleg csak ünnepi alkalmakkor nyitották ki. A csarnoknak a kapufal mögötti, rövidebb folytatása nyitott, itt is timpanonnal koszorúzott hat dór oszlop áll, mint a bejáratnál, csak ezek 28 centiméterrel alacsonyabbak. A hatalmas oszlopok épek, a felettük húzódó architrávval együtt. Ennek több mint felén megmaradtak a triglifek és metopék, sőt a timpanon egy része is.
A két előreugró szárny közül a balra eső alapterülete mintegy kétszerese a szemben levő jobb oldalinak. Ez a szárny egy három dór oszlopos nyitott előcsarnokból és innen nyíló falakkal övezett nagyteremből áll. A sokkal kisebb jobb oldali szárny az eredeti terv szerint ugyanakkora lett volna, mint társa, de így ráépült volna a szomszédos Niké-szentély szabadon álló oltárára, amit a korabeli közvélemény nem fogadott el. Ezért a bal oldali szárnyéval egy vonalban megkezdett fal építését abba kellett hagyni, így ez a rész mint egy nyitott oszlopcsarnok épült fel.
Források
- Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 840. o.