„Deák téri evangélikus templom (Budapest)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
forráskérő ki, forrásmegadás + kisebb javítások
4. sor: 4. sor:
|képméret = 250px
|képméret = 250px
|felekezet = [[evangélikus kereszténység|evangélikus]]
|felekezet = [[evangélikus kereszténység|evangélikus]]
|egyházkerület = [[Déli Evangélikus Egyházkerület]]
|egyházkerület = [[Déli evangélikus egyházkerület]]
|egyházmegye = Pesti Egyházmegye
|egyházmegye = Pesti Egyházmegye
|egyházközség = Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezet
|egyházközség = Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezet
18. sor: 18. sor:
}}
}}


A '''Deák téri evangélikus templom''' [[Budapest]] legrégebbi és legismertebb [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[templom]]a, torony nélküli [[klasszicista]] stílusú [[teremtemplom]] a [[budapest]]i [[Deák Ferenc tér]]en (az [[Budapest V. kerülete|V. kerületben]]). A legnagyobb budapesti protestáns templom. A csatlakozó épületekkel együtt alkotott tömbben sok más evangélikus intézmény is működik ([[Deák Téri Evangélikus Gimnázium|evangélikus gimnázium]], lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum, óvoda) ezért a területet gyakran ''Insula Lutherana''-nak („evangélikus sziget”-nek) nevezik.
A '''Deák téri evangélikus templom''' [[Budapest]] legrégebbi és legismertebb [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] [[templom]]a, torony nélküli [[Klasszicizmus|klasszicista]] stílusú [[teremtemplom]] a [[budapest]]i [[Deák Ferenc tér]]en (az [[Budapest V. kerülete|V. kerületben]]). A legnagyobb budapesti protestáns templom. A csatlakozó épületekkel együtt alkotott tömbben sok más evangélikus intézmény is működik ([[Deák Téri Evangélikus Gimnázium|evangélikus gimnázium]], lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum, óvoda) ezért a területet gyakran ''Insula Lutherana''-nak („evangélikus sziget”-nek) nevezik.


A templom homlokzatát négy [[dór]] falpillér díszíti, fölöttük [[triglif]]díszes és [[metopé]]s főpárkány tart sima, [[háromszög]]ű [[oromzat]]ot. Az épületet hatalmas, domború bádog tetőszerkezet fedi. A templombelső egyterű, [[téglalap]] alaprajzú csarnok, kettős karzattal. Az oltár [[Pollack Mihály]] műve, [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] ''Transzfigurációjának'' ([[Jézus|Krisztus]] Tábor hegyi színeváltozása) művészi átköltése díszíti [[Lochbichler Ferenc]]től. A szószéket és a vörösmárvány keresztelőmedencét [[Dunaiszky Lőrinc]] készítette.
A templom homlokzatát négy [[Oszloprend#Dór_oszloprend|dór]] falpillér díszíti, fölöttük [[triglif]]díszes és [[metopé]]s főpárkány tart sima, [[háromszög]]ű [[oromzat]]ot. Az épületet hatalmas, domború bádog tetőszerkezet fedi. A templombelső egyterű, [[téglalap]] alaprajzú csarnok, kettős karzattal. Az oltár [[Pollack Mihály]] műve, [[Raffaello Sanzio|Raffaello]] ''Transzfigurációjának'' ([[Jézus|Krisztus]] Tábor hegyi színeváltozása) művészi átköltése díszíti [[Lochbichler Ferenc]]től. A szószéket és a vörösmárvány keresztelőmedencét [[Dunaiszky Lőrinc]] készítette.
{{Több kép
{{Több kép
| igazítás = left
| igazítás = left
38. sor: 38. sor:
| szöveg2 = Az oszlopfők és a timpanon
| szöveg2 = Az oszlopfők és a timpanon
}}
}}
A templom [[Pollack Mihály]] tervei alapján épült [[1799]]-[[1808]]-ban. [[1809]] júliusától [[1811]] tavaszáig katonai ruharaktár volt. [[1811]]-ben szentelték fel. Kettős karzata [[1820]]-ban készült. A [[Heinrich Hentzi|Hentzi]]-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, [[timpanon]]nal lezárt, nemes vonalú főhomlokzatát [[1856]]-ban [[Hild József]] építette. [[1867]]-től {{forrás|Benkó Károly}} irányította a templommal kapcsolatos építkezési feladatok megoldását. A [[klasszicizmus|klasszicista]] tornyocskát [[1875]]-ben statikai okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom [[dongamennyezet]]ét megtört síkú [[Kazettás mennyezet|kazettamennyezetre]] cserélték. A [[második világháború]]ban és az [[M2-es metróvonal]] építésekor is károkat szenvedett. A [[torony]] és [[harang]] nélküli templom az ezredfordulón egy kis ([[számítógép]]pel vezérelt) harangsort kapott, ami naponta többször harangjátékot szólaltat meg. A legutóbbi külső felújításra [[2003]]-ban került sor.
A templom [[Pollack Mihály]] tervei alapján épült [[1799]]-[[1808]]-ban. [[1809]] júliusától [[1811]] tavaszáig katonai ruharaktár volt. [[1811]]-ben szentelték fel. Kettős karzata [[1820]]-ban készült. A [[Heinrich Hentzi|Hentzi]]-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, [[timpanon]]nal lezárt, nemes vonalú főhomlokzatát [[1856]]-ban [[Hild József]] építette. [[1867]]-től [[Benkó Károly]]<ref>
[http://reformacio.mnl.gov.hu/orokseg/deak_teri_evangelikus_templom Deák téri evangélikus templom] Magyar Nemzeti levélrát reformáció oldala - 2016. április 3.</ref> irányította a templommal kapcsolatos építkezési feladatok megoldását. A [[klasszicizmus|klasszicista]] tornyocskát [[1875]]-ben statikai okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom [[dongamennyezet]]ét megtört síkú [[Kazettás mennyezet|kazettamennyezetre]] cserélték. A [[második világháború]]ban és az [[M2-es metróvonal]] építésekor is károkat szenvedett. A [[torony]] és [[harang]] nélküli templom az ezredfordulón egy kis ([[számítógép]]pel vezérelt) harangsort kapott, ami naponta többször harangjátékot szólaltat meg. A legutóbbi külső felújításra [[2003]]-ban került sor.


Az [[1838-as pesti árvíz|1838. márciusi pesti árvíz]] alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint [[Kossuth Lajos]] itt kereszteltette meg fiait, [[Kossuth Ferenc|Ferencet]] és Lajos Tivadart. Az udvar felőli falon két bronz dombormű [[Luther Márton]] 500. és [[Johann Sebastian Bach]] 300. születési évfordulójára emlékeztet.
Az [[1838-as pesti árvíz|1838. márciusi pesti árvíz]] alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint [[Kossuth Lajos]] itt kereszteltette meg fiait, [[Kossuth Ferenc|Ferencet]] és Lajos Tivadart. Az udvar felőli falon két bronz dombormű [[Luther Márton]] 500. és [[Johann Sebastian Bach]] 300. születési évfordulójára emlékeztet.
46. sor: 47. sor:
A templom ma is a [[Deák téri evangélikus gyülekezet]] életének központja, minden vasárnap és ünnepnapon több időpontban is van gyülekezeti [[istentisztelet]] a templomban.
A templom ma is a [[Deák téri evangélikus gyülekezet]] életének központja, minden vasárnap és ünnepnapon több időpontban is van gyülekezeti [[istentisztelet]] a templomban.


A templom számos jelentős esemény színhelye volt. Többek között a [[Bányai Evangélikus Egyházkerület|Bányai]] és a [[Déli Evangélikus Egyházkerület]] több [[püspök]]ét és [[egyházkerületi felügyelő]]jét is itt iktatták be hivatalába. A Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke egyszersmind a Deák téri gyülekezet [[lelkész]]e is. Az evangélikusok az ''ország templomának'' tekintik, a [[Magyarországi Evangélikus Egyház]] sok központi eseménye is itt zajlik le. Itt kerül megrendezésre [[1990]] óta minden év júniusában a ''Budapesti [[Johann Sebastian Bach|Bach]]-hét''. A templom az udvar felől mozgássérültek számára is megközelíthető.
A templom számos jelentős esemény színhelye volt. Többek között a [[Bányai Evangélikus Egyházkerület|Bányai]] és a [[Déli evangélikus egyházkerület]] több [[püspök]]ét és [[egyházkerületi felügyelő]]jét is itt iktatták be hivatalába. A Déli evangélikus egyházkerület püspöke egyszersmind a Deák téri gyülekezet [[lelkész]]e is. Az evangélikusok az ''ország templomának'' tekintik, a [[Magyarországi Evangélikus Egyház]] sok központi eseménye is itt zajlik le. Itt kerül megrendezésre [[1990]] óta minden év júniusában a ''Budapesti [[Johann Sebastian Bach|Bach]]-hét''. A templom az udvar felől mozgássérültek számára is megközelíthető.


== Harangok ==
== Harangok ==
54. sor: 55. sor:


== Irodalom ==
== Irodalom ==
{{források}}

* Fabiny Tibor: ''Az első kövek''. A gyülekezetet, templomot és iskolát építő pesti evangélikusok története 1787–1811. Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközség, 2000. {{ISBN|963-00-5068-4}} [http://deakter.lutheran.hu/kiadvanyok/elso_kovek/hu/index.html online elérés]
* Fabiny Tibor: ''Az első kövek''. A gyülekezetet, templomot és iskolát építő pesti evangélikusok története 1787–1811. Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközség, 2000. {{ISBN|963-00-5068-4}} [http://deakter.lutheran.hu/kiadvanyok/elso_kovek/hu/index.html online elérés]
* Rados Jenő: ''Hild József, Pest nagy építőjének életműve'' (Budapest, 1958)
* Rados Jenő: ''Hild József, Pest nagy építőjének életműve'' (Budapest, 1958)

A lap 2017. október 19., 11:23-kori változata

Deák téri evangélikus templom
Vallásprotestantizmus
Felekezetevangélikus
EgyházkerületDéli evangélikus egyházkerület
EgyházmegyePesti Egyházmegye
EgyházközségPesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezet
Lelkészifj. Cselovszky Ferenc, Gáncs Péter püspök, Gerőfiné dr. Brebovszky Éva, Smidéliusz Gábor
Építési adatok
Építése1799-1808
Stílusneoklasszicista építészet
Tervezője
Felszentelés1811 pünkösdje
Elérhetőség
TelepülésBudapest, V. kerület
Hely1052 Budapest, Deák tér 4.
Elhelyezkedése
Deák téri evangélikus templom (Budapest)
Deák téri evangélikus templom
Deák téri evangélikus templom
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 03′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 03′ 17″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Deák téri evangélikus templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Deák téri evangélikus templom Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma, torony nélküli klasszicista stílusú teremtemplom a budapesti Deák Ferenc téren (az V. kerületben). A legnagyobb budapesti protestáns templom. A csatlakozó épületekkel együtt alkotott tömbben sok más evangélikus intézmény is működik (evangélikus gimnázium, lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum, óvoda) ezért a területet gyakran Insula Lutherana-nak („evangélikus sziget”-nek) nevezik.

A templom homlokzatát négy dór falpillér díszíti, fölöttük triglifdíszes és metopés főpárkány tart sima, háromszögű oromzatot. Az épületet hatalmas, domború bádog tetőszerkezet fedi. A templombelső egyterű, téglalap alaprajzú csarnok, kettős karzattal. Az oltár Pollack Mihály műve, Raffaello Transzfigurációjának (Krisztus Tábor hegyi színeváltozása) művészi átköltése díszíti Lochbichler Ferenctől. A szószéket és a vörösmárvány keresztelőmedencét Dunaiszky Lőrinc készítette.

A templom keresztje
A templom keresztje
Az oszlopfők és a timpanon
Az oszlopfők és a timpanon

A templom Pollack Mihály tervei alapján épült 1799-1808-ban. 1809 júliusától 1811 tavaszáig katonai ruharaktár volt. 1811-ben szentelték fel. Kettős karzata 1820-ban készült. A Hentzi-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, timpanonnal lezárt, nemes vonalú főhomlokzatát 1856-ban Hild József építette. 1867-től Benkó Károly[1] irányította a templommal kapcsolatos építkezési feladatok megoldását. A klasszicista tornyocskát 1875-ben statikai okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom dongamennyezetét megtört síkú kazettamennyezetre cserélték. A második világháborúban és az M2-es metróvonal építésekor is károkat szenvedett. A torony és harang nélküli templom az ezredfordulón egy kis (számítógéppel vezérelt) harangsort kapott, ami naponta többször harangjátékot szólaltat meg. A legutóbbi külső felújításra 2003-ban került sor.

Az 1838. márciusi pesti árvíz alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Lajos Tivadart. Az udvar felőli falon két bronz dombormű Luther Márton 500. és Johann Sebastian Bach 300. születési évfordulójára emlékeztet.

E templom lelkésze volt többek között Ján Kollár, Székács József, Raffay Sándor és Keken András is, valamint püspökként Ordass Lajos.

A templom ma is a Deák téri evangélikus gyülekezet életének központja, minden vasárnap és ünnepnapon több időpontban is van gyülekezeti istentisztelet a templomban.

A templom számos jelentős esemény színhelye volt. Többek között a Bányai és a Déli evangélikus egyházkerület több püspökét és egyházkerületi felügyelőjét is itt iktatták be hivatalába. A Déli evangélikus egyházkerület püspöke egyszersmind a Deák téri gyülekezet lelkésze is. Az evangélikusok az ország templomának tekintik, a Magyarországi Evangélikus Egyház sok központi eseménye is itt zajlik le. Itt kerül megrendezésre 1990 óta minden év júniusában a Budapesti Bach-hét. A templom az udvar felől mozgássérültek számára is megközelíthető.

Harangok

A templom homlokzatában harangjáték foglal helyet.

Minden egész órában szólal meg az adott hét Evangélikus főénekét játssza.

Irodalom

  1. ↑ Deák téri evangélikus templom Magyar Nemzeti levélrát reformáció oldala - 2016. április 3.
  • Fabiny Tibor: Az első kövek. A gyülekezetet, templomot és iskolát építő pesti evangélikusok története 1787–1811. Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközség, 2000. ISBN 963-00-5068-4 online elérés
  • Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve (Budapest, 1958)
  • Somorjai Ferenc: Budapest (Panoráma, 1996) 338. o. ISBN 9632437667

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Deák_téri_evangélikus_templom_(Budapest)&oldid=19246375”