„Báthori András (országbíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
| teljes név = |
| teljes név = |
||
| születési hely = <!-- Wikidatából --> |
| születési hely = <!-- Wikidatából --> |
||
| születési dátum = |
| születési dátum =''születési ideje nem ismert'' |
||
| halálozási hely = <!-- Wikidatából --> |
| halálozási hely = <!-- Wikidatából --> |
||
| halálozási dátum = [[1566]] [[november]]e |
| halálozási dátum = [[1566]] [[november]]e |
||
A lap 2017. október 16., 22:05-kori változata
| Báthori András | |
| A Magyar Királyság tárnokmestere | |
| Hivatali idő 1544. január 1. – 1554. június 1. | |
| Előd | Nádasdy Tamás |
| Utód | Perényi Gábor |
| A Magyar Királyság erdélyi vajdája | |
| Hivatali idő 1552 – 1553 | |
| Előd | Fráter György |
| Utód | Dobó István és Kendy Ferenc |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1554 június 21. – 1566 novembere | |
| Előd | Nádasdy Tamás |
| Utód | Perényi Gábor |
| Született | születési ideje nem ismert nem ismert |
| Elhunyt | 1566 novembere |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Báthori András |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus |
Ecsedi Báthori András (? – Kanizsa, 1566 novembere[1]) (Bonaventura) országbíró, tárnokmester.[2]
Élete
Ecsedi Báthori András (†1534) tárnokmester és Rozgonyi Katalin fiaként született 5 fiú- és 1 lánytestvérével együtt. Egyik testvére, Miklós ugyancsak viselte az országbírói tisztséget.[2]
A Mohács utáni polgárháborús években Török Bálinttal együtt valóságos hadjáratokat vezet Bakics Pál Győr megyei birtokai ellen.[3] Apjához hasonlóan ő is I. Ferdinánd híve volt. Több megye főispánságát is elnyerte, így 1532-től Somogy, 1534-tő haláláig Liptó, 1540-1550-ig Szepes, 1548-1563-ig Szatmár, 1551-1556-ig Szabolcs vármegyéét. 1542. márciustól decemberig dunántúli országos főkapitány, 1544-1554-ig tárnokmester volt. Ferdinánd őt nevezte ki tiszántúli főkapitánnyá is. Kávásy Kristóf huszti kapitányt, aki rablóvezérré züllött, 1546-ban sikerült kiűznie Máramaros vármegyéből.[2] 1549-ben az ecsedi várban tanácskoznak Ferdinánd és Izabella követei. Feltehetően ekkor itt van a kor krónikása, Tinódi Lantos Sebestyén is.[3] 1551-ben, mint Ferdinánd biztosa bevonult Kolozsvárra Giovanni Battista Castaldo generálissal és Nádasdy Tamással együtt, hogy Izabella magyar királynéval annak lemondásáról tárgyaljanak. 1552. áprilisában Ferdinánd kinevezte erdélyi vajdának, amiről ő viszont 1553 tavaszán lemondott. 1554-ben Ferdinánd nádornak jelölte, az országgyűlés azonban Nádasdy Tamást választotta meg. 1554 júniusától Országbíró lett és az is maradt haláláig.[2]
Családja
Első felesége – Thurzó Anna, Thurzó Elek lánya – halála után szobalányát, Mindszenti Katalint vette feleségül. Gyermekei nem születtek.[2]
Források
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/O/orsz%C3%A1gb%C3%ADr%C3%B3.html
- ↑ a b c d e Markó, László. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Magyar Könyvklub, 256. o. (2000). ISBN 963-14-0582-6
- ↑ a b http://epa.niif.hu/01600/01614/00007/pdf/nyjame_10_1967_103-107.pdf
.svg){kind=small}