„Labarum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
j |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Labarum of Constantine the Great.svg|jobbra|bélyegkép|Labarum, Tetején [[Jézus|Jézus Krisztus]] monogramja, amely a 4. századtól a római hadsereg legyőzhetetlenségét, a birodalom erejét, az isteni támogatást élvező császári hatalmat hirdette ]] |
[[Kép:Labarum of Constantine the Great.svg|jobbra|bélyegkép|Labarum, Tetején [[Jézus|Jézus Krisztus]] monogramja, amely a 4. századtól a római hadsereg legyőzhetetlenségét, a birodalom erejét, az isteni támogatást élvező császári hatalmat hirdette ]] |
||
| ⚫ | A '''labarum''' római hadijelvény volt, ami egy kereszt vagy "T" alakban végződő hosszú rúd volt, amelyre a jelvényt vagy a zászlót függesztették . Ennek az az üzenete volt, a társcsászárok küzdelmében "Róma nem harcol Róma ellen", az azonos jelvények alatt harcoló légiók ne fogjanak egymásra fegyvert.<ref>[http://tar.liturgia.hu/Tanulmanyok/Guzsik%20Tam%E1s/Guzsik%20-%20Szegyenfabol%20megdicsoult%20jel.pdf dr. Guzsik Tamás: Szégyenfából megdicsőült jel (gondolatok a kereszt-szimbolikáról)], tar.liturgia.hu</ref> Euszébiosz följegyzései szerint [[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] a [[Milvius-hídi csata]]<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/312_oktober_27_nagy_konstantin_csaszar_latomasa/ 312. október 27. - Nagy Konstantin császár látomása], rubicon.hu</ref> előtt [[312]]. október 27-én, a napkorong fölött egy fénylő kereszt jelét látta, [[Görög nyelv|görög nyelvű]] ''„ἐν τούτῳ νίκα”'' ([[Latin nyelv|latinul]] ''„In hoc signo vincis”'', [[Magyar nyelv|magyarul]] ''„E jelben győzz!”'') felirattal.<ref>[http://index.hu/tudomany/tortenelem/2012/10/28/i._konstantin_csaszart_egy_fenylo_kereszt_vezette_gyozelemre/ I. Konstantin császárt fénylő kereszt vezette győzelemre], index.hu</ref> [[Lactantius]] a "keresztény Cicero" ezt az eseményt így írja le: "''teljesítette a parancsot és Krisztus jelét a pajzsokra íratta: egy X betűt áthúzva egy I betűvel, melynek felső része meg van hajlítva''"<ref>[https://www.academia.edu/15449492/The_comparison_of_Emperor_Constantines_and_Emperor_Iulians_godsend_visions_Hungarian_language_ Sólyom Márk Constantinus és Iulianus császárok isteni látomásainak összehasonlítása], academia.edu</ref> A császár a [[jereszténység|keresztény]] [[Isten]] jelképével indult a csatába és a megjelenő vízió jóslata valóra is vált, hiszen a császár diadalmaskodott háromszoros túlerőben lévő riválisa, [[Maxentius római császár|Maxentius]] felett. A látomás hatására pedig véget vetett a [[Keresztényüldözés|keresztények üldözésének]], megtért, és maga is elősegítette az új keresztény vallás térhódítását a [[Római Birodalom]]ban. |
||
A '''labarum''' római hadijelvény volt, ami egy kereszt vagy "T" alakban végződő hosszú rúd volt, amelyre a jelvényt vagy a zászlót függesztették . Ennek az az üzenete volt, a társcsászárok küzdelmében "Róma nem harcol Róma ellen", az azonos jelvények alatt |
|||
| ⚫ | harcoló légiók ne fogjanak egymásra fegyvert. |
||
Labarumnak nevezik a [[Csíksomlyói kegytemplom és kolostor|Csíksomlyói Kegytemplom]] értékes tárgyai közé tartozó a főoltár bal oldalán található kegytárgyat is. |
Labarumnak nevezik a [[Csíksomlyói kegytemplom és kolostor|Csíksomlyói Kegytemplom]] értékes tárgyai közé tartozó a főoltár bal oldalán található kegytárgyat is. |
||
| 43. sor: | 42. sor: | ||
*[http://eloerdely.org/csiksomlyoibucsu/bucsurol.html Élőerdély] |
*[http://eloerdely.org/csiksomlyoibucsu/bucsurol.html Élőerdély] |
||
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA Csíksomlyói pünkösdi búcsú] |
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%ADksomly%C3%B3i_b%C3%BAcs%C3%BA Csíksomlyói pünkösdi búcsú] |
||
*[http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Labarum Wikiszótár] |
*[http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Labarum Wikiszótár] |
||
*[https://en.wikipedia.org/wiki/Labarum Wikipédia] |
*[https://en.wikipedia.org/wiki/Labarum Wikipédia] |
||
A lap 2017. október 15., 10:17-kori változata
A labarum római hadijelvény volt, ami egy kereszt vagy "T" alakban végződő hosszú rúd volt, amelyre a jelvényt vagy a zászlót függesztették . Ennek az az üzenete volt, a társcsászárok küzdelmében "Róma nem harcol Róma ellen", az azonos jelvények alatt harcoló légiók ne fogjanak egymásra fegyvert.[1] Euszébiosz följegyzései szerint Nagy Konstantin a Milvius-hídi csata[2] előtt 312. október 27-én, a napkorong fölött egy fénylő kereszt jelét látta, görög nyelvű „ἐν τούτῳ νίκα” (latinul „In hoc signo vincis”, magyarul „E jelben győzz!”) felirattal.[3] Lactantius a "keresztény Cicero" ezt az eseményt így írja le: "teljesítette a parancsot és Krisztus jelét a pajzsokra íratta: egy X betűt áthúzva egy I betűvel, melynek felső része meg van hajlítva"[4] A császár a keresztény Isten jelképével indult a csatába és a megjelenő vízió jóslata valóra is vált, hiszen a császár diadalmaskodott háromszoros túlerőben lévő riválisa, Maxentius felett. A látomás hatására pedig véget vetett a keresztények üldözésének, megtért, és maga is elősegítette az új keresztény vallás térhódítását a Római Birodalomban.
Labarumnak nevezik a Csíksomlyói Kegytemplom értékes tárgyai közé tartozó a főoltár bal oldalán található kegytárgyat is.
Jelentése, eredete
Labarus-labarum (hadi zászló) latin eredetű szó, a római császárok bíborból készült, arany szegélyű zászlója. Nagy Konstantin (I. Constantinus római császár) hadizászlója, melyet Krisztus nevének monogramja díszített. Az idegen szavak szótára szerint a labarum Jézus Krisztus monogramja, a görög ΧΡΙΣΤΟΣ első két betűje.
Története
A labarum a rómaiak hadi jelvénye, egy dárdanyelet keresztező rúdon függő, négyzet alakú kis lobogó volt.
A római hadizászlóról korabeli érmék tanúskodnak. A labarum csúcsára, a római sas helyére aranykoszorúba foglalt, drágaköves krisztus-monogramot helyeztek, a bíborszínű bársony lobogóra a császár és két fia mellképe, valamint a látomás felirata került. A hadizászló a birodalom Nyugati részének császári, 324-től az egész Római Birodalom birodalmi zászlója lett, melyet 50 katonából álló díszőrség kísért.
A labarumot a konstantinápolyi császári palotában őrizték. 314-től a konstantini pénzeken, szarkofágokon is megjelent. Változatait a bíborszövet felirata szerint különböztették meg: „in hoc vinces”, „e jelben győzni fogsz”, valamint „in nomine Christi vincas semper”, „Krisztus nevében győzzél mindig”.
A pünkösdi búcsú jelképe
A csíksomlyói kegytemplom egyik kultikus tárgya, a labarum, a pünkösdi búcsú fő szimbóluma 30 kg súlyú, díszes kelmével bevont, méhkas alakú jelvény. A nép nyelvén ismert labóriumot a körmenetet vezető papság előtt viszi a csíkszeredai Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákja. A korabeli dokumentumokban följegyezték azon zászlóvivő (laborifer) nevét, aki a többórás körmeneten minden segítség nélkül vitte az egykori hadizászlót.
A Csíksomlyón található labarumot a ferences hagyomány szerint az 1567-es hargitai csata győzelmének emlékére készítették. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium 1730-ban alakult Mária Társulatának diákjai ezen zászló alatt vonultak az oratoriumból a templomig.[5]
Jegyzetek
- ↑ dr. Guzsik Tamás: Szégyenfából megdicsőült jel (gondolatok a kereszt-szimbolikáról), tar.liturgia.hu
- ↑ 312. október 27. - Nagy Konstantin császár látomása, rubicon.hu
- ↑ I. Konstantin császárt fénylő kereszt vezette győzelemre, index.hu
- ↑ Sólyom Márk Constantinus és Iulianus császárok isteni látomásainak összehasonlítása, academia.edu
- ↑ Ők viszik a nyeregbe idén a labarumot, szekelyhon.ro
Források
- Újvári Edit: Egy ókeresztény jelkép a római birodalmi politikában, jgypk.hu
- Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.
- Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Budapest, 2007.
- Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.
- Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda, s.a.
- Csíksomlyó, a kegyhely. A pünkösdi búcsú. Csíkszereda, s. a.