„Hauswirth Magda” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tambo (vitalap | szerkesztései)
infobox
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{személy infobox}}
'''Hauswirth Magda''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[április 25.]] – [[Budapest]], [[1999]]. [[június 12.]]) karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor.
'''Hauswirth Magda''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[április 25.]] – [[Budapest]], [[1999]]. [[június 12.]]) magyar karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor.


== Életrajza ==
== Életrajza ==

A lap 2017. október 9., 12:47-kori változata

Hauswirth Magda
SzületettHauswirth Magdolna Gizella
1903. április 25.
Budapest[1]
Elhunyt1999. június 12. (96 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPán Imre
GyermekeiMezei Gábor
Foglalkozása
  • karikaturista
  • tervezőgrafikus
  • illusztrátor
  • rajzoló
KitüntetéseiAranytoll (1992)
SablonWikidataSegítség

Hauswirth Magda (Budapest, 1903. április 25.Budapest, 1999. június 12.) magyar karikaturista, újságrajzoló, grafikus, illusztrátor.

Életrajza

Egyik első karikatúrájának történetét ő maga így mesélte: "Tizenegy éves kislány voltam, amikor Balatonfüreden egy étteremben ebédelve észrevettem két érdekes arcot a szomszéd asztalnál. Szokásomhoz híven előkaptam a füzetemet és a ceruzámat és máris rajzolni kezdtem. Amikor a pincér meglátta a rajzot, átvitte megmutatni nekik. Jót nevettek a karikatúrámon, majd mindketten aláírták. Akkor tudtam meg, hogy Ady Endrét és Csinszkát kaptam ceruzavégre""... A Színházi Élet volt az első szerkesztőség ahol közölték karikatúraportréit. 1926-tól tíz évig volt a lap munkatársa. Itt ismerte meg férjét is Mezei Imrét, aki ekkoriban szintén a szerkesztőség munkatársa, később a filmrovat vezetője, és aki Pán Imre álnéven vált később ismertté. 1930-ban házasodtak össze, 1935-ben megszületett gyermeke Mezei Gábor, aki később elismert belsőépítész lett. A harmincas években már több lapnál is publikált. A portrék mellett vicc karikatúrákat is készített. Női karikatúristaként elsőként jelentek meg rajzai a Pesti Posta című politikai vicclapban.1945 után több újság is például a Pesti Izé (1946-1948) a Szabad Száj (1946-1951) a Fűrész (1947-1949) és a Ludas Matyi (1947-től) foglalkoztatta. A kiváló újságrajzolót, portrégrafikus karikaturistát szívesen alkalmazták az országos lapok, mint például a Nők Lapja, a Béke és Szabadság, az Élet és Irodalom és az induló Füles rejtvényújság is. 1951-1953 között az IBUSZ sajtóosztályán dolgozott. Alkalmi humoros kiadványokban is gyakran publikált. (Plajbász és Paróka, Zsákbamacska, Tollasbál, Bizalmas. Ifjúsági lapokban is többször megjelentek munkái: Ifjú Sólyom, Pajtás, Világ Ifjúsága. Grafikusként több könyvet illusztrált és bár rövid ideig, de foglalkozott rajzfilmkészítéssel is.(1954-1956 között a Pannónia Filmstúdió-ban dolgozott.) Nevével találkozhatunk például A két bors ökröcske című rajzfim stáblistáján is, mint mozgástervező. Jelentősebb portrékarikatúráit olyan nagy művészekről készítette, mint: Kassák Lajos, Füst Milán, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Karinthy Frigyes, Pátzay Pál, Arthur Rubinstein, David Fjodorovics Ojsztrah, Szvjatoszlav Teofilovics Richter, Yehudi Menuhin, Mihail Alekszandrovics Solohov, Szergej Szergejevics Prokofjev, stb. Szignója: Hauswirth vagy H.

Díjai

  • Aranytoll (1992)

Csoportos kiállításai

  • Nemzeti Színház (1946)
  • Nemzeti Szalon (1947)(1951)
  • Műcsarnok (1968)

Fontosabb művei

Illusztrációi:

  • Újságrajzoló művészek könyve (szerkesztő:Pérely Imre, 1930)
  • Halló! Itt rádió humor! (Víg Györggyel, 1934)
  • Grätzer József: Sicc (1935)
  • Maurice Maeterlinck: Kék madár (1937)
  • Laner bácsi képeskönyve (Lyon, 1930-as évek)
  • Ákos Miklós: Tommy megszökik (ifjúsági regény, 1930-as évek)
  • Falk Géza: Barangolás Zeneországban (1938)
  • A mindent tudó nő. Családi kislexikon II. (1943)
  • Faragó Baba: A főzőkanáltól az estélyi ruháig (1947)
  • Borisz Zsitkov: Miértke könyve (I-III.)(1949)
  • Magyarország. Útikönyv. (szerkesztette: Boldizsár Iván, 1955)
  • Budapest. Útikönyv. (1956)
  • Autósok, motorosok túrakönyve (szerkesztő:Feledy Béla, Örkényi József,Surányi Endre,Szitnyai Jenő, 1956)
  • Balaton (Panoráma. Útikönyvek.) (szerző:Lipták Gábor, Dr Zákonyi Ferenc, Huba László, 1958)
  • R. Chitz Klára: Muzsikus Péter kalandjai (Rajzos zeneelmélet gyermekeknek és felnőtteknek, 1961)
  • Rátonyi Róbert: Ne vegyék komolyan! (1971)
  • Bilicsi Tivadar: "Hol vagytok, ti régi játszótársak?..." (1982)
  • Rátonyi Róbert: Szeretném ha nevetnének (1985)
  • Rátonyi Róbert: Kétszáz kedvenc közelről (1988)

Források

További információk

  • Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerk. Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  1. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)