„Guyanai-masszívum” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
44. sor: 44. sor:


Nagy része az erdőkkel borított '''Guyanai-hegyvidék'''hez tartozik.
Nagy része az erdőkkel borított '''Guyanai-hegyvidék'''hez tartozik.
Ez hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak [[Homokkő|homokkö]]vekkel; igen ellenálló, kvarcittal átjárt táblavidék, fedett [[ősmasszívum]]. Északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, melyet északon, az [[Atlanti-óceán]] mentén mocsaras parti síkság övez. Déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a {{szám|2000|métert}} is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a ''[[Pico da Neblina]]'', (kb. {{szám|2994|m}}) Brazília és Venezuela határán, és a [[Roraima-hegy]] ({{szám|2810|m}}) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. A hegyvidék keleti része fedetlen, ősi [[gránit]] és [[gneisz]] kőzetei lealacsonyodó tönkfelszínt alkotnak.
Ez hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak [[Homokkő|homokkö]]vekkel; igen ellenálló, kvarcittal átjárt táblavidék, fedett [[ősmasszívum]]. Északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, melyet északon, az [[Atlanti-óceán]] mentén mocsaras parti síkság övez. Déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a {{szám|2000|métert}} is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a ''[[Pico da Neblina]]'', (kb. {{szám|2994|m}}) Brazília és Venezuela határán, és a [[Roraima-hegy]] ({{szám|2810|m}}) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. Jellegzetes táblahegyei az ún. [[tepui]]k. Sok ilyen tepui található a venezuelai [[Canaima Nemzeti Park]] területén. A hegyvidék keleti része fedetlen, ősi [[gránit]] és [[gneisz]] kőzetei lealacsonyodó tönkfelszínt alkotnak.
Jellegzetes táblahegyei az ún. [[tepui]]k. Sok ilyen tepui található a venezuelai [[Canaima Nemzeti Park]] területén.


A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az [[Amazonas]], északon az [[Orinoco]] vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az [[Angel-vízesés]] 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése.
A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az [[Amazonas]], északon az [[Orinoco]] vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az [[Angel-vízesés]] 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése.

A lap 2017. október 3., 04:25-kori változata

Guyanai-masszívum
Magasság348 m
HelyDél-Amerika
Legmagasabb pontPico da Neblina
Elhelyezkedése
Guyanai-masszívum (Dél-Amerika)
Guyanai-masszívum
Guyanai-masszívum
Pozíció Dél-Amerika térképén
é. sz. 5° 08′ 36″, ny. h. 60° 45′ 45″Koordináták: é. sz. 5° 08′ 36″, ny. h. 60° 45′ 45″
Térkép
Térkép
a guayanai masszívum piros vonallal körbehatárolva
a guayanai masszívum piros vonallal körbehatárolva
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai-masszívum témájú médiaállományokat.

A guyanai-masszívum vagy guyanai-pajzs Dél-Amerika északi részén húzódó földrajzi terület. Hatalmas, gyéren lakott terület, amely Venezuela déli felét, Brazília északi részét, Guyana, Suriname és Francia Guyana nagy részét magába foglalja.

Nagy része az erdőkkel borított Guyanai-hegyvidékhez tartozik. Ez hullámos hegyvidék, melynek felszínén kristályos kőzetek váltakoznak homokkövekkel; igen ellenálló, kvarcittal átjárt táblavidék, fedett ősmasszívum. Északi pereme 500-600 méterig emelkedő dombvidék, melyet északon, az Atlanti-óceán mentén mocsaras parti síkság övez. Déli irányban hirtelen emelkedik. Itt már gyakran a 2000 métert is meghaladják a hegycsúcsok. Legmagasabb pontjai a Pico da Neblina, (kb. 2994 m) Brazília és Venezuela határán, és a Roraima-hegy (2810 m) Brazília, Venezuela és Guyana hármashatárán. Jellegzetes táblahegyei az ún. tepuik. Sok ilyen tepui található a venezuelai Canaima Nemzeti Park területén. A hegyvidék keleti része fedetlen, ősi gránit és gneisz kőzetei lealacsonyodó tönkfelszínt alkotnak.

A hegyvidékben sok folyó ered, ezek legtöbbje délen az Amazonas, északon az Orinoco vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyók gyakran óriási vízesésekkel bukdácsolnak lefelé. Az Angel-vízesés 979 méter magasságból zuhan le. Ez a világ legmagasabb vízesése.

A hegység területén gyémántot, aranyat, vasércet bányásznak, és értékes trópusi fát termelnek ki, amelyek gyakran ellenőrzés nélkül és illegálisan kerülnek a világpiacra. A sztyeppén kakaót, cukornádat, banánt, kávét, gumit, rizst stb. termesztenek.

Egyenlítői éghajlata forró és bő csapadékú.

Hivatkozások

Források

  • Futó József: Közép- és Dél-Amerika, 1965

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Guayana című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.