„Liüntika” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
8. sor: 8. sor:
A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, [[Břeclav|Bretslav]] (Lundenburg) 1054-ben ''Laventenburch'' néven fordul elő egy forrásban.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>
A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, [[Břeclav|Bretslav]] (Lundenburg) 1054-ben ''Laventenburch'' néven fordul elő egy forrásban.<ref name=gygy>{{GyGyIstvánKirály}}</ref>


A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik a már említett Laventenburch helységnév. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett [[Tarkacsu]]ra gondolnak.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |id=ISBN 963-05-6722-9}}</ref> [[Földes Péter (író)|Földes Péter]] sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az ''árpád'' szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként [[Álmos vezér|Álmos]] viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „''Álmos árpád''” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.<ref>Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 {{ISBN|963-11-2731-1}}</ref>
A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik a már említett Laventenburch helységnév. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett [[Tarkacsu]]ra gondolnak.<ref name="Korai magyar">{{cite book|title=Korai magyar történeti lexikon (9-14- század) |pages=662 |editor=Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |year=1994 |isbn=963-05-6722-9}}</ref> [[Földes Péter (író)|Földes Péter]] sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az ''árpád'' szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként [[Álmos vezér|Álmos]] viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „''Álmos árpád''” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.<ref>Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 {{ISBN|963-11-2731-1}}</ref>


== Emlékezete ==
== Emlékezete ==

A lap 2017. október 1., 23:15-kori változata

Liüntika vagy mai névalakban Levente Árpád fejedelem legidősebb fia volt, aki hadvezérként vett részt a magyar honfoglalásban.

Tisztsége

A türkök és kazárok államberendezkedése szerint a trónörökös a csatlakozott népek felett uralkodott. Ezzel áll összhangban az, hogy Liüntika a forrásokban, mint a kabarok vezére jelenik meg. A kabarok voltak a magyarsághoz legkésőbb csatlakozott néprész, akiknek három törzse felett Bíborbanszületett Konstantin szerint – Bulcsú harka személyes elbeszélése nyomán – egy vezér (arkhón) volt, még a császár idején is. A honfoglalás idején szerinte ez Liüntika volt.[1]

Élete

894-ben Liüntika a kabarok élén harcolt a dunai bolgárok ellen, miközben Árpád a fősereggel a morvákkal szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.[1] A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben Laventenburch néven fordul elő egy forrásban.[1]

A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy Bíborbanszületett Konstantin a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik a már említett Laventenburch helységnév. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett Tarkacsura gondolnak.[2] Földes Péter sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az árpád szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként Álmos viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „Álmos árpád” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.[3]

Emlékezete

A Koltay Gábor által rendezett Honfoglalás filmben Anger Zsolt alakította Árpád fiát, Leventét, aki életét vesztette az al-dunai hadjáratban, de halálával egy időben született fia révén fennmaradt a dinasztia.

Jegyzetek

  1. a b c Györffy György: István király és műve. 2. kiadás. Budapest: Gondolat. 1983. ISBN 963 281 221 2  
  2. szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9 
  3. Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982 ISBN 963-11-2731-1