„Gyöngyösi János (politikus)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|a politikusról|Gyöngyösi János (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|a politikusról|Gyöngyösi János (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{ |
{{Vezető infobox |
||
| |
| név =Gyöngyösi János |
||
| kép = <!-- Wikidatából --> |
|||
| képméret =220px |
|||
| képaláírás = |
|||
| állam =Magyarország |
|||
| város = |
|||
| sorszám = |
|||
| megnevezés = külügyminisztere |
|||
| terminus kezdete =[[1944]]. [[december 22.]] |
|||
| terminus vége =[[1947]]. [[május 31.]] |
|||
| alelnök = |
|||
| helyettes = |
|||
| uralkodó = |
|||
| elnök = |
|||
| főnöke-neve = |
|||
| főnöke-tisztsége = |
|||
| előd =[[Kemény Gábor (politikus, 1910–1946)|Kemény Gábor]] |
|||
| utód =[[Mihályfi Ernő]] |
|||
| szavazatszám = |
|||
| állam2 = |
|||
| sorszám2 = |
|||
| megnevezés2 = |
|||
| terminus kezdete2= |
|||
| terminus vége2 = |
|||
| alelnök2 = |
|||
| helyettes2 = |
|||
| uralkodó2 = |
|||
| elnök2 = |
|||
| főnöke-neve2 = |
|||
| főnöke-tisztsége2= |
|||
| előd2 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| utód2 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| állam3 = |
|||
| sorszám3 = |
|||
| megnevezés3 = |
|||
| uralkodó3 = |
|||
| terminus kezdete3= |
|||
| terminus vége3 = |
|||
| előd3 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| utód3 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| állam4 = |
|||
| sorszám4 = |
|||
| megnevezés4 = |
|||
| terminus kezdete4= |
|||
| terminus vége4 = |
|||
| előd4 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| utód4 = <!-- Wikidatából --> |
|||
| születési név = |
|||
| születési hely = |
|||
| születési dátum = |
|||
| halálozási hely = |
|||
| halálozási dátum = |
|||
| sírhely = <!-- Wikidatából --> |
|||
| szülei = <!-- Wikidatából --> |
|||
| házastárs = <!-- Wikidatából --> |
|||
| élettárs = <!-- Wikidatából --> |
|||
| gyermekei = <!-- Wikidatából --> |
|||
| párt = <!-- Wikidatából --> |
|||
| választókerület = |
|||
| foglalkozás = <!-- Wikidatából --> |
|||
| iskolái = <!-- Wikidatából --> |
|||
| halál oka = <!-- Wikidatából --> |
|||
| vallás = <!-- Wikidatából --> |
|||
| aláírás = <!-- Wikidatából --> |
|||
| wikicommons = <!-- Wikidatából --> |
|||
| lábjegyzet = |
|||
}} |
}} |
||
'''Gyöngyösi János''' ([[Berki]], [[Sáros vármegye]], [[1893]]. [[május 3.]] – [[Budapest]], [[1951]]. [[október 29.]]), magyar politikus, külügyminiszter, [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-s parlamenti képviselő, lapszerkesztő. |
'''Gyöngyösi János''' ([[Berki]], [[Sáros vármegye]], [[1893]]. [[május 3.]] – [[Budapest]], [[1951]]. [[október 29.]]), magyar politikus, külügyminiszter, [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-s parlamenti képviselő, lapszerkesztő. |
||
A lap 2017. szeptember 20., 14:22-kori változata
Gyöngyösi János | |
Magyarország külügyminisztere | |
Hivatali idő 1944. december 22. – 1947. május 31. | |
Előd | Kemény Gábor |
Utód | Mihályfi Ernő |
Született | 1893. május 3.[1] Berki |
Elhunyt | 1951. október 29. (58 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösi János témájú médiaállományokat. |
Gyöngyösi János (Berki, Sáros vármegye, 1893. május 3. – Budapest, 1951. október 29.), magyar politikus, külügyminiszter, FKgP-s parlamenti képviselő, lapszerkesztő.
Életrajza
Tisztviselőcsaládból származott, apja Heller Ferenc, anyja Szányi Etelka. Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán tanult. Végig harcolta az első világháborút, és ezért csak 1920-ban szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. 1920-1921-ben Az Est munkatársa volt Budapesten, majd visszaköltözött Békéscsabára, ahol könyvkereskedést nyitott, és liberális szellemű saját lapot (Békésmegyei Közlöny, majd 1935-től Alföldi Népújság) indított.
Katonai pályafutása
1936. január 1-jén mint tartalékos főhadnagyot vették állományba az 5/I. határőr osztálynál, és az 1939. december 15-ei állományrendezés alkalmával már a 2/III. zászlóalj állományából került át az 52. kiegészítő parancsnokság állományába. 1940. január 22-ével gazdasági tiszti tanfolyamra vezényelték, melyet 1940. február 24-én „igen jó” összeredménnyel fejezte be. A tanulmány után ismét „nemtényleges” (tartalékos) állományba került, de a kiéleződő magyar-román viszony kapcsán elrendelt mozgósításkor bevonult, s 1940. július 2-a és augusztus 21-e között tényleges szolgálatot teljesített. 1941. augusztus 4-én áthelyezték a gazdászati tisztek állománycsoportjába. Nem sokkal később pedig okmányokkal igazolta „nagyszülőkig bezárólag tiszta keresztény” származását, és ez az adat is rékerült a katonai anyakönyvi lapjára 1941. szeptember 5-én. 1941. november 17. és 1942. április 24., majd 1943. május 17. és június 16. között ismét katonai szolgálatot teljesített, de ekkor már a debreceni magyar királyi VI. honvéd hadtest parancsnokságának alárendeltségébe tartozó 6. élelmezési raktárnál, illetve a m. kir. debreceni 6. számú helyőrségi kórháznál. 1943 júniusában gyomorpanaszokkal fordult orvoshoz. A 6. számú helyőrségi kórházban vizsgálták ki. Ennek nyomán tényleges katonai szolgálatát befejezte.
Politikai pályafutása
1931-ben csatlakozott az ekkor alakult Független Kisgazdapárthoz, amelynek rövidesen megyei vezetője, majd 1939-ben a párt országos választmányának és intézőbizottságának is tagja lett, az 1935-ös választásokon még nem, de az 1939-es választásokon már sikerült parlamenti mandátumot nyernie.
1944. szeptemberében a letartóztatástól tartva bújkálni kényszerült, majd a már „felszabadított” Békéscsabán október 11-én újraindította lapját, az Alföldi Népújságot, amelyben üdvözölte a szovjet Vörös Hadsereget. Jó kapcsolatokat épített ki a szovjet katonai hatóságokkal. Elvállalta a 2. Ukrán Front magyar nyelvű katonai újságjának a szerkesztését, és közreműködött azoknak a röpiratoknak az előállításában, amelyek a harcoló honvédeket szólították fel fegyverletételre és átállásra.
1944. december 17-én beválasztották az alakuló Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd pár nappal később, december 22-én megalakult az ún. Ideiglenes Nemzeti Kormány, melynek külügyminisztere lett. A többi miniszterhez hasonlóan őt is a szovjet vezetők választották ki Moszkvában. A választás azért eshetett rá, mert jó benyomást tett a szovjet katonai hatóságokra, amelyekkel együttműködött. Jelentéseik alapján Moszkvában azt tudták róla, hogy a kisgazdapárt „balszárnyához tartozik”, és „híve a Szovjetunióval való szoros együttműködésnek”. Gyöngyösi ennek szellemében kedte működését.
Ahogy egyre inkább rádöbbent a szovjet politika kétkulacsosságára és valódi szándékaira, 1945 második felétől kezdve a nyugati hatalmak felé is tájékozódni próbált és egyre inkább támaszkodott a Külügyminisztérium nyugatbarát főtisztviselőire és diplomatáira. A munkáspártok emiatt gyakran támadták és többször felmerült a lemondása, lemondatása is. Mivel ez nem történt meg, 1946 augusztusától októberéig ő irányította a párizsi magyar békedelegáció munkáját. 1947. február 10-én a párizsi békeszerződéseket is ő írta alá. Eltávolítására Nagy Ferenc lemondásra és emigrációba kényszerítése után, 1947. május 31-én került sor. A nemzetközi diplomácia útvesztőiben többször eltévedt és csalódott, ám mindvégig jó szándékú és Magyarország érdekeit szolgáló Gyöngyösi nem ragaszkodott posztjához. Sértődés nélkül és talán megkönnyebbülten vonult vissza a második vonalba. 1947. augusztus 12-étől 1951. október 29-én bekövetkezett haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. 1948-ban Kossuth-érdemrenddel (második osztály) tüntették ki.
A kommunista fordulat után sem hagyott fel a politizálással, noha a Dinnyés-kormányból épp a kommunisták politikájával szembeni fenntartásai miatt maradt ki. Az 1949-es választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront Szolnok megyei listájáról jutott a parlamentbe, melynek haláláig képviselője maradt.
Betöltött politikai tisztségei
- 1944. december 22. – 1945. november 15. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány külügyminisztere;
- 1945 januárjában a fegyverszüneti egyezmény egyik aláírója;
- 1945. november 15. – 1946. február 4. között a Tildy-kormány, majd
- 1946. február 4. – 1947. május 31. között a Nagy Ferenc-kormány külügyminisztere;
- 1946–1947 között a magyar delegáció vezetője a párizsi békekonferencián;
- 1947. augusztus 12. – 1951. október 29. között a Pénzintézeti Központ elnöke
- 1947 szeptemberétől az FKgP országos főtitkára;
Forrás
- Életrajza az Országgyűlési Almanach 1947-1949-ben, Budapest, 2005, ISBN 963 03 3856 4
Elődje: Kemény Gábor |
|
Utódja: Mihályfi Ernő |
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05622.htm, Gyöngyösi János, 2017. október 9.
- Az FKGP korábbi tagjai
- Országgyűlési képviselők (FKGP)
- Országgyűlési képviselők (1939–1944)
- Országgyűlési képviselők (Ideiglenes Nemzetgyűlés)
- Országgyűlési képviselők (1945–1947)
- Országgyűlési képviselők (1947–1949)
- Országgyűlési képviselők (1949–1953)
- Magyarország külügyminiszterei
- 1893-ban született személyek
- 1951-ben elhunyt személyek