„Gyöngyösi János (politikus)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a politikusról|Gyöngyösi János (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a politikusról|Gyöngyösi János (egyértelműsítő lap)}}


{{személy infobox
{{Vezető infobox
|kép = Gyöngyösi János 1945.jpg
| név =Gyöngyösi János
| kép = <!-- Wikidatából -->
| képméret =220px
| képaláírás =
| állam =Magyarország
| város =
| sorszám =
| megnevezés = külügyminisztere
| terminus kezdete =[[1944]]. [[december 22.]]
| terminus vége =[[1947]]. [[május 31.]]
| alelnök =
| helyettes =
| uralkodó =
| elnök =
| főnöke-neve =
| főnöke-tisztsége =
| előd =[[Kemény Gábor (politikus, 1910–1946)|Kemény Gábor]]
| utód =[[Mihályfi Ernő]]
| szavazatszám =

| állam2 =
| sorszám2 =
| megnevezés2 =
| terminus kezdete2=
| terminus vége2 =
| alelnök2 =
| helyettes2 =
| uralkodó2 =
| elnök2 =
| főnöke-neve2 =
| főnöke-tisztsége2=
| előd2 = <!-- Wikidatából -->
| utód2 = <!-- Wikidatából -->

| állam3 =
| sorszám3 =
| megnevezés3 =
| uralkodó3 =
| terminus kezdete3=
| terminus vége3 =
| előd3 = <!-- Wikidatából -->
| utód3 = <!-- Wikidatából -->

| állam4 =
| sorszám4 =
| megnevezés4 =
| terminus kezdete4=
| terminus vége4 =
| előd4 = <!-- Wikidatából -->
| utód4 = <!-- Wikidatából -->

| születési név =
| születési hely =
| születési dátum =
| halálozási hely =
| halálozási dátum =
| sírhely = <!-- Wikidatából -->
| szülei = <!-- Wikidatából -->
| házastárs = <!-- Wikidatából -->
| élettárs = <!-- Wikidatából -->
| gyermekei = <!-- Wikidatából -->
| párt = <!-- Wikidatából -->
| választókerület =
| foglalkozás = <!-- Wikidatából -->
| iskolái = <!-- Wikidatából -->
| halál oka = <!-- Wikidatából -->
| vallás = <!-- Wikidatából -->
| aláírás = <!-- Wikidatából -->
| wikicommons = <!-- Wikidatából -->
| lábjegyzet =
}}
}}

'''Gyöngyösi János''' ([[Berki]], [[Sáros vármegye]], [[1893]]. [[május 3.]] – [[Budapest]], [[1951]]. [[október 29.]]), magyar politikus, külügyminiszter, [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-s parlamenti képviselő, lapszerkesztő.
'''Gyöngyösi János''' ([[Berki]], [[Sáros vármegye]], [[1893]]. [[május 3.]] – [[Budapest]], [[1951]]. [[október 29.]]), magyar politikus, külügyminiszter, [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]]-s parlamenti képviselő, lapszerkesztő.



A lap 2017. szeptember 20., 14:22-kori változata

Gyöngyösi János
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1944. december 22. – 1947. május 31.
ElődKemény Gábor
UtódMihályfi Ernő

Született1893. május 3.[1]
Berki
Elhunyt1951. október 29. (58 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt

Foglalkozás
Iskolái
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyösi János témájú médiaállományokat.

Gyöngyösi János (Berki, Sáros vármegye, 1893. május 3.Budapest, 1951. október 29.), magyar politikus, külügyminiszter, FKgP-s parlamenti képviselő, lapszerkesztő.

Életrajza

Emléktáblák Békéscsabán

Tisztviselőcsaládból származott, apja Heller Ferenc, anyja Szányi Etelka. Békéscsabán, a Rudolf Főgimnáziumban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán tanult. Végig harcolta az első világháborút, és ezért csak 1920-ban szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. 1920-1921-ben Az Est munkatársa volt Budapesten, majd visszaköltözött Békéscsabára, ahol könyvkereskedést nyitott, és liberális szellemű saját lapot (Békésmegyei Közlöny, majd 1935-től Alföldi Népújság) indított.

Katonai pályafutása

1936. január 1-jén mint tartalékos főhadnagyot vették állományba az 5/I. határőr osztálynál, és az 1939. december 15-ei állományrendezés alkalmával már a 2/III. zászlóalj állományából került át az 52. kiegészítő parancsnokság állományába. 1940. január 22-ével gazdasági tiszti tanfolyamra vezényelték, melyet 1940. február 24-én „igen jó” összeredménnyel fejezte be. A tanulmány után ismét „nemtényleges” (tartalékos) állományba került, de a kiéleződő magyar-román viszony kapcsán elrendelt mozgósításkor bevonult, s 1940. július 2-a és augusztus 21-e között tényleges szolgálatot teljesített. 1941. augusztus 4-én áthelyezték a gazdászati tisztek állománycsoportjába. Nem sokkal később pedig okmányokkal igazolta „nagyszülőkig bezárólag tiszta keresztény” származását, és ez az adat is rékerült a katonai anyakönyvi lapjára 1941. szeptember 5-én. 1941. november 17. és 1942. április 24., majd 1943. május 17. és június 16. között ismét katonai szolgálatot teljesített, de ekkor már a debreceni magyar királyi VI. honvéd hadtest parancsnokságának alárendeltségébe tartozó 6. élelmezési raktárnál, illetve a m. kir. debreceni 6. számú helyőrségi kórháznál. 1943 júniusában gyomorpanaszokkal fordult orvoshoz. A 6. számú helyőrségi kórházban vizsgálták ki. Ennek nyomán tényleges katonai szolgálatát befejezte.

Politikai pályafutása

1931-ben csatlakozott az ekkor alakult Független Kisgazdapárthoz, amelynek rövidesen megyei vezetője, majd 1939-ben a párt országos választmányának és intézőbizottságának is tagja lett, az 1935-ös választásokon még nem, de az 1939-es választásokon már sikerült parlamenti mandátumot nyernie.

1944. szeptemberében a letartóztatástól tartva bújkálni kényszerült, majd a már „felszabadított” Békéscsabán október 11-én újraindította lapját, az Alföldi Népújságot, amelyben üdvözölte a szovjet Vörös Hadsereget. Jó kapcsolatokat épített ki a szovjet katonai hatóságokkal. Elvállalta a 2. Ukrán Front magyar nyelvű katonai újságjának a szerkesztését, és közreműködött azoknak a röpiratoknak az előállításában, amelyek a harcoló honvédeket szólították fel fegyverletételre és átállásra.

1944. december 17-én beválasztották az alakuló Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd pár nappal később, december 22-én megalakult az ún. Ideiglenes Nemzeti Kormány, melynek külügyminisztere lett. A többi miniszterhez hasonlóan őt is a szovjet vezetők választották ki Moszkvában. A választás azért eshetett rá, mert jó benyomást tett a szovjet katonai hatóságokra, amelyekkel együttműködött. Jelentéseik alapján Moszkvában azt tudták róla, hogy a kisgazdapárt „balszárnyához tartozik”, és „híve a Szovjetunióval való szoros együttműködésnek”. Gyöngyösi ennek szellemében kedte működését.

Ahogy egyre inkább rádöbbent a szovjet politika kétkulacsosságára és valódi szándékaira, 1945 második felétől kezdve a nyugati hatalmak felé is tájékozódni próbált és egyre inkább támaszkodott a Külügyminisztérium nyugatbarát főtisztviselőire és diplomatáira. A munkáspártok emiatt gyakran támadták és többször felmerült a lemondása, lemondatása is. Mivel ez nem történt meg, 1946 augusztusától októberéig ő irányította a párizsi magyar békedelegáció munkáját. 1947. február 10-én a párizsi békeszerződéseket is ő írta alá. Eltávolítására Nagy Ferenc lemondásra és emigrációba kényszerítése után, 1947. május 31-én került sor. A nemzetközi diplomácia útvesztőiben többször eltévedt és csalódott, ám mindvégig jó szándékú és Magyarország érdekeit szolgáló Gyöngyösi nem ragaszkodott posztjához. Sértődés nélkül és talán megkönnyebbülten vonult vissza a második vonalba. 1947. augusztus 12-étől 1951. október 29-én bekövetkezett haláláig a Pénzintézeti Központ elnökeként tevékenykedett. 1948-ban Kossuth-érdemrenddel (második osztály) tüntették ki.

A kommunista fordulat után sem hagyott fel a politizálással, noha a Dinnyés-kormányból épp a kommunisták politikájával szembeni fenntartásai miatt maradt ki. Az 1949-es választásokon a Magyar Függetlenségi Népfront Szolnok megyei listájáról jutott a parlamentbe, melynek haláláig képviselője maradt.

Betöltött politikai tisztségei

Forrás

Elődje:
Kemény Gábor
Magyarország külügyminisztere
1944. december 22. – 1947. május 31.
Utódja:
Mihályfi Ernő
  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05622.htm, Gyöngyösi János, 2017. október 9.