Körszínház (Budapest)

Körszínház
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Hely	(1958) Budapest, XIV. kerület Városliget, Ipari Vásár Építésügyi Minisztérium pavilonja (1959-ben nem voltak előadások) (1960 - 1966) Budapest, XIV. kerület Istvánmezei út, (A Jégszínház egykori színházépülete) (1967 - 1973) Budapest, XIV. kerület Városliget a BNV egykori lengyel pavilonja (1974 - 1990) Budapest, XIV. kerület Városliget a BNV egykori osztrák pavilonja (Városligeti körút, 22-es pavilon)
Építési adatok
Megnyitás	1958. július 19.
Lebontás oka	Az épület leégett (2000. január 11-én)
Típus	színházépület
Sablon • Wikidata • Segítség

A Körszínház, a Kazimir Károly által vezetett - előbb Jókai Színház, majd 1963. szeptember 26.-tól 1991-ig - Thália Színház néven működő társulat, nyári játszóhelye volt.(1958-1990)

Története

1958 - 1990

• A Körszínház, Kazimir Károlynak, a Jókai Színház (későbbi Thália Színház) főrendezőjének kezdeményezésére jött létre. Szophoklész két görög klasszikus drámájával nyitott a színház a Városligetben, az Ipari Vásár területén álló Építésügyi Minisztérium pavilonjában. 1958. július 19-én Zolnay Zsuzsával a címszerepben az Antigoné, másnap 1958. július 20-án az Oidipusz király című drámát mutatták be, Básti Lajossal a főszerepben. 1959-ben a Körszínháznak nem voltak előadásai. 1960-tól új helyszínen, az egykori Jégszínházban, a Magyar Jégrevű Istvánmezei úti színházépületében tartották az előadásokat. Itt működött a nyári színház 1967-ig. Kazimir Károly és Rajkai György díszlettervező új játszóhelyet keresve, séta közben bukkantak a Városligetben a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) területén a lengyel pavilonra, miután kiderült, hogy a Jégszínházból menniük kell. A Városligeti BNV területén álló épületek csak a tavaszi -, illetve az őszi vásárok idején voltak használatban. A kiállítási csarnokok az év többi időszakában leginkább üresen, kihasználatlanul álltak. Miután sikerült megszerezniük, nyaranta - 1974-ig - a Körszínháznak a lengyel pavilon adott otthont. (Tavasszal és ősszel továbbra is a kiállítási célokat szolgált az épület.) Ezen időszak alatt döntés született arról, hogy 1974-től a Budapesti Nemzetközi Vásárt a Városligetből Kőbányára, a mai HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területére költöztetik át. A döntés értelmében a Körszínháznak helyet adó lengyel pavilon is bontásra került, de néhány pavilont meghagytak. Ezek közül a volt szovjet pavilont ajánlották fel új helyszínnek Kazimirék, illetve a Körszínház számára.
• Erre az időszakra Kazimir Károly így emlékezett:

"A lengyel pavilont szédszedték az egész vásárvárost szétszedték, mindenfajta terveket dolgoztak ki arról, hogy ott pihenőpark, sportpark, szórakozópark legyen. Mindig várom, hogy valaki azt is kérje: biztosítsanak helyet a Körszínháznak. Szerencsére a Fővárosi Tanács vezetői komolyan gondolkoznak a Körszínház létéről. Különben nagy baj lenne...A lengyel pavilontól elbúcsúztam, pedig úgy megszoktuk...az utolsó vastraverzeket feldobták egy teherautóra, s ezt a Városliget fái is rendkívül közönyösen szemlélték,...az idegen, vasból és üvegből készült ormótlan csarnok végre eltűnt. Alig száz, kétszáz méterre ott volt a szovjet pavilon. Külsőre impozánsabb, betonrészei is vannak, s kezdtem megbarátkozni a gondolattal"...

• Bécs Theather in der Josepstadt nevű színházba, vendégjátékra készülő társulat, próbahelyiségként már a szovjet pavilon épületében készülhetett. Az "Isten veled monarchia" című darabot, már itt próbálták a Thália Színház művészei.

• Kazimir Károly így emlékezett könyvében:

"Megbarátkoztunk hát a gondolattal, terveket készítettünk és már elképzeltem a következő bemutatónkat a Városliget fái között a szovjet pavilonban, amikor váratlanul kaptam a hírt, hogy nincs szovjet pavilon, mert annak ellenére, hogy sokan és többször megbeszéltük a terveket szakemberekkel...csak egyet nem, hogy a födémszerkezetet megvizsgálják...A szakemberek - kicsit későn - megállapították, hogy összeomlás előtt áll az épület és szó sem lehet arról, hogy a szovjet pavilonban játsszék a Körszínház. Hosszasan sétáltam a romos furcsa hangulatú Városligetben, ami most ebben a bontási periodusban vásárváros sem volt és liget sem....Előzőleg szó volt arról, hogy a melletünk levő osztrák pavilonban tinédzser klub lesz, kuglipályával és sörcsarnokkal...ebből a csarnokból téli-nyári ifjúsági szórakozóhelyet akatak építeni, de aztán kiderült, hogy csak nyári lehet, téli nem, mert nem fűthető. Akkor arról volt szó, hogy lebontják az osztrák pavilont."

• Ám ahogy kiderült, hogy a szovjet pavilon rossz állapotban van, már csak az osztrák pavilon jöhetett szóba. Mégsem bontották le és végül az osztrák pavilon lett a színházé. (A fiatalok sem maradtak a nekik beígért pavilon nélkül, hiszen - igaz, hogy évekkel később, de mégiscsak - elkészült a Petőfi Csarnok is.)
• Megszűnt a vándorlás, a korábbi 15 év munkája sem veszett el, a Körszínház végre állandó otthonra lelt a megmaradt osztrák pavilon (vagyis 22-es pavilon) épületében, amely innentől kezdve a Thália Színház művészeinek állandó nyári játszóhelye lett 1990-ig. (A plakátokon egy ideig így szerepelt a Körszínház címe, megközelíthetősége: Budapest, XIV. kerület, Városligeti körút 22-es pavilon a volt BNV területén)

Klasszikusok és világirodalom a Körszínházban

• A térszínpad kevés díszletet igénylő és sok mozgásalkalmat kínáló lehetőségeinek kihasználásával a társulat kezdetben klasszikus görög drámákat játszott (Antigoné, Oidipusz, Iphigénia Auliszban). Majd a kedvező kritikai fogadtatást látván további világirodalmi remekeket tűztek műsorra (Corneille, Shakespeare, Brecht, Calderón, Dante stb.). Később a világirodalom különös hangulatú, epikus műveinek színpadi adaptációit: - Kalevala (finn-eposz), Ramajana (indiai-eposz), Hiawata, Ezeregyéjszaka, Gilgames stb.) láthatták a nézők, amelyeknek bemutatásával a Körszínház a világszínház új irányzatainak egyik kísérleti színterévé vált. A városligeti épületben tehát 1990-ig működött a Körszínház, melynek alapítója, művészeti vezetője Kazimir Károly, közben a Thália Színház igazgató-főrendezői posztját is betöltötte. A Körszínház valamennyi produkcióját ő rendezte, egy kivételével. Az 1960-ban bemutatott Örök Amphytron című előadást Kazán István rendezte. 1959-ben nem volt előadása a Körszínháznak. Kazimir Károly egészségi állapotára hivatkozva 1991-től lemondott tisztségéről a színház vezetéséről.

1991 - 2000, január 11. (Körszínházból Globe színház)

• 1991. február 1-én létrejött egy sajátos színházi alakulat, ugyanis a Nagymező utcai épület adott helyet a Thália társulata mellett a játszóhellyel nem rendelkező Rock Színháznak is. A két társulat - önállóságát megőrizve, közösen használta az épületet. Az igazgató nélkúl maradt Thália Színház utódtársulatanak az élére, - igazgatói állására - a Fővárosi Önkormányzat pályázat útján, két évre (1991-1993) Mikó Istvánt, a színház egyik vezető színészét nevezte ki. Létrejött az Arizona Színház. Az ügyvezető igazgató Rohály Miklós lett, akit hamarosan menedzser-igazgatóként Nyerges Ferenc követett ezen a poszton. Az új vezetés bérbe adta a színház harmadik, nyári játszóhelyét, a Körszínházat - évi tízmillió forintért , melyet a Globe Színház és Kiállítóterem Kft. üzemeltett. A Körszínházból - Globe Színház lett. Az épületet 1990-ben a bérlő költségére - akkori áron 30 millió forintért - téliesítették. A színházban ismeretterjesztő kiállítások, diszkó és a Labdatér Színház illetve a Nevesincs gyermekszínház működött. A városligeti Globe Színház 2000. január 11-én a hajnali órákban leégett. alig több mint egy évvel Kazimir Károly halála után. A szándékos gyújtogatás elkövetőjét azóta sem találták meg, ezért a rendőrség a nyomozást lezárta.

Előadások

A Körszínház műsoraiból

• Szophoklész: Antigoné (1958. július 19.) (Nyári Körszínház - Városliget, Ipari Vásár - Építésügyi Minisztérium pavilonja )
• Szophoklész: Oidipusz király (1958. július 20.) (Nyári Körszínház - Városliget, Ipari Vásár - Építésügyi Minisztérium pavilonja ))
• Euripidész: Iphigénia Auliszban (1960. július 15) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Plautus -Molière - Heinrich von Kleist - Jean Giraudoux: Örök Amphytrion (1960. július 16.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz (1961. július 15.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• William Shakespeare: II. Richárd (1962. július 16.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Corneille: Cid (1963. július 13.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Bertolt Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit! (1963. július 14.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Calderón: A zalameai bíró (1964) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Thomas Mann: Fiorenza (1965. július 10.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Thomas Mann: Mario és a Varázsló (1965. július 10.) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• William Shakespeare: Troillus és Cressida (1966. július 9-én) (Körszínház, a Jégszínház helyiségében)
• Petőfi Sándor: Tigris és hiéna (1967. július 14.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában)
• Dante: ISTENI SZÍNJÁTÉK (I.rész: POKOL; II. rész: PURGATÓRIUM; III. rész: PARADICSOM (1968. július 5.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában)
• KALEVALA (1969. július 4.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában)
• John Milton: Elveszett paradicsom (1970. július 10.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában)
• RAMAJANA (1971. július 9.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában)
• CSÚSINGURA (1972) kabuki (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában)
• KARAGÖZ (XVI. századi török játék) (1973. július 6.) (Körszínház, a Budapesti Nemzetközi Vásár lengyel pavilonjában))
• Ezeregyéjszaka (1974. július 8.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút 22-es pavilon a volt BNV területén)
• Agyagtáblák üzenete (GILGAMES) (1975. július 4.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút 22-es pavilon a volt BNV területén)
• Petruska - vásári komédia 2 részben (1976. július 2.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• François Rabelais: Gargantüa és Pantagrüel (1977. július 8.) (Körszínház, XIV. kerület)
• Henry Wadsworth Longfellow: Hiawata (1978. július 7.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti)
• ÉNEKEK ÉNEKE (Beavató történetek a Bibliából) (1979. július 6.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• Thyl Ulenspiegel (1980. július 4.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• Lope de Vega: A Magyarországi fenevad (1981. július 3.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• George Bernard Shaw: Vissza a Matuzsélemhez (1982. július 2.) (Körszínház, XIV. kerület)
• Hugo von Hofmannsthal: Akárki (Jedermann) Játék a gazdag ember haláláról (1983) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• XVI. századi ismeretlen kínai szerző: Szép asszonyok egy gazdag házban (CSIN, PING, MEJ) (1984) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• Giovanni Boccaccio: Dekameron (1985) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• Pelle János: Casanova (1986. július 4.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• A Papagáj meséi a hűtlen és hűséges asszonyokról - Válogatás a szanszkrit meseirodalomból és a Mahábharátából (1987) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• Szophoklész: Antigoné (1988. július 16.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)
• Arisztophanész Gazdagság (1988. július 16.) (Körszínház, XIV. kerület Városligeti körút)

Emlékezete

• Az épület maradványait elbontották, a területet parkosították. A Magyar Színházi Társaság és a Thália Színház 2001. október 12-én, másfél évvel a tűzeset után, emléktáblát avatott. Az ünnepségen beszédet mondott Karsai György klasszika-filológus.

Források

• Színházi lexikon, Gondolat kiadó, Budapest 1969.
• A Körszínház 5 éve 1963.
• Kazimir Károly: Világirodalom a Körszínházban Szépirodalmi könyvkiadó 1975.
• Kazimir Károly: Színház, a Városligetben és egyéb történetek Magvető kiadó, Budapest 1986.
• [1]
• [2]
• [3]