„Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
nem bontanám le fajig, mert van több Verticillium-kórokozó is, s a forrásokból nem derül ki, hogy melyik vagy netán mindegyik megtámadja-e + formázás |
formázás + bővítés + Megjegyzések szakasz be (röviden arról, mi az a Moesz-vonal) |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
| wikicommonscat = Cotinus coggygria |
| wikicommonscat = Cotinus coggygria |
||
}} |
}} |
||
A '''sárga cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999">{{Priszter|66., 344}}</ref> vagy egyszerűen csak '''cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999"/> ''(Cotinus coggygria)'' a [[szömörcefélék]] ''(Anacardiaceae)'' családjába tartozó növényfaj. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: ''cserzőfa'',<ref name="Rápóti–Romváry 1983">{{CitLib|aut=Rápóti Jenő|aut2=Romváry Vilmos|tit=Gyógyító növények|ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája|edi=Hetedik, változatlan kiadás|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1983|isbn=963-241-190-0|cap=Cserszömörce|pag=107–108|misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''parókafa'',<ref name="Csapody–Priszter 1966">{{CitLib|aut=[[Csapody Vera]]|aut2=[[Priszter Szaniszló]]|tit=Magyar növénynevek szótára|ass=Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos|loc=Budapest|red=Mezőgazdasági Kiadó|ann=1966|cap=cserszömörce|pag=42|misc=ISBN nélkül}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''szkumpia,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörce,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörcefa,''<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''szumák,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/><ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''timorfa.''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> |
A '''sárga cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999">{{Priszter|66., 344}}</ref> vagy egyszerűen csak '''cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999"/> ''(Cotinus coggygria)'' a [[szömörcefélék]] ''(Anacardiaceae)'' családjába tartozó növényfaj. Fásszárú: többnyire nagyobb cserje, ritkábban kis fa. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: ''cserzőfa'',<ref name="Rápóti–Romváry 1983">{{CitLib|aut=Rápóti Jenő|aut2=Romváry Vilmos|tit=Gyógyító növények|ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája|edi=Hetedik, változatlan kiadás|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1983|isbn=963-241-190-0|cap=Cserszömörce|pag=107–108|misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''parókafa'',<ref name="Csapody–Priszter 1966">{{CitLib|aut=[[Csapody Vera]]|aut2=[[Priszter Szaniszló]]|tit=Magyar növénynevek szótára|ass=Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos|loc=Budapest|red=Mezőgazdasági Kiadó|ann=1966|cap=cserszömörce|pag=42|misc=ISBN nélkül}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''szkumpia,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörce,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörcefa,''<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''szumák,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/><ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''timorfa.''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> |
||
== Elterjedése == |
== Elterjedése == |
||
Az eurázsiai mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig őshonos. A magyarországi előfordulásai a legészakibbak közé tartozik (Moesz-vonal<ref group=m>A Moesz-vonalat [[Moesz Gusztáv]]ról nevezték el, aki először felismerte ezt a növényföldrajzi határvonalat, amely a Kárpátok karéjának északi vonulatához kapcsolódik. Számos szubmediterrán súlypontú növényfaj a Moesz-vonalig hatol északi irányban mint például a következők: molyhos tölgy (Quercus pubescens), tatár juhar (Acer tataricum), csertölgy (Quercus cerris), molyhos körte (Pyrus nivalis), sajmeggy (Prunus mahaleb), cserszömörce (Cotinus coggygria), ligeti szőlő (Vitis sylvestris), virágos kőris (Fraxinus ornus), bortermő szőlő (Vitis vinifera), szelídgesztenye (Castanea sativa), királydió (Juglans regia), házi berkenye (Sorbus domestica), őszibarack (Prunus persica), mandula (Prunus dulcis), dohány (Nicotiana tabacum). (Forrás: [http://novenytan.emk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/evfa/EVFA2002.pdf Bartha Dénes – Bús Mária (szerk.): A molyhos tölgyek (''Quercus pubescens'' agg.).] Az év fája 2002, novenytan.emk.nyme.hu (pdf) Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 16.]</ref>). |
|||
Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal). |
|||
Magyarországon vadon a Déli-[[Vértes (hegység)|Vértesben]], a [[Bükk-vidék]], a [[Mecsek]] és a [[Bakony]] hegyeiben, valamint a [[Balaton-felvidék]]en található, de kertekben is előszeretettel |
Magyarországon vadon a Déli-[[Vértes (hegység)|Vértesben]], a [[Bükk-vidék]], a [[Mecsek]] és a [[Bakony]] hegyeiben, valamint a [[Balaton-felvidék]]en található, de kertekben is előszeretettel telepítik. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el. |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés |
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentinillatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet; a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek. |
||
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.<ref>[http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html Cserszömörce - terraalapitvany.hu]</ref> A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. Az optimálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei a Verticillium gombák miatt könnyen megbetegszenek. Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. |
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.<ref>[http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html Cserszömörce - terraalapitvany.hu]</ref> A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. Az optimálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei a [[Verticillium]] gombák miatt könnyen megbetegszenek. Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. |
||
=== Fajtái === |
=== Fajtái === |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
[[Drog (gyógyszergyártás)|Drog]] a leveléből készül, melyben [[gallotannin]] és [[flavonoid]] [[hatóanyag]]ok vannak.<ref>{{Bernáth|269}}</ref> Mintegy 4 kg nyári zöld cserszömörcelevél megszáradása eredményez 1 kg drogot ''(Cotini folium),'' aminek 10–30%-a [[ellagsav]]ban gazdag cseranyag.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő- és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus [[szájvíz]] neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> |
[[Drog (gyógyszergyártás)|Drog]] a leveléből készül, melyben [[gallotannin]] és [[flavonoid]] [[hatóanyag]]ok vannak.<ref>{{Bernáth|269}}</ref> Mintegy 4 kg nyári zöld cserszömörcelevél megszáradása eredményez 1 kg drogot ''(Cotini folium),'' aminek 10–30%-a [[ellagsav]]ban gazdag cseranyag.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő- és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus [[szájvíz]] neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> |
||
== Megjegyzések == |
|||
{{megjegyzések}} |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2017. szeptember 16., 23:48-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cotinus coggygria Scop. 1771 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárga cserszömörce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga cserszömörce témájú médiaállományokat és Sárga cserszömörce témájú kategóriát. |
A sárga cserszömörce[1] vagy egyszerűen csak cserszömörce[1] (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó növényfaj. Fásszárú: többnyire nagyobb cserje, ritkábban kis fa. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: cserzőfa,[2][1] parókafa,[3][1] szkumpia,[3] szömörce,[3] szömörcefa,[2] szumák,[3][2] timorfa.[3]
Elterjedése
Az eurázsiai mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig őshonos. A magyarországi előfordulásai a legészakibbak közé tartozik (Moesz-vonal[m 1]).
Magyarországon vadon a Déli-Vértesben, a Bükk-vidék, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepítik. A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el.
Jellemzői
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentinillatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet; a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.[4] A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. Az optimálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei a Verticillium gombák miatt könnyen megbetegszenek. Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek.
Fajtái
- ’Grace’ - erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű; dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.
- ’Kanárimadár’ - sárga lombú magyar fajta.
- ’Royal Purple’ - piros levelű; a szárazságot csak közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
- ’Rubrifolius’ - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
Szaporítása: Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítják, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.
Felhasználása
A belőle kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a tímárok a korábbi timsós eljárás helyett keleti mintákra a szattyánt és kordovánt kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce.
Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.
Drog a leveléből készül, melyben gallotannin és flavonoid hatóanyagok vannak.[5] Mintegy 4 kg nyári zöld cserszömörcelevél megszáradása eredményez 1 kg drogot (Cotini folium), aminek 10–30%-a ellagsavban gazdag cseranyag.[2] A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő- és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.[2]
Megjegyzések
- ↑ A Moesz-vonalat Moesz Gusztávról nevezték el, aki először felismerte ezt a növényföldrajzi határvonalat, amely a Kárpátok karéjának északi vonulatához kapcsolódik. Számos szubmediterrán súlypontú növényfaj a Moesz-vonalig hatol északi irányban mint például a következők: molyhos tölgy (Quercus pubescens), tatár juhar (Acer tataricum), csertölgy (Quercus cerris), molyhos körte (Pyrus nivalis), sajmeggy (Prunus mahaleb), cserszömörce (Cotinus coggygria), ligeti szőlő (Vitis sylvestris), virágos kőris (Fraxinus ornus), bortermő szőlő (Vitis vinifera), szelídgesztenye (Castanea sativa), királydió (Juglans regia), házi berkenye (Sorbus domestica), őszibarack (Prunus persica), mandula (Prunus dulcis), dohány (Nicotiana tabacum). (Forrás: Bartha Dénes – Bús Mária (szerk.): A molyhos tölgyek (Quercus pubescens agg.). Az év fája 2002, novenytan.emk.nyme.hu (pdf) Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 16.]
Források
- ↑ a b c d Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 66., 344. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ a b c d e Cserszömörce. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 107–108. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- ↑ a b c d e cserszömörce. In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 42. o. ISBN nélkül
- ↑ Cserszömörce - terraalapitvany.hu
- ↑ Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 269. o. ISBN 963-9239-96-8
- Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila)
- Cserszömörce. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 107–108. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- Cserszömörce - 50plusz.hu
- Fák és cserjék - cserszömörce
