„Venturi-cső” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
|||
41. sor: | 41. sor: | ||
* [[Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve]] 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. |
* [[Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve]] 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. |
||
* Lajos Tamás: ''Az áramlástan alapjai''. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. [http://mek.oszk.hu/00500/00584/ Magyar Elektronikus Könyvtár] |
* Lajos Tamás: ''Az áramlástan alapjai''. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. [http://mek.oszk.hu/00500/00584/ Magyar Elektronikus Könyvtár] |
||
* Willi Bohl: ''Műszaki áramlástan''. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN |
* Willi Bohl: ''Műszaki áramlástan''. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983. {{ISBN|963-10-44831}} |
||
[[Kategória:Áramlástan]] |
[[Kategória:Áramlástan]] |
A lap 2017. szeptember 16., 06:40-kori változata
A Venturi-cső csővezetékbe épített szűkítő elem, egy fokozatosan csökkenő keresztmetszetű, kúpos konfúzorból egy rövid állandó keresztmetszetű csődarabból majd utána egy fokozatosan növekvő keresztmetszetű diffúzorból áll. A Venturi cső középső részén, a torokban a közeg statikus nyomása kisebb, mint a két végén. Ezt a jelenséget legtöbbször a csőben áramló közeg térfogatáramának mérésére használják. Venturi csövet építenek a sugárszivattyúkba is.
Elmélete
Összenyomhatatlan közegre Bernoulli törvénye alapján felírható a Venturi cső egyes pontjain a sebesség és nyomás összefüggése:
- ,
ahol
- a közeg sebessége az 1 és 2 pontban,
- a közeg statikus nyomása az 1 és 2 pontban,
- pedig a közeg sűrűsége.
A folytonosság törvénye szerint:
- ,
ahol
- a cső keresztmetszete az 1 és 2 pontban.
Bevezetve a szűkítési viszonyt:
írható:
- ,
és ezzel:
A térfogatáram pedig ideális viszonyok esetén:
Valóságos közegek esete
Valóságos viszonyok esetén a belső súrlódás következtében a viszonyok az ideális esettől eltérőek. További eltérést jelent, hogy a fenti összefüggések hallgatólagosan feltételezik, hogy a közeg sebessége a keresztmetszetek mentén állandó. Tapasztalati adatok alapján a következő képlettel számolnak:
- ,
ahol
- , dimenzió nélküli átfolyási szám,
- , dimenzió nélküli expanziós szám, melynek értéke folyadékok esetén
Az átfolyási szám értéke a Reynolds-számtól és az m szűkítési viszonytól függ.
Források
- Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961.
- Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Előadási jegyzet. Budapesti Műszaki Egyetem Áramlástan Tanszék. Budapest, 1992. Kézirat. Magyar Elektronikus Könyvtár
- Willi Bohl: Műszaki áramlástan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-44831