„Sárga cserszömörce” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a rózsaszín link → kék link |
formázás + kiegészítés |
||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
| wikicommonscat = Cotinus coggygria |
| wikicommonscat = Cotinus coggygria |
||
}} |
}} |
||
A '''sárga cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999">{{ |
A '''sárga cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999">{{Priszter|66., 344}}</ref> vagy egyszerűen csak '''cserszömörce'''<ref name="Priszter 1999"/> ''(Cotinus coggygria)'' a [[szömörcefélék]] ''(Anacardiaceae)'' családjába tartozó növényfaj. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: ''cserzőfa'',<ref name="Rápóti–Romváry 1983">{{CitLib|aut=Rápóti Jenő|aut2=Romváry Vilmos|tit=Gyógyító növények|ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája|edi=Hetedik, változatlan kiadás|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1983|isbn=963-241-190-0|cap=Cserszömörce|pag=107–108|misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''parókafa'',<ref name="Csapody–Priszter 1966">{{CitLib|aut=[[Csapody Vera]]|aut2=[[Priszter Szaniszló]]|tit=Magyar növénynevek szótára|ass=Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos|loc=Budapest|red=Mezőgazdasági Kiadó|ann=1966|cap=cserszömörce|pag=42|misc=ISBN nélkül}}</ref><ref name="Priszter 1999"/> ''szkumpia,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörce,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> ''szömörcefa,''<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''szumák,''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/><ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> ''timorfa.''<ref name="Csapody–Priszter 1966"/> |
||
== Elterjedése == |
== Elterjedése == |
||
Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal). |
|||
| ⚫ | Magyarországon a Déli-[[Vértes (hegység)|Vértesben]], a [[Bükk-vidék]], a [[Mecsek]] és a [[Bakony]] hegyeiben, valamint a [[Balaton-felvidék]]en található, de kertekben is előszeretettel telepített |
||
| ⚫ | |||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő; többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek. |
|||
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.<ref>[http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html Cserszömörce - terraalapitvany.hu]</ref> A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek. |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
=== Fajtái === |
|||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
A belőle kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a [[tímár]]ok a korábbi [[timsó]]s eljárás helyett keleti mintákra a [[szattyán]]t és [[kordován]]t kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce. |
|||
Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. |
|||
[[Drog (gyógyszergyártás)|Drog]] a leveléből készül, melyben [[gallotannin]] és [[flavonoid]] [[hatóanyag]]ok vannak.<ref>{{Bernáth|269}}</ref> Mintegy 4 kg nyári zöld cserszömörcelevél megszáradása eredményez 1 kg drogot ''(Cotini folium),'' aminek 10–30%-a [[ellagsav]]ban gazdag cseranyag.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő- és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus [[szájvíz]] neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.<ref name="Rápóti–Romváry 1983"/> |
|||
[[Drog (gyógyszergyártás)|Drogja]] a levél, melyben [[gallotannin]] és [[flavonoid]] [[hatóanyag]]ok vannak.<ref>{{Bernáth|269}}</ref> |
|||
Gyulladáscsökkentő, fertőtlenítőszert készítenek belőle (fogíny-, torokgyulladás, aranyeres bántalmak, bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen) |
|||
A növényből ipari bőrcserző-anyagot és sárga festékanyagot is nyernek ki. |
|||
A kézműiparban kelmefestőszer volt, a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra. |
|||
A cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus [[szájvíz]] neve is. |
|||
== Források == |
== Források == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
* Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila) |
* Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila) |
||
* {{CitLib|aut=Rápóti Jenő|aut2=Romváry Vilmos|tit=Gyógyító növények|ass=Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája|edi=Hetedik, változatlan kiadás|loc=Budapest|red=Medicina Könyvkiadó|ann=1983|isbn=963-241-190-0|cap=Cserszömörce|pag=107–108|misc=(Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)}} |
|||
* [http://www.terraalapitvany.hu/haznov/htm/Cotino-Quercetum.pubescentis.html Cserszömörce - terraalapitvany.hu] |
|||
* [http://www.50plusz.hu/topics/gyogynovenytar/herbs/Cserszomorce?id=47 Cserszömörce - 50plusz.hu] |
* [http://www.50plusz.hu/topics/gyogynovenytar/herbs/Cserszomorce?id=47 Cserszömörce - 50plusz.hu] |
||
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/biologia/fenyok/html/cserjek/szomorce.htm Fák és cserjék - cserszömörce] |
* [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/biologia/fenyok/html/cserjek/szomorce.htm Fák és cserjék - cserszömörce] |
||
A lap 2017. szeptember 16., 03:31-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cotinus coggygria Scop. 1771 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárga cserszömörce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga cserszömörce témájú médiaállományokat és Sárga cserszömörce témájú kategóriát. |
A sárga cserszömörce[1] vagy egyszerűen csak cserszömörce[1] (Cotinus coggygria) a szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó növényfaj. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Egyéb nevei: cserzőfa,[2][1] parókafa,[3][1] szkumpia,[3] szömörce,[3] szömörcefa,[2] szumák,[3][2] timorfa.[3]
Elterjedése
Hazája a mérsékelt égöv melegebb zónáiban, Európától Kínáig terjed. Magyarország kb. a legészakibb előfordulását jelzi (Moesz-vonal).
Magyarországon vadon a Déli-Vértesben, a Bükk-vidék, a Mecsek és a Bakony hegyeiben, valamint a Balaton-felvidéken található, de kertekben is előszeretettel telepített fásszárú (cserje vagy kis fa). A meleg, száraz, meszes helyeken terjedt el.
Jellemzői
Leggyakrabban 2-3 méter magas, tömött, terebélyes bokor, de elérheti az 5 méteres magasságot is. Rügyei aprók, gömbölydedek, vörösesbarna színűek, a száron szórt állásban helyezkednek el, a félhold alakú, nagy levélripacs a szár felületéből kiugró levéltalpon ül. Fiatal hajtásai és levelei megdörzsölve jellegzetes kesernyés terpentin illatúak. Hajtásai világosbarna színűek, vékony hengeres felépítésűek. Levelei 5–8 cm hosszúak, a levéllemez alakja széles ovális, kerekded vagy fordított tojásdad alakú, széle ép, csúcsa tompa, alapja hirtelen elkeskenyedő; többnyire kopaszok, de a fonákuk pelyhes lehet. Lombja ősszel mély bíborvörösre (ritkán sárgára) színeződik. Magyarországon júniusban nyílnak virágai szár végén álló, dús, piramis alakú bugavirágzatban: a virágok sárga szirmúak, többnyire meddők. A bugák különös díszét a rengeteg meddő virág 1–5 cm-es kocsányain fejlődő tollas szőrök adják, melyek liláspiros, rózsaszínes vagy sárgászöld színűek, és az elvirágzás után még sokáig, néha augusztus végéig is megmaradnak. A termékeny virágokból borsó méretű, tojás alakú, eleinte piros, éretten barna színű csontártermések fejlődnek.
A karsztbokorerdőkben, meszes, dolomitos kopárokon fordul elő. A cserszömörcés-molyhos tölgyes bokorerdő (Cotino-Quercetum pubescentis) jellegzetes növénye.[4] A szélsőséges szárazságot is jól elviselő, fény- és melegkedvelő faj, fagyérzékeny. A normálisnál nyirkosabb talajra már nem való, mert levegőigényes gyökerei könnyen megbetegszenek (Verticillium). Hasonló okok miatt nem szabad mélyre telepíteni. Alkalmas száraz rézsűk megkötésére: ilyen helyen alsó ágai a földre fekszenek és legyökeresednek.
Fajtái
- ’Grace’ - erős növekedésű, nagy levelű és világos bíborpiros színű; dugványozással könnyebben szaporítható, ezért újabban inkább ezt termesztik.
- ’Kanárimadár’ - sárga lombú magyar fajta.
- ’Royal Purple’ - piros levelű; a szárazságot csak közepesen tűri, viszont a Verticilliumra kevésbé érzékeny.
- ’Rubrifolius’ - az előbbinél tompább piros színű és kisebb levelű.
Szaporítása: Az alapfajt tavaszi magvetéssel szaporítják, hidegágyban (rétegezni kell, mert elfekszik). A fajtákat hagyományosan zölddugványozással vagy sugaras bujtással, napjainkban inkább mikroszaporítással szaporítják, de a pirosak magról is elég nagy arányú piros populációt adnak.
Felhasználása
A belőle kinyert cserzőanyagot állatbőrök cserzésére (azaz kikészítésére és tartósítására) használták. Akkor kezdett nagyobb mértékben elterjedni, amikor a tímárok a korábbi timsós eljárás helyett keleti mintákra a szattyánt és kordovánt kezdték gyártani, ezekhez elengedhetetlen a cserszömörce.
Fájából sárga festékanyagot is nyertek („magyar sárgafa”), amellyel a kézműiparban kelméket festettek; a népművészek ma is hasznosítják ilyen célra.
Drog a leveléből készül, melyben gallotannin és flavonoid hatóanyagok vannak.[5] Mintegy 4 kg nyári zöld cserszömörcelevél megszáradása eredményez 1 kg drogot (Cotini folium), aminek 10–30%-a ellagsavban gazdag cseranyag.[2] A drogból készített főzet gyulladáscsökkentő- és fertőtlenítőszer: belsőleg bélhurut, gyomor- és bélvérzés ellen, külsőleg fogíny- és torokgyulladásra öblögetőként (a cserszömörce latin nevéből ered a Cotinus szájvíz neve is), aranyeres bántalmakra ülőfürdőként alkalmazható. A főzetet izzadó testrészek kezelésére is használják.[2]
Források
- ↑ a b c d Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 66., 344. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ a b c d e Cserszömörce. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 107–108. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- ↑ a b c d e cserszömörce. In Csapody Vera – Priszter Szaniszló: Magyar növénynevek szótára. Lektorálta: Kárpáti Zoltán és Jolsvay Alajos. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1966. 42. o. ISBN nélkül
- ↑ Cserszömörce - terraalapitvany.hu
- ↑ Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 269. o. ISBN 963-9239-96-8
- Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (Szerkesztette: ifj. Szemerédi Tibor Attila)
- Cserszömörce. In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 107–108. o. ISBN 963-241-190-0 (Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása.)
- Cserszömörce - 50plusz.hu
- Fák és cserjék - cserszömörce
