„Tábori Róbert” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
||
57. sor: | 57. sor: | ||
*{{Szinnyei|13||t/t27192.htm}} |
*{{Szinnyei|13||t/t27192.htm}} |
||
*{{ZsidLex|1|871–872|0879}} |
*{{ZsidLex|1|871–872|0879}} |
||
*''Ki kicsoda a magyar irodalomban?'' Tárogató könyvek ISBN |
*''Ki kicsoda a magyar irodalomban?'' Tárogató könyvek {{ISBN|963-8607-10-6}} |
||
==További információk== |
==További információk== |
A lap 2017. szeptember 11., 06:35-kori változata
Tábori Róbert | |
Élete | |
Születési név | Tauber Róbert |
Született | 1855. november 10. Bácsalmás |
Elhunyt | 1906. május 24. (50 évesen) Budapest |
Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Tauber Ármin, Grosz Nina |
Házastársa | Tutsek Anna |
Gyermekei | Tábori Piroska |
Pályafutása | |
Első műve | A szobor titka (1885) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tábori Róbert témájú médiaállományokat. |
Tábori Róbert (Bácsalmás, 1855. november 10. – Budapest, 1906. május 24.[1]) magyar író, újságíró, Tábori Piroska (1892-1947) írónő édesapja, Tutsek Anna (1865-1944) férje.
Életpályája
Tauber Ármin és Grosz Nina fia. A középiskolát Baján, az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte. A Baja című lapban kezdte meg hírlapírói tevékenységét 1873-ban, majd a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban és számos más vidéki hirlapban folytatta. Munkatársa lett 1876-ban a bécsi Fremdenblattnak, később pedig a Morgenpostnak. 1883-1884 között a Berliner Zeitungnál dolgozott. A Pesti Hirlap valamint a Fővárosi Lapok levelezője volt 1881-1882 között. 1884-ben tért vissza Budapestre, majd júliusban a Pesti Hirlap szerkesztőségének tagja lett. 1887. július 10-étől 1890-ig szerkesztette Temesvárott a Délmagyarországi Közlönyt, utána pedig három éven keresztül Budapesten a Magyar Ifjúságot. Az 1880-as évek végén tárcaírója volt a prágai Politiknak és a berlini Deutsches Heimnak. Utolsó éveiben színházi referense volt a Pesti Naplónak és megalapítása óta helyettes szerkesztőként dolgozott az Új Időknél.
1900. június 16-án Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Tutsek Anna Emíliával, Tutsek József és Kis Cecília lányával.[2] A két tanú Wolfner József és Pósa Lajos volt.[2]
Művei
- A szobor titka (1885)
- Párbaj (1890)
- Az élet folytatásokban (1890)
- Ildikó (dráma, Temesvár, 1890)
- Temesvári királybíró (1892)
- A nagy játék (1893)
- Korhadt oszlopok (1895)
- A negyvenéves férfiú (1897)
- Óceánia (1898)
- Megfagyott pezsgő (1899)
- A királynő keztyűi (1901)
- Beszédes Klára (novellák, 1905)
- Fehér keresztek
- Azután
- Kétféle igazság (elbeszélések, Bp., 1911)
Jegyzetek
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 871–872. o. Online elérés
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
További információk
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.