„Tábori Róbert” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Arednuk (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
57. sor: 57. sor:
*{{Szinnyei|13||t/t27192.htm}}
*{{Szinnyei|13||t/t27192.htm}}
*{{ZsidLex|1|871–872|0879}}
*{{ZsidLex|1|871–872|0879}}
*''Ki kicsoda a magyar irodalomban?'' Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
*''Ki kicsoda a magyar irodalomban?'' Tárogató könyvek {{ISBN|963-8607-10-6}}


==További információk==
==További információk==

A lap 2017. szeptember 11., 06:35-kori változata

Tábori Róbert
Élete
Születési névTauber Róbert
Született1855. november 10.
Bácsalmás
Elhunyt1906. május 24. (50 évesen)
Budapest
SírhelyKozma utcai izraelita temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiTauber Ármin, Grosz Nina
HázastársaTutsek Anna
GyermekeiTábori Piroska
Pályafutása
Első műveA szobor titka (1885)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tábori Róbert témájú médiaállományokat.

Tábori Róbert (Bácsalmás, 1855. november 10.Budapest, 1906. május 24.[1]) magyar író, újságíró, Tábori Piroska (1892-1947) írónő édesapja, Tutsek Anna (1865-1944) férje.

Életpályája

Tauber Ármin és Grosz Nina fia. A középiskolát Baján, az egyetemet Bécsben és Budapesten végezte. A Baja című lapban kezdte meg hírlapírói tevékenységét 1873-ban, majd a Jász-Nagy-Kun-Szolnokban és számos más vidéki hirlapban folytatta. Munkatársa lett 1876-ban a bécsi Fremdenblattnak, később pedig a Morgenpostnak. 1883-1884 között a Berliner Zeitungnál dolgozott. A Pesti Hirlap valamint a Fővárosi Lapok levelezője volt 1881-1882 között. 1884-ben tért vissza Budapestre, majd júliusban a Pesti Hirlap szerkesztőségének tagja lett. 1887. július 10-étől 1890-ig szerkesztette Temesvárott a Délmagyarországi Közlönyt, utána pedig három éven keresztül Budapesten a Magyar Ifjúságot. Az 1880-as évek végén tárcaírója volt a prágai Politiknak és a berlini Deutsches Heimnak. Utolsó éveiben színházi referense volt a Pesti Naplónak és megalapítása óta helyettes szerkesztőként dolgozott az Új Időknél.

1900. június 16-án Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött Tutsek Anna Emíliával, Tutsek József és Kis Cecília lányával.[2] A két tanú Wolfner József és Pósa Lajos volt.[2]

Művei

  • A szobor titka (1885)
  • Párbaj (1890)
  • Az élet folytatásokban (1890)
  • Ildikó (dráma, Temesvár, 1890)
  • Temesvári királybíró (1892)
  • A nagy játék (1893)
  • Korhadt oszlopok (1895)
  • A negyvenéves férfiú (1897)
  • Óceánia (1898)
  • Megfagyott pezsgő (1899)
  • A királynő keztyűi (1901)
  • Beszédes Klára (novellák, 1905)
  • Fehér keresztek
  • Azután
  • Kétféle igazság (elbeszélések, Bp., 1911)

Jegyzetek

Források

További információk