„Telki” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
|||
| 58. sor: | 58. sor: | ||
Telki környezeti-természeti adottságai és társadalmi viszonyai jó alapokat biztosítanak a sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják. |
Telki környezeti-természeti adottságai és társadalmi viszonyai jó alapokat biztosítanak a sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják. |
||
Telkiben épült fel a [[Magyar Labdarúgó-szövetség]] új sportközpontja, a [[GLOBALL Football Park & Sporthotel|Globall Football Park & Sporthotel]] is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, a kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az [[Magyar Labdarúgó-szövetség|MLSZ]] elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett [[Joseph Blatter]] (a [[Nemzetközi Labdarúgó-szövetség|FIFA]] |
Telkiben épült fel a [[Magyar Labdarúgó-szövetség]] új sportközpontja, a [[GLOBALL Football Park & Sporthotel|Globall Football Park & Sporthotel]] is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, a kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az [[Magyar Labdarúgó-szövetség|MLSZ]] elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett [[Joseph Blatter]] és [[Michel Platini]] (a [[Nemzetközi Labdarúgó-szövetség|FIFA]], illetve az [[Európai Labdarúgó-szövetség|UEFA]] akkori elnökei) is. |
||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
A lap 2017. szeptember 10., 20:32-kori változata
| Telki | |||
 | |||
| Római katolikus temploma | |||
| |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Budakeszi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Deltai Károly István (független)[1] | ||
| Jegyző | dr. Lack Mónika | ||
| Irányítószám | 2089 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4478 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 372,78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,47 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 50′Koordináták: é. sz. 47° 33′, k. h. 18° 50′ | |||
 Telki
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Telki weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Telki témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Telki község Pest megyében, a Budakeszi járásban.
Fekvése
Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapesttől 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén. A fővárostól a Budai-hegység koszorúja, a tőle északabbra fekvő Nagykovácsitól e hegységnek a legmagasabb része (a Nagy-Kopasszal) választja el. Közvetlen (vele belterületen is határos, szinte a településsel teljesen összeépült) szomszédja Budajenő, közelebbi másik településszomszédja a mintegy 5 km-re déli irányba fekvő Páty.
Közlekedés
A települést a Budakeszi-Telki-Budajenő-Perbál közötti 1103. sz. mellékút szeli át, ezen kívül Pátyon át Biatorbággyal is összeköti egy mellékút, valamint földúton Nagykovácsi is elérhető. Budapest budai részére, Budaörsre, illetve az M1-es autópályára leginkább Budakeszin keresztül lehet eljutni. A községen több buszjárat, így a Budapest-Perbál-Zsámbék útvonalon közlekedő 789-es és 795-ös (előbbi Pátyra is betér), valamint a Budajenő-Páty-Biatorbágy-Budapest útvonalon közlekedő 778-as is áthalad. A településen vasútállomás nincs, az 1-es vasútvonal biatorbágyi és a 2-es vonal solymári állomása között nagyjából félúton található a község.
Nevének eredete
A telki monostor és a falu első, oklevélbeli említése 1198-ból származik.
Története
A telki bencés monostor alapítása minden valószínűség szerint I. István királynak köszönhető. 1227-ben IV. László a Nyulak-szigetén élő apácáknak adta; 1397-ben az esztergomi érseké volt, 1455-től Garai nádoré lett, 1516-ban II. Ulászló király a pannonhalmi bencéseknek adományozta. A törökök 1543-ban feldúlták, majd 1690-ben, a török elleni utóvédharcban ismét elpusztult.
A település újraéledése akkor kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletére szász- és frankországi németeket telepítettek itt le, és valószínűleg az erdőkbe menekült egykori lakosság is visszaszivárgott. A második világháború végén a németeket kitelepítették, helyükbe Erdélyből elűzött székely magyarok kerültek.
A rendszerváltást követően Telki fejlődése és épülése nekilendült, mert a jó környezeti adottságokkal rendelkező község a fővárosból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. Lakossága a korábbiakhoz képest jelentősen megnőtt, részben alvófaluvá alakult.
Telki 2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből került a Budaörsi kistérségbe. 2013-ban pedig a Budakeszi járás része lett.
Településszerkezet
Telki területének alakja hajlított oldalú téglalapra hasonlít, amelyet északnyugat-délkelet irányban, átlósan szel keresztül a Budakesziről Perbálra vezető út. A régi faluközpont és az attól keletre korábban kiépült Üdülőtelep mellett, a község az 1990-es évek elejétől folyamatosan kiterjeszkedett északnyugati (Új-dűlő), illetve déli irányba (Hegyi-dűlő). A település a hegyláb terepviszonyainak megfelelően lejtős-dombos, nyugati irányban ereszkedő jellegű.
A parcellázások és a kertvárosias új lakónegyedek kiépülésével szerkezete összetettebbé vált. Az egyes intézményeknek (önkormányzat, posta, orvosi rendelő) helyet adó faluközponton kívül, a község közepe táján kiépült egy második centrum is, ahová iskola, óvoda, kiskereskedelem, szolgáltatások és vendéglátás települt. A községnek a főúttól délre eső részén a lakónegyedek mellett további intézmények, köztük a 2013-ban bezárt, híres Telki Kórház, valamint sportlétesítmények is épültek.
Kulturális és közösségi élet
Telki kulturális és társadalmi élete az 1990-es évektől jelentősen megélénkült. Létrejött a színvonalas oktatást biztosító általános iskola, a helyi civil szervezetek között irodalmi hagyományokat gondozó kulturális egyesület, énekkar és nyugdíjas klub is található. Rendszeresen szerveznek helyi közösségi eseményeket, bekapcsolódnak a térségi rendezvénysorozatokba is. Közösségi jellegét erősítette Telki saját újságjának beindítása, valamint címerének, zászlajának és saját emblémájának megalkotása és széles körű használata is.
Telki 2011. május 14-én, az erdélyi Gyimesbükk községgel megkötötte első testvérvárosi megállapodását, amely elősegíti a határon túli magyar kapcsolatok fejlesztését és a közös hagyományok ápolását.
Sportélet, labdarúgóközpont
Telki környezeti-természeti adottságai és társadalmi viszonyai jó alapokat biztosítanak a sporthoz, rekreációhoz. Az aktív közösségi és professzionális sportéletet különféle létesítmények és programok támogatják.
Telkiben épült fel a Magyar Labdarúgó-szövetség új sportközpontja, a Globall Football Park & Sporthotel is, amely a magyar labdarúgó-válogatott nemzetközi megmérettetések előtti felkészítésének, a kapcsolódó sportszakmai továbbképzéseknek és rendezvényeknek ad otthont, valamint civilek által is igénybe vehető wellness és fitnesz szolgáltatásokat is biztosít. A központ alapkövét 2007. április 12-én rakta le Kisteleki István, az MLSZ elnöke. Az ünnepélyes átadásra 2009. május 2-án került sor, a megnyitón részt vett Joseph Blatter és Michel Platini (a FIFA, illetve az UEFA akkori elnökei) is.
Látnivalók
- Kodolányi János emléktábla
- Kőkereszt[3]
- Csergezán Pál emlékoszlopa
- Telki római katolikus temploma
- Telki monostor
Híres emberek
- Itt született 1899. március 13-án Kodolányi János író
- Itt lakott életének utolsó éveiben Csergezán Pál festőművész
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Telki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=ihPDZaYkdUE&feature=player_detailpage#t=455s
