„Idrimi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Ez évi, az idő szerint, ez okból stb. külön (kézi ellenőrzéssel) |
|||
40. sor: | 40. sor: | ||
Saját magát így nevezi meg: ''„Idrimi, a Viharisten szolgája, Alalah Hölgyeinek, [[Hebat]]nak és'' IŠTAR''nak szolgája”''. Az IM logogrammal írt istenség valószínűleg [[Tessub]] helyi változata, [[Hadad (isten)|Haddu]], [[Istár|IŠTAR]] pedig a helyi [[Ishara]] ''(Išḫara)'' lehet. |
Saját magát így nevezi meg: ''„Idrimi, a Viharisten szolgája, Alalah Hölgyeinek, [[Hebat]]nak és'' IŠTAR''nak szolgája”''. Az IM logogrammal írt istenség valószínűleg [[Tessub]] helyi változata, [[Hadad (isten)|Haddu]], [[Istár|IŠTAR]] pedig a helyi [[Ishara]] ''(Išḫara)'' lehet. |
||
Idrimi a [[hurrik|hurrita]] [[Mitanni]] fénykorában élt, Parattarna [[Mitanni királyainak listája|király]] és [[Alluvamnasz hettita király]] kortársa. Bolyongása a térségben Mitanni hódításaiból és a [[Hettita Birodalom#A középhettita kor (i. e. 15 – 14. század)|középhettita kor]] gyengeségéből adódott. A hurrita állam |
Idrimi a [[hurrik|hurrita]] [[Mitanni]] fénykorában élt, Parattarna [[Mitanni királyainak listája|király]] és [[Alluvamnasz hettita király]] kortársa. Bolyongása a térségben Mitanni hódításaiból és a [[Hettita Birodalom#A középhettita kor (i. e. 15 – 14. század)|középhettita kor]] gyengeségéből adódott. A hurrita állam ez időben a [[Földközi-tenger]] partjaiig terjeszkedett Észak-[[Szíria]] városállamain keresztül, miközben a térség másik potenciális nagyhatalma, a [[Hettita Birodalom]] súlyos belső problémákkal küzdött. [[Idrimi önéletrajza]] a kelet-[[anatólia]]i és észak-szíriai térség korabeli politikai állapotának képét vázolja fel, és betekintést enged a történelem egy érdekes, de máig kevéssé ismert periódusába. |
||
Idrimi Parattarna észak-szíriai hódításai elől menekült el, majd hét év bolyongás után a [[Kánaán]]ban szervezett seregével tért vissza. Összetűzésekre azonban nem került sor, mert Parattarna segítségével szerezte vissza városát. A szobor felirata szerint 30 évig uralkodott ezután. További fegyveres konfliktusokról nincs adat, a [[Kilikia|kizzuvatnai]] [[Pillijasz|Pillijasszal]] kötött szerződése arra mutat, hogy mindkét uralkodó elfogadta Mitanni főhatalmát. |
Idrimi Parattarna észak-szíriai hódításai elől menekült el, majd hét év bolyongás után a [[Kánaán]]ban szervezett seregével tért vissza. Összetűzésekre azonban nem került sor, mert Parattarna segítségével szerezte vissza városát. A szobor felirata szerint 30 évig uralkodott ezután. További fegyveres konfliktusokról nincs adat, a [[Kilikia|kizzuvatnai]] [[Pillijasz|Pillijasszal]] kötött szerződése arra mutat, hogy mindkét uralkodó elfogadta Mitanni főhatalmát. |
A lap 2017. szeptember 6., 11:12-kori változata
Idrimi | |
Idrimi feliratos szobra a British Museumban | |
Mukis királya | |
Uralkodási ideje | |
i. e. 1470 – i. e. 1440 körül | |
Elődje | I. Ilim-ilimma |
Utódja | Addu-nirári |
Életrajzi adatok | |
Született | i. e. 15. század |
Elhunyt | i. e. 15. század |
Édesapja | I. Ilim-ilimma |
Gyermekei | Addu-nirári Níkmepa |
A Wikimédia Commons tartalmaz Idrimi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Idrimi (Iid-ri-mi) Mukis (Szíria) uralkodója (kormányzója) i. e. 15. század közepén, 1470-1440 körül. A mitannibeli Parattarnával egyidőben élt. Apja a lázadó I. Ilim-ilimma.[1] A lázadást követően Idrimi elmenekült a városból Emarba. Kánaánban gyűjtött hadsereget és tért vissza, majd Mitanni segítségével foglalta el örökségének egy részét. Apja még Halapból kormányozta országát, Idrimi már csak Alalah városát szerezhette vissza, ezzel került át Jamhad ősi székhelye Alahtumba (ma Tell el-Acana). A korábbi Jamhad, amelynek fővárosa Halap (vagy Khalab, ma Aleppó) volt, a hurrik támadásai következtében összeomlott, helyébe annak déli részén a II. Jarimlím által kialakított mukisi territóriumon alakult új amorita állam.
Uralkodása végén ülőszobra törzsére vésette feliratát, amelyben száműzetésének és trónra való visszakerülésének történetét meséli el. A szöveg hibákkal teli akkád nyelven íródott, itt-ott gondolatritmusokat alkalmaz, a szíriai történeti elbeszélő próza egyik legkorábbi emléke. A felirat előzményei a hettita királyfeliratok voltak, s az ószövetségi történetírás felé mutat. Történetileg páratlan értékű forrás az alig ismert kor eseményeihez, többek közt a Kánaánban élő habiru (héber) törzseket említi, illetve Mukisba telepedő kánaánita földművesekről is beszél.
Saját magát így nevezi meg: „Idrimi, a Viharisten szolgája, Alalah Hölgyeinek, Hebatnak és IŠTARnak szolgája”. Az IM logogrammal írt istenség valószínűleg Tessub helyi változata, Haddu, IŠTAR pedig a helyi Ishara (Išḫara) lehet.
Idrimi a hurrita Mitanni fénykorában élt, Parattarna király és Alluvamnasz hettita király kortársa. Bolyongása a térségben Mitanni hódításaiból és a középhettita kor gyengeségéből adódott. A hurrita állam ez időben a Földközi-tenger partjaiig terjeszkedett Észak-Szíria városállamain keresztül, miközben a térség másik potenciális nagyhatalma, a Hettita Birodalom súlyos belső problémákkal küzdött. Idrimi önéletrajza a kelet-anatóliai és észak-szíriai térség korabeli politikai állapotának képét vázolja fel, és betekintést enged a történelem egy érdekes, de máig kevéssé ismert periódusába.
Idrimi Parattarna észak-szíriai hódításai elől menekült el, majd hét év bolyongás után a Kánaánban szervezett seregével tért vissza. Összetűzésekre azonban nem került sor, mert Parattarna segítségével szerezte vissza városát. A szobor felirata szerint 30 évig uralkodott ezután. További fegyveres konfliktusokról nincs adat, a kizzuvatnai Pillijasszal kötött szerződése arra mutat, hogy mindkét uralkodó elfogadta Mitanni főhatalmát.
Források
- ↑ Trevor Bryce: The Kingdom of the Hittites, 126. old.
- Bryce, Trevor. The Kingdom of the Hittites, 2 (angol nyelven), Oxford University Press [1999] (2005). ISBN 0-19-928132-7
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie V; Ia – Ki, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: Walter de Gruyter & Co (1980). ISBN 3-11-007192-4, 238. old. J. D. Hawkins: Jaḫan
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, VII (Siebter Band) Libanukšabaš–Medizin, Szerk.: Erich Ebeling, Dietz Otto Edzard, Gabriella Frantz-Szabó (német nyelven), Berlin: de Gruyter (1987–1990). ISBN 3-11-010437-7, 53. old.
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie VIII (Achter Band) Meek – Mythologie, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard, Wolfram von Soden (német nyelven), Berlin: de Gruyter (1997). ISBN 3-11-014809-9 Mukiš, Mukišanu, 410–412. old.
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie IX; Nab – Nuzi, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2001). ISBN 3-11-017296-8, 568. old. Horst Klengel: NIQMEPA
- Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie X; Oannes – Priesterverkleidung, Szerk.: Dietz-Otto Edzard, Michael P. Streck (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2005). ISBN 3-11-018535-0, 565. old. G. Frantz-Szabó: Pillija
- Hittites.info
Külső hivatkozások
Előző uralkodó: I. Ilim-ilimma interregnum (Parattarna) |
|
Következő uralkodó: Addu-nirári |