„Jági-tó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A Jági-tanösvény: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
13. sor: 13. sor:


== A [[Jági-tanösvény]] ==
== A [[Jági-tanösvény]] ==
A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatósága több helyi és környékbeli civil szervezettel együttműködve a [[2000-es évek]] elején létesített [[tanösvény]]t a Jági-tó térségében, hat állomással, melyek közül a második állomást közvetlenül a tó mellett alakították ki. Az állomás tájékoztató táblái mellett pihenőhely, tűzrakóhely és madáretető kapott helyet, a tó keleti partján pedig egy faácsolatú stéget is építettek. A pihenőhelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai rendszeresen használják madárgyűrűzési bemutatókra, illetve kutatási célú madárgyűrűzésre egyaránt, továbbá rendszeresen itt zajlanak a Víz Világnapja alkalmából szervezett nemzeti parki rendezvények.
A [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] Igazgatósága több helyi és környékbeli civil szervezettel együttműködve a [[2000-es évek]] elején létesített [[tanösvény]]t a Jági-tó térségében, hat állomással, melyek közül a második állomást közvetlenül a tó mellett alakították ki. Az állomás tájékoztató táblái mellett pihenőhely, tűzrakóhely és madáretető kapott helyet, a tó keleti partján pedig egy faácsolatú stéget is építettek. A pihenőhelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai rendszeresen használják madárgyűrűzési bemutatókra, illetve kutatási célú madárgyűrűzésre egyaránt, továbbá rendszeresen itt zajlanak [[a víz világnapja]] alkalmából szervezett nemzeti parki rendezvények.


== A tó élővilága ==
== A tó élővilága ==

A lap 2017. szeptember 2., 15:08-kori változata

A Jági-tó ősszel

A Jági-tó, más néven Vadász-réti víztározó egy mesterséges kialakítású tó a Budai-hegységben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén, Pilisszentiván közigazgatási területén. A tavat az Aranyhegyi-patak mellékágának tekinthető Vadász-réti-patak felduzzasztásával hozták létre, eredetileg haltenyésztési, horgászati céllal, jelenleg azonban már természetvédelmi terület. Elnevezése a rajta átfolyó patak sváb népi nevéből alakult ki.

Keletkezése

A Nagy-Szénás tömbje alatt húzódó Vadász-réti-patakon először még az 1940-es években építettek két völgyzáró gátat azzal a céllal, hogy az így kialakuló kis tavakban pisztrángot tenyésszenek. Az elképzelést rövid időn belül keresztülhúzták a környéken 1948-tól megindult nagyszabású bányászati fejlesztések, melyek miatt jelentősen lecsökkent a Vadász-réti-patak vízhozama, sőt a térségben több forrás teljesen el is apadt. A két gát mögött kialakult tavak közül a felső teljesen kiszáradt, és az alsó is jelentős eutrofizálódásnak indult.[1]

Az 1980-as években újabb fejlesztési kísérlet történt a területen, amelyben ezúttal egy budapesti horgászegyesület látott fantáziát, miután a térségben korábban folytatott bányászati tevékenység leállításával a patak vízhozama is valamivel magasabb lett. Ekkor a völgyet lezáró főgát mögött két kisebb gátat is létesítettek, a főgátba pedig – a lehalászás lehetőségének biztosítása végett – zsilipet is beiktattak.[2] Ez a terv azonban ugyancsak nem volt hosszú életű, gyaníthatóan a terület védetté nyilvánítása miatt, ami 1990 körül történt.

Vélhetően a völgyet lezáró főgát nem megfelelő kivitelezése miatt a víz többször megrongálta a főgát zsilipjének környékét, illetve a gát más pontjain talált magának kiutat, ezért esős években folyamatossá vált a tó vizének elfolyása, miközben aszályosabb időszakokban megtörtént az is, hogy a meder teljesen kiszáradt. Emiatt a pilisszentiváni önkormányzat több tervet is kidolgoztatott a tó szanálására, végül az a megoldás született, hogy a gát zsilipjét megszüntették és a kiiktatott műtárgy helyét tiszta agyaggal töltötték be, mint ahogy a főgát és a második gát víz felőli oldalait is 1 méter, illetve 50-60 cm vastagságú agyagréteggel erősítették meg.[3]

A 2010-es gátszakadás után visszamaradt mély árok az erdei úton

A 2006-ban befejezett szanálási akció lényegében stabilizálta a tóban lévő vízmennyiséget, a 2010-es év azonban megmutatta, hogy a térség vízjárása csapadékos időszakban még így is okozhat meglepetéseket. 2010. júniusában ugyanis a sok eső miatt felduzzadt Vadász-réti patak ismét tóvá duzzadt az addigra már majdnem teljesen beerdősült második gát mögött, majd átszakította azt, így a kiömlő vízmennyiség a főgátat is megrongálta, majd a tóhoz vezető, kb. egy kilométeres hosszúságú erdei út hosszában mély árkot vájva hömpölygött le, néhány hétre járhatatlanná téve az útszakaszt.[2] A főgátat még abban az évben helyreállították, de ez az esemény azt jelzi, hogy hasonló káreset bekövetkezése a jövőben sem zárható ki teljesen.

A Jági-tanösvény

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága több helyi és környékbeli civil szervezettel együttműködve a 2000-es évek elején létesített tanösvényt a Jági-tó térségében, hat állomással, melyek közül a második állomást közvetlenül a tó mellett alakították ki. Az állomás tájékoztató táblái mellett pihenőhely, tűzrakóhely és madáretető kapott helyet, a tó keleti partján pedig egy faácsolatú stéget is építettek. A pihenőhelyet a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai rendszeresen használják madárgyűrűzési bemutatókra, illetve kutatási célú madárgyűrűzésre egyaránt, továbbá rendszeresen itt zajlanak a víz világnapja alkalmából szervezett nemzeti parki rendezvények.

A tó élővilága

A Jági-tó élővilágát elsősorban a gazdag kétéltű- és vízirovarfauna jellemi. A hazai békafajok közül a barna varangy, a kecskebéka, a zöld levelibéka, az erdei béka és a vöröshasú unka fordul itt elő, de él itt pettyes gőte és mocsári teknős is. Az érdekesebb vízirovarfajok közül említhető a hátonúszó poloska, a közönséges víziskorpió, a szegélyes csíkbogár, a botpoloska, az elevenszülő kérész és más fajok. A gyűrűsférgek közül jellemző a területre a lópióca, a sávos pióca, valamint a védett magyar nadály előfordulása.

A tó környékén megfigyelhető madárvilág ugyancsak fajgazdag, ami részint a nagy-szénási térség szigorú védettségének köszönhető, részint annak, hogy a szomszédos erdőfoltokban évek óta több fészekodú-telep üzemel. A terület vizes élőhelyein a legjellemzőbb fajok a tőkés réce, a vízityúk és a jégmadár, de nem ritkán előfordul itt szürke gém is.

Nevének eredete

A Jági-tó a közeli Vadász-rét és az arról elnevezett Vadász-réti-patak helyi sváb elnevezése (Jagerwiesen) után kapta a nevét, és bár a Vadász-réti víztározó név elvileg hivatalosabb elnevezés, de a környéken és a túrázók, kirándulók, természetjárók körében egyaránt a Jági-tó (vagy akár csak önállóan Jági) név terjedt el inkább.

Források

  • Ereifej Laurice - Gadó György Pál - Kézdy Pál (szerk.): Jági-tanösvény. Tanösvények Budapest körül 2. Budapest, 2002.
  1. http://www.pilisszentivan.hu/pdf/Jagi.pdf
  2. a b Gátszakadás a Jági-tavon. Szentiváni Újság, 2010. július, p05
  3. http://www.pilisszentivan.hu/ideiglenes2006/jagi_megmentes.htm