„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
12. sor: | 12. sor: | ||
== Működése == |
== Működése == |
||
A megnyitás formaságai után először a fejedelem előterjesztéseit ''(propositiók)'' olvasták fel. Ezek érinthették a fejedelmi tisztséggel kapcsolatos kérdéseket, a rendek jogállását, vallási- és adóügyeket, hadügyet, közmunkákat, területi kérdéseket, kincstári ügyeket, külpolitikát, ritkábban kereskedelmet vagy egyes nagy fontosságú pereket. Ezt követően a rendek terjesztették fel a sérelmeiket ''(postulata)'', utána kezdődött az egyes ügyek részletes tárgyalása. |
|||
== Források == |
== Források == |
A lap 2017. szeptember 2., 11:17-kori változata
Az erdélyi országgyűlés az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a fejedelem hívott össze. Az első erdélyi országgyűlést 1527. október 18-án, az utolsót – amely elhatározta Erdély unióját Magyarországgal – 1865. november 26. – december 25. között tartották, mindkettőt Kolozsváron.
Összetétele
Az országgyűlésen részt vettek a fejedelmi tanács és a fejedelmi tábla tagjai, és egyéb fejedelmi főtisztviselők, a vármegyék, a székely és szász székek, illetve a meghívott városok küldöttei. Egyes főrangú személyeket illetve világi és egyházi tisztségviselőket a fejedelem névre szóló levéllel (regales) hívott meg az országgyűlésre. A távolmaradókat és az országgyűlést idő előtt elhagyókat a fejedelem megbírságoltatta.
Maga a fejedelem ugyan ott volt az országgyűlés helyszínén, de rendszerint nem vett részt az üléseken, hanem az országgyűlés küldöttségeivel tartotta a kapcsolatot. Az országgyűlést a fejedelem által kinevezett országgyűlési elnök, a fejedelmi tanács egyik tagja vezette.
1540. szeptember 21-én a berethalmi országgyűlésen első ízben megjelent a török porta képviselője is.
Helyszínei
Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban Gyulafehérváron (131), Kolozsváron (76), Nagyszebenben (47), Tordán (41), Marosvásárhelyen (21), Medgyesen (20), Fogarason (18), illetve Segesváron (16) tartották. További helyszínek: Szászsebes, Radnót, Nagyenyed (7), Beszterce (6), Nagysink (4), Gyalu és Apahida (2). Egy-egy alkalommal tartottak országgyűlést Szászkézden, Székelyudvarhelyen, Görgényszentimrén, Lécfalván, Balázsfalván, Ebesfalván, Szászrégenben, Nagyselyken, Kolozsmonostoron, Brassóban, Berethalmon, Váradon, Kisselyken, Nyárádszeredán is.
Működése
A megnyitás formaságai után először a fejedelem előterjesztéseit (propositiók) olvasták fel. Ezek érinthették a fejedelmi tisztséggel kapcsolatos kérdéseket, a rendek jogállását, vallási- és adóügyeket, hadügyet, közmunkákat, területi kérdéseket, kincstári ügyeket, külpolitikát, ritkábban kereskedelmet vagy egyes nagy fontosságú pereket. Ezt követően a rendek terjesztették fel a sérelmeiket (postulata), utána kezdődött az egyes ügyek részletes tárgyalása.
Források
- Erdély története: Három kötetben. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. ISBN 963 05 4203 X
- Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- Az országgyűlések. In Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai. 1980. 396–405. o. ISBN 963-05-2327-2
További információk
- Lám Károly: Az erdélyi országgyűlés szervezete: 1541-1848. Kolozsvár: Gámán. 1908.
- Szilágyi Sándor: Erdélyi országgyűlési emlékek: történeti bevezetésekkel. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1875–1898.
- Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései. Budapest: Akadémiai. 1976. ISBN 963-05-0843-5