„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:


== Működése ==
== Működése ==
A megnyitás formaságai után először a fejedelem előterjesztéseit ''(propositiók)'' olvasták fel. Ezek érinthették a fejedelmi tisztséggel kapcsolatos kérdéseket, a rendek jogállását, vallási- és adóügyeket, hadügyet, közmunkákat, területi kérdéseket, kincstári ügyeket, külpolitikát, ritkábban kereskedelmet vagy egyes nagy fontosságú pereket. Ezt követően a rendek terjesztették fel a sérelmeiket ''(postulata)'', utána kezdődött az egyes ügyek részletes tárgyalása.


== Források ==
== Források ==

A lap 2017. szeptember 2., 11:17-kori változata

Az erdélyi országgyűlés az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a fejedelem hívott össze. Az első erdélyi országgyűlést 1527. október 18-án, az utolsót – amely elhatározta Erdély unióját Magyarországgal – 1865. november 26. – december 25. között tartották, mindkettőt Kolozsváron.

Összetétele

Az országgyűlésen részt vettek a fejedelmi tanács és a fejedelmi tábla tagjai, és egyéb fejedelmi főtisztviselők, a vármegyék, a székely és szász székek, illetve a meghívott városok küldöttei. Egyes főrangú személyeket illetve világi és egyházi tisztségviselőket a fejedelem névre szóló levéllel (regales) hívott meg az országgyűlésre. A távolmaradókat és az országgyűlést idő előtt elhagyókat a fejedelem megbírságoltatta.

Maga a fejedelem ugyan ott volt az országgyűlés helyszínén, de rendszerint nem vett részt az üléseken, hanem az országgyűlés küldöttségeivel tartotta a kapcsolatot. Az országgyűlést a fejedelem által kinevezett országgyűlési elnök, a fejedelmi tanács egyik tagja vezette.

1540. szeptember 21-én a berethalmi országgyűlésen első ízben megjelent a török porta képviselője is.

Helyszínei

Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban Gyulafehérváron (131), Kolozsváron (76), Nagyszebenben (47), Tordán (41), Marosvásárhelyen (21), Medgyesen (20), Fogarason (18), illetve Segesváron (16) tartották. További helyszínek: Szászsebes, Radnót, Nagyenyed (7), Beszterce (6), Nagysink (4), Gyalu és Apahida (2). Egy-egy alkalommal tartottak országgyűlést Szászkézden, Székelyudvarhelyen, Görgényszentimrén, Lécfalván, Balázsfalván, Ebesfalván, Szászrégenben, Nagyselyken, Kolozsmonostoron, Brassóban, Berethalmon, Váradon, Kisselyken, Nyárádszeredán is.

Működése

A megnyitás formaságai után először a fejedelem előterjesztéseit (propositiók) olvasták fel. Ezek érinthették a fejedelmi tisztséggel kapcsolatos kérdéseket, a rendek jogállását, vallási- és adóügyeket, hadügyet, közmunkákat, területi kérdéseket, kincstári ügyeket, külpolitikát, ritkábban kereskedelmet vagy egyes nagy fontosságú pereket. Ezt követően a rendek terjesztették fel a sérelmeiket (postulata), utána kezdődött az egyes ügyek részletes tárgyalása.

Források

További információk