Nagy Géza (régész)

Nagy Géza
Született	1855. augusztus 4. Gárdony
Elhunyt	1915. február 3. (59 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	muzeológus, régész, néprajzkutató
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.) magyar múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).

Életpályája

Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fiaként született. Középiskolai tanulmányait Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.

Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.

1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, amelyről katalógust szerkesztett.

1892. december 4-én feleségül vette Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát, Csetneki Jelenik Elek özvegyét. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovits Sándor által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901. május 10-én választotta levelező tagjai sorába.

Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeologiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.

Fontosabb művei

Archaeologiai Értesítő

• 1882. A székely n. múzeum őskori gyűjteménye
• 1886. Az aldobolyi kardról
• 1887. A krásznai arany rudakról
• 1890–1891. A magyar középkori fegyverzetről
• 1892. A kozár kard
• 1892. A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében
• 1892. A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán
• 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében
• 1893. Aurelius császár leányának állítólagos síremléke
• 1893. A régi kunok temetkezése
• 1893. A magyarhoni lovas sirok
• 1893. A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése
• 1893. XII. századi magyar gyürü
• 1894. A Berényi-féle magyar puska
• 1894. Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja
• 1894. A tömösi kardról
• 1895. A budapesti népvándorláskori lelet
• 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon
• 1898. Magyar kardok
• 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái
• 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára
• 1901. Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben
• 1901. A csanádi kard
• 1901. Sirleletek a régibb középkorban
• 1901. Népvándorlási turán öltözet

A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője

• Nagy Géza (1890a): A Székely N. Múzeum története. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 3–30.
• Nagy Géza (1890b): A Székely N. Múzeum ismertetése. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 40–90.
• Nagy Géza (1890c): Kimutatás a Múzeumnak 1879. szeptember 15-től 1889. október 30-ig ajándékozott tárgyakról. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 91–128.
• Nagy Géza (1891a): Az emberiség statisztikája. Nagy Géza számításai 1889. végeig közzétett források alapján. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 16–22.
• Nagy Géza (1891b): Az Aghaz nem és Koroniza ág. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 23–27.
• Nagy Géza (1891c): A Homárka név eredete. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 28–29.
• Nagy Géza (1891d): Szláv nyomok Háromszéken. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 29–31.
• Nagy Géza (1891e): Daczó Ferencz sírfölirata. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 31–32.
• Nagy Géza (1891f): Adatok a székelyek eredetéhez s egykori lakhelyük. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 75–275.

Ethnographia

• Nagy Géza (1890a): Az emberiség statisztikája. Ethnographia 1 (2): 88–93.
• Nagy Géza (1890b): A magyar név. Ethnographia 1 (3): 150–156.
• Nagy Géza (1890c): Etzelburg. Ethnographia 1 (3): 163.
• Nagy Géza (1890d): A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1 (4): 165–179.
• Nagy Géza (1890e): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212.
• Nagy Géza (1890f): Az Attila név. Ethnographia 1 (3): 258–260.
• Nagy Géza (1890g): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. Ethnographia 1 (8): 372–380.
• Nagy Géza (1890h): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. (Befejező közlemény.) Ethnographia 1 (9–10): 419–442.
• Nagy Géza (1894a): Monda és hagyomány. Ethnographia 5 (1): 26–32.
• Nagy Géza (1894b): Honfoglaló őseink. Ethnographia 5 (2): 79–95.
• Nagy Géza (1894c): Egy pár szó a szkithákról. (Első közlemény.) Ethnographia 5 (4): 223–238.
• Nagy Géza (1894d): Nőrablás emlékei a magyarságnál. Ethnographia 5 (4): 272–275.
• Nagy Géza (1894e): Egy pár szó a szkithákról. (Második közlemény.) Ethnographia 5 (5): 279–320.
• Nagy Géza (1895): A székely írás eredete. Ethnographia 6 (4): 269–276.
• Nagy Géza (1897a): Egy adat a parthus–ugor érintkezéshez. Ethnographia 8 (1–2): 136–137.
• Nagy Géza (1897b): A vogulok őskorához. Ethnographia 8 (4): 258–265.
• Nagy Géza (1898): Tanulmányok a szumirokról. Ethnographia 9 (1): 27–41.
• Nagy Géza (1900): A magyar halászat eredete. Ethnographia 11 (6): 241–249.
• Nagy Géza (1901a): Népfajok és népek a XIX. században. (Első közlemény.) Ethnographia 12 (1): 1–21.
• Nagy Géza (1901b): Népfajok és népek a XIX. században. (Második közlemény.) Ethnographia 12 (2): 57–77.
• Nagy Géza (1901c): Népfajok és népek a XIX. században. (Harmadik közlemény.) Ethnographia 12 (3): 111–115.
• Nagy Géza (1901d): Népfajok és népek a XIX. században. (Negyedik közlemény.) Ethnographia 12 (4): 155–166.
• Nagy Géza (1901e): Népfajok és népek a XIX. században. (Ötödik közlemény). Ethnographia 12 (6): 258–262.
• Nagy Géza (1902a): Turánok és árják. (Első közlemény). Ethnographia 13 (1): 1–11.
• Nagy Géza (1902b): Turánok és árják. (Második közlemény). Ethnographia 13 (2): 49–60.
• Nagy Géza (1902c): Turánok és árják. (Befejező közlemény). Ethnographia 13 (3): 97–103.
• Nagy Géza (1902d): Népfajok és népek a XIX. században. Hatodik közlemény. Ethnographia 13 (5): 202–207.
• Nagy Géza (1902e): Az „öt” számnév jelentése és számnévképző szerepe különböző nyelvekben. Ethnographia 13 (5): 239.
• Nagy Géza (1902f): Népfajok és népek a XIX. században. Hetedik közlemény. Ethnographia 13 (6): 253–260.
• Nagy Géza (1902g): Népfajok és népek a XIX. században. Nyolczadik közlemény. Ethnographia 13 (7): 301–312.
• Nagy Géza (1902h): Népfajok és népek a XIX. században. Kilenczedik közlemény. Ethnographia 13 (8): 350–353.
• Nagy Géza (1907a): A honfoglalók. Első közlemény. Ethnographia 18 (5): 257–268.
• Nagy Géza (1907b): A honfoglalók. Befejező közlemény. Ethnographia 18 (6): 321–339.
• Nagy Géza (1908a): A honfoglalók és a turkok. Ethnographia 19 (2): 65–80.
• Nagy Géza (1908b): A honfoglalók és a turkok. Második közlemény. Ethnographia 19 (5): 257–271.
• Nagy Géza (1909a): Az Aladár név. Ethnographia 20 (1): 25–29.
• Nagy Géza (1910): A magyar nőnevek. Ethnographia 21 (6): 326–341.
• Nagy Géza (1911a): Nagy Magyarország. (Első közlemény.) Ethnographia 22 (1): 10–23.
• Nagy Géza (1911b): Nagy Magyarország. (Második közlemény.) Ethnographia 22 (2): 80–88.
• Nagy Géza (1911c): Nagy Magyarország. (Befejező III. közlemény.) Ethnographia 22 (3): 148–157.
• Nagy Géza (1911d): Még egyszer a baskír–magyar kérdésről. Ethnographia 22 (6): 342–352.
• Nagy Géza (1912): A honfoglalók Zemplénben. Ethnographia 23 (4): 213–222.

Értekezések a Történeti Tudományok köréből

• Nagy Géza (1909b): A skythák. Székfoglaló értekezés. Értekezések a Történeti Tudományok köréből 22 (1908–1911): 1–96.

Más kiadványokban megjelent dolgozatai

• Nagy Géza (1884): Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy.
• Nagy Géza (1895): Harmadik könyv. Magyarország története a népvándorlás korában. In Szilágyi Sándor (szerk.): A Magyar nemzet története. Első kötet. Magyarország a királyság megalapitásáig. Budapest.
• Nagy Géza és Nemes Mihály (1900): A magyar viseletek története. Budapest.
• Nagy Géza (1904): Budapest és vidéke az őskorban. Budapest régiségei. A főváros területén talált műemlékek és történelmi nevezetességű helyek leírása 8: 85–157.

Irodalom

• Akad. Ért. XXVI.
• M. Könyvészet 1895., 1897.
• A Pallas nagy lexikona XII, 913; XVIII, 309.
• Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.
• (Falképkutatásairól) Jánó Mihály: Színek és legendák. Tanulmányok az erdélyi falfestmények kutatástörténetéhez. Székely Nemzeti Múzeum - Pallas- Akadémia Könyvkiadó. Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda, 2008.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.  
• Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
• szekelyfoldert.info