„Perovszkit” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkjav |
Felhasználási területet adtam hozzá az utolsó sorban. |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
Ez az ásvány a névadója az <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2–</sup><sub>3</sub> általános képlettel leírható [[kristályszerkezet|szerkezetű]] ásványok ma már több mint 400 tagot számláló [[perovszkit (szerkezet)|csoportjának]] — ahhoz, hogy ezek szerkezete ne torzuljon el, az (A) és (B) fémionok méretaránya nem változhat.<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their constitution and origin|first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press|url=https://books.google.com/books?id=mjIji8x-N1MC&pg=PA413|page=413 |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref> A perovszkit kristály szerkezetét először [[Victor Goldschmidt]] írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.<ref>{{cite journal|author=Golschmidt, V M|title=Die Gesetze der Krystallochemie|journal=Die Naturwissenschaften|year=1926|volume=21|page=477|doi=10.1007/BF01507527 |bibcode = 1926NW.....14..477G|issue=21 }}</ref> A kristályszerkezetet 1945-ben publikálta [[Helen Dick Megaw]] [[bárium-titanát]] [[röntgendiffrakció]]s adatai alapján.<ref>{{cite journal|author=Megaw, Helen|title=Crystal Structure of Barium Titanate|journal=Nature|year=1945|volume=155|page=484|doi=10.1038/155484b0|issue=3938|bibcode = 1945Natur.155..484. }}</ref> |
Ez az ásvány a névadója az <sup>XII</sup>A<sup>2+</sup><sup>VI</sup>B<sup>4+</sup>X<sup>2–</sup><sub>3</sub> általános képlettel leírható [[kristályszerkezet|szerkezetű]] ásványok ma már több mint 400 tagot számláló [[perovszkit (szerkezet)|csoportjának]] — ahhoz, hogy ezek szerkezete ne torzuljon el, az (A) és (B) fémionok méretaránya nem változhat.<ref name="Min">{{cite book |title=Minerals: Their constitution and origin|first1=Hans-Rudolf |last1=Wenk |first2=Andrei |last2=Bulakh |publisher=Cambridge University Press|url=https://books.google.com/books?id=mjIji8x-N1MC&pg=PA413|page=413 |year=2004 |isbn=978-0-521-52958-7 |location=New York, NY}}</ref> A perovszkit kristály szerkezetét először [[Victor Goldschmidt]] írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.<ref>{{cite journal|author=Golschmidt, V M|title=Die Gesetze der Krystallochemie|journal=Die Naturwissenschaften|year=1926|volume=21|page=477|doi=10.1007/BF01507527 |bibcode = 1926NW.....14..477G|issue=21 }}</ref> A kristályszerkezetet 1945-ben publikálta [[Helen Dick Megaw]] [[bárium-titanát]] [[röntgendiffrakció]]s adatai alapján.<ref>{{cite journal|author=Megaw, Helen|title=Crystal Structure of Barium Titanate|journal=Nature|year=1945|volume=155|page=484|doi=10.1038/155484b0|issue=3938|bibcode = 1945Natur.155..484. }}</ref> |
||
Készítenek belőle napelemeket, amelyek hatásfoka egyelőre nem éri el a kereskedelmi forgalomban kapható hagyományos napelemekét, de az utóbbi időben komoly előrelépés történt ennek növelése érdekében.<ref>[https://newsroom.unsw.edu.au/news/science-tech/trendy-solar-cells-hit-new-world-efficiency-record]UNSW Syndney (2016)</ref> |
|||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2017. szeptember 1., 08:38-kori változata
| Perovszkit | |
 | |
| Általános adatok | |
| Névváltozatok | Kalcium-titanát |
| Kémiai név | Kalcium-titán-oxid |
| Képlet | CaTiO3 |
| Kristályrendszer | |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | |
| Alosztály | |
| Azonosítás | |
| Szín | fekete, vörösesbarna, halványsárga, sárgásnarancs |
| Keménység | 5–5,5 |
| Sűrűség | 3,98–4,26 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Perovszkit témájú médiaállományokat. | |
A perovszkit CaTiO3 képletű, tehát kalcium-titanát oxidásvány. Gustav Rose fedezte fel 1839-ben az Urál hegységben, és Lev Alekszejevics Perovszkij (1792–1856) mineralógusról nevezte el.
Ez az ásvány a névadója az XIIA2+VIB4+X2–3 általános képlettel leírható szerkezetű ásványok ma már több mint 400 tagot számláló csoportjának — ahhoz, hogy ezek szerkezete ne torzuljon el, az (A) és (B) fémionok méretaránya nem változhat.[1] A perovszkit kristály szerkezetét először Victor Goldschmidt írta le 1926-ban a toleranciafaktort tárgyaló művében.[2] A kristályszerkezetet 1945-ben publikálta Helen Dick Megaw bárium-titanát röntgendiffrakciós adatai alapján.[3]
Készítenek belőle napelemeket, amelyek hatásfoka egyelőre nem éri el a kereskedelmi forgalomban kapható hagyományos napelemekét, de az utóbbi időben komoly előrelépés történt ennek növelése érdekében.[4]
Források
- ↑ Minerals: Their constitution and origin. New York, NY: Cambridge University Press, 413. o. (2004). ISBN 978-0-521-52958-7
- ↑ Golschmidt, V M (1926). „Die Gesetze der Krystallochemie”. Die Naturwissenschaften 21 (21), 477. o. DOI:10.1007/BF01507527.
- ↑ Megaw, Helen (1945). „Crystal Structure of Barium Titanate”. Nature 155 (3938), 484. o. DOI:10.1038/155484b0.
- ↑ [1]UNSW Syndney (2016)
