„Erdélyi országgyűlés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Összetétele == |
== Összetétele == |
||
Az országgyűlésen részt vettek a [[erdélyi fejedelmi tanács|fejedelmi tanács]] és a fejedelmi tábla tagjai, és egyéb fejedelmi főtisztviselők, a [[vármegye|vármegyék]], a székely és szász [[szék (terület)|székek]], illetve a meghívott városok küldöttei. Egyes főrangú személyeket illetve világi és egyházi tisztségviselőket a fejedelem névre szóló levéllel ''(regales)'' hívott meg az országgyűlésre. A távolmaradókat és az országgyűlést idő előtt elhagyókat a fejedelem megbírságoltatta. |
|||
Maga a fejedelem ugyan ott volt az országgyűlés helyszínén, de rendszerint nem vett részt az üléseken, hanem az országgyűlés küldöttségeivel tartotta a kapcsolatot. Az országgyűlést a fejedelem által kinevezett országgyűlési elnök, a fejedelmi tanács egyik tagja vezette. |
|||
== Működése == |
== Működése == |
||
| 11. sor: | 14. sor: | ||
* {{KatLex|3||E/erd%C3%A9lyi%20orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s.html}} |
* {{KatLex|3||E/erd%C3%A9lyi%20orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9s.html}} |
||
* {{CitLib | aut = Trócsányi Zsolt | tit = Erdély központi kormányzata 1540–1690 | cap = Az országgyűlések | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1980 | isbn = 963-05-2327-2 | pag = 396–405}} |
* {{CitLib | aut = Trócsányi Zsolt | tit = Erdély központi kormányzata 1540–1690 | cap = Az országgyűlések | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1980 | isbn = 963-05-2327-2 | pag = 396–405}} |
||
== További információk == |
|||
* {{CitLib | aut = Trócsányi Zsolt | tit = Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései | loc = Budapest | red = Akadémiai | ann = 1976 | isbn = 963-05-0843-5 }} |
|||
A lap 2017. augusztus 31., 11:56-kori változata
Az erdélyi országgyűlés az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlése volt 1527–1867 között, amelyet a fejedelem hívott össze.
Összetétele
Az országgyűlésen részt vettek a fejedelmi tanács és a fejedelmi tábla tagjai, és egyéb fejedelmi főtisztviselők, a vármegyék, a székely és szász székek, illetve a meghívott városok küldöttei. Egyes főrangú személyeket illetve világi és egyházi tisztségviselőket a fejedelem névre szóló levéllel (regales) hívott meg az országgyűlésre. A távolmaradókat és az országgyűlést idő előtt elhagyókat a fejedelem megbírságoltatta.
Maga a fejedelem ugyan ott volt az országgyűlés helyszínén, de rendszerint nem vett részt az üléseken, hanem az országgyűlés küldöttségeivel tartotta a kapcsolatot. Az országgyűlést a fejedelem által kinevezett országgyűlési elnök, a fejedelmi tanács egyik tagja vezette.
Működése
Helyszínei
Az országgyűlésnek nem volt állandó helyszíne; a leggyakrabban Gyulafehérváron (131), Kolozsváron (76), Nagyszebenben (47), Tordán (41), Marosvásárhelyen (21), Medgyesen (20), Fogarason (18), illetve Segesváron (16) tartották. További helyszínek: Szászsebes, Radnót, Nagyenyed (7), Beszterce (6), Nagysink (4), Gyalu és Apahida (2). Egy-egy alkalommal tartottak országgyűlést Szászkézden, Székelyudvarhelyen, Görgényszentimrén, Lécfalván, Balázsfalván, Ebesfalván, Szászrégenben, Nagyselyken, Kolozsmonostoron, Brassóban, Berethalmon, Váradon, Kisselyken, Nyárádszeredán is.
Források
- Magyar katolikus lexikon III. (Éhi–Gar). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1997.
- Az országgyűlések. In Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690. Budapest: Akadémiai. 1980. 396–405. o. ISBN 963-05-2327-2
További információk
- Trócsányi Zsolt: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései. Budapest: Akadémiai. 1976. ISBN 963-05-0843-5