„Kalmar” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
15. sor: | 15. sor: | ||
Kalmar, illetve konkrétabban a [[kalmari vár]] hamarosan komoly politikai szerepet játszott az ország történelmében. 1266-ban itt találkozott Guido kardinális [[Birger Jarl]]lal valamint Laurentius püspökkel. 1285 [[Magnus Ladulås]] nagy gyűlést rendezett egy sor [[Hanza-szövetség|Hanza-város]] képviselőivel hogy közvetítsen közöttük és a norvég király között. 1332-ben itt választották meg [[Magnus Eriksson]]t Skåne királyává egy gyűlésen.<ref>''Sällsamheter i Småland'' del 4, s. 13-15</ref> |
Kalmar, illetve konkrétabban a [[kalmari vár]] hamarosan komoly politikai szerepet játszott az ország történelmében. 1266-ban itt találkozott Guido kardinális [[Birger Jarl]]lal valamint Laurentius püspökkel. 1285 [[Magnus Ladulås]] nagy gyűlést rendezett egy sor [[Hanza-szövetség|Hanza-város]] képviselőivel hogy közvetítsen közöttük és a norvég király között. 1332-ben itt választották meg [[Magnus Eriksson]]t Skåne királyává egy gyűlésen.<ref>''Sällsamheter i Småland'' del 4, s. 13-15</ref> |
||
Az 1200-as évek derekán a város már gazdaságilag is Svédország legfontosabb városai közé számított. Északi viszonylatban virágzó kereskedővárosnak is lehetett tekinteni, de a vezető szerepet német kereskedők töltötték be, akik kezükben tartották elsősorban a külkereskedelmet. A fő exporttermékek a kátrány, kő, deszka, vaj, rozs, bőrök voltak, de már korán megjelent a vas is az exportcikkek között. A követ az ölandi mészkőből bányászták, a kátrány és a fa [[Småland tartomány|Småland]] erdeiből érkezett. Az importáruk között a legfontosabb a só volt, de emellett a sör, bor, szövet, fűszerek kereskedelme is jelentős volt. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a Hanza-városok voltak. A kereskedelem egészen [[I. Gusztáv svéd király|Gustav Vasa]] koráig |
Az 1200-as évek derekán a város már gazdaságilag is Svédország legfontosabb városai közé számított. Északi viszonylatban virágzó kereskedővárosnak is lehetett tekinteni, de a vezető szerepet német kereskedők töltötték be, akik kezükben tartották elsősorban a külkereskedelmet. A fő exporttermékek a kátrány, kő, deszka, vaj, rozs, bőrök voltak, de már korán megjelent a vas is az exportcikkek között. A követ az ölandi mészkőből bányászták, a kátrány és a fa [[Småland tartomány|Småland]] erdeiből érkezett. Az importáruk között a legfontosabb a só volt, de emellett a sör, bor, szövet, fűszerek kereskedelme is jelentős volt. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a Hanza-városok voltak. A kereskedelem egészen [[I. Gusztáv svéd király|Gustav Vasa]] koráig túlnyomórészt német kézben maradt. 1602 és 1615 között a város [[püspök]]i székhely is volt. |
||
=== A város költöztetése == |
|||
1602 és 1615 között [[püspök]]i székhely volt. |
|||
Az 1611–13-as svéd-dán háború során a város történetének legsúlyosabb csapásait szenvedte el. A várta ostromló dán csapatok feldúlták a várost. A város közelében csatára is sor került a felmenteni érkezett svéd csapatokkal, ami dán győzelemmel végződött. Három hónapos ostrom után a vád megadta magát. [[Krister Some]] várkapitányt a svéd uralkodó és a közvélemény árulónak tartotta, és ő ezután dán szolgálatba is állt. |
|||
A vár és a kiégett város két évig volt dán kézen. A lassan újra felépülő várost 1647-ban tűzvész sújtotta. Ekkor döntést hoztak a város új helyre költöztetéséről, amely munka 1657-ig tartott. Az új városfalakon belül szabályos, sakktábla-szerű alaprajzot követően építették fel a házakat. A várat is jelentősen megerősítették. Kalmar erőd-város lett Svédország akkori déli határán. A svéd nagyhatalmi terjeszkedés nyomán azonban a határ hamarosan jóval délebbre került, így a város sokat vesztett jelentőségéből. |
|||
==Nevezetességei, látnivalói== |
==Nevezetességei, látnivalói== |
A lap 2017. augusztus 28., 16:08-kori változata
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Kalmar | |
Közigazgatás | |
Ország | Svédország |
Irányítószám | 390 02–398 09[1] |
Körzethívószám | 480 |
Testvérvárosok | Lista Giresun |
Népesség | |
Teljes népesség | 41 852 fő (2020. dec. 31.)[2] |
Földrajzi adatok | |
Terület | 20,52 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
é. sz. 56° 39′ 51″, k. h. 16° 21′ 56″Koordináták: é. sz. 56° 39′ 51″, k. h. 16° 21′ 56″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kalmar témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kalmar városa a svédországi Småland tartomány tengerpartján, Öland szigetével szemben található, a Kalmarsund tengerszoros partján épült. A városról elnevezett Kalmar megye és Kalmar község székhelye. Lakossága 2010. december 31-én 36 392 fő volt.
Nevének eredete
Nevét a régi svéd nyelvben „kőrakásos helyet” jelentett, és a jégkorszak nyomán a parton kialakult, a hajózást is nehezítő kőhalmokra utal.[3][4]
Története
A mai város környékén számos leletet tártak fel az északi vagy germán vaskorszak (i. sz. 400–800) idejéből, főleg temetkezési helyeket. Egyes leleteket még ennél is jóval korábbról származtatnak a régészek.
Kalmar neve először az 1000-es évek elején jelent meg egy rúnakövön, és ezzel az egyik legrégebbi svéd településnek számít, de bizonytalan, hogy ez az adat a településre vagy a tengerszorosra utal. Az 1100-as években már egy izlandi írott forrás is említi. A település magja egy ősi kereskedelmi út mentén, egy természetes kikötőhely mellett, a mai kalmari várnak helyet adó szigeten alakult ki a 12. században, ahol ekkoriban épült fel az az öregtorony, ami valószínűleg a városnak az 1200-as évek derekán megjelent, Svédországban legrégebbi címerét is ihlette.
Az 1200-as években már kiépült a település körül egy városfal, azon belül pedig létrejött egy Domonkos-rendi kolostor, valamint a Szentlélek-rend által fenntartott intézmény, a Domus sancti Spiritus, amely az öregek otthona, a szegényház és a kórház szerepét is betöltötte. 1299 után női kolostort is alapítottak.
Kalmar, illetve konkrétabban a kalmari vár hamarosan komoly politikai szerepet játszott az ország történelmében. 1266-ban itt találkozott Guido kardinális Birger Jarllal valamint Laurentius püspökkel. 1285 Magnus Ladulås nagy gyűlést rendezett egy sor Hanza-város képviselőivel hogy közvetítsen közöttük és a norvég király között. 1332-ben itt választották meg Magnus Erikssont Skåne királyává egy gyűlésen.[5]
Az 1200-as évek derekán a város már gazdaságilag is Svédország legfontosabb városai közé számított. Északi viszonylatban virágzó kereskedővárosnak is lehetett tekinteni, de a vezető szerepet német kereskedők töltötték be, akik kezükben tartották elsősorban a külkereskedelmet. A fő exporttermékek a kátrány, kő, deszka, vaj, rozs, bőrök voltak, de már korán megjelent a vas is az exportcikkek között. A követ az ölandi mészkőből bányászták, a kátrány és a fa Småland erdeiből érkezett. Az importáruk között a legfontosabb a só volt, de emellett a sör, bor, szövet, fűszerek kereskedelme is jelentős volt. A legfontosabb kereskedelmi partnerek a Hanza-városok voltak. A kereskedelem egészen Gustav Vasa koráig túlnyomórészt német kézben maradt. 1602 és 1615 között a város püspöki székhely is volt.
= A város költöztetése
Az 1611–13-as svéd-dán háború során a város történetének legsúlyosabb csapásait szenvedte el. A várta ostromló dán csapatok feldúlták a várost. A város közelében csatára is sor került a felmenteni érkezett svéd csapatokkal, ami dán győzelemmel végződött. Három hónapos ostrom után a vád megadta magát. Krister Some várkapitányt a svéd uralkodó és a közvélemény árulónak tartotta, és ő ezután dán szolgálatba is állt.
A vár és a kiégett város két évig volt dán kézen. A lassan újra felépülő várost 1647-ban tűzvész sújtotta. Ekkor döntést hoztak a város új helyre költöztetéséről, amely munka 1657-ig tartott. Az új városfalakon belül szabályos, sakktábla-szerű alaprajzot követően építették fel a házakat. A várat is jelentősen megerősítették. Kalmar erőd-város lett Svédország akkori déli határán. A svéd nagyhatalmi terjeszkedés nyomán azonban a határ hamarosan jóval délebbre került, így a város sokat vesztett jelentőségéből.
Nevezetességei, látnivalói
Jegyzetek
- ↑ http://www.geopostcodes.com/Kalmar_Kalmar
- ↑ Statistiska tätorter 2020, befolkning, landareal, befolkningstäthet per tätort. Svéd Statisztikai Hivatal, 2021. november 24.
- ↑ Kiss Lajos 310. o.
- ↑ Svensk etymologisk ordbok
- ↑ Sällsamheter i Småland del 4, s. 13-15
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmar című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kalmars historia című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2 (1980)