„IV. Eduárd angol király” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
107. sor: 107. sor:
== Források ==
== Források ==
* [[A Pallas nagy lexikona]]
* [[A Pallas nagy lexikona]]
* Szántó György Tibor: Anglia története, Maecenas Könyvkiadó, 1992, ISBN 963-7425-53-5, 102-103. oldal
* Szántó György Tibor: Anglia története, Maecenas Könyvkiadó, 1992, {{ISBN|963-7425-53-5}}, 102-103. oldal


{{Angol uralkodó|előző=[[VI. Henrik angol király|VI. Henrik]]|
{{Angol uralkodó|előző=[[VI. Henrik angol király|VI. Henrik]]|

A lap 2017. augusztus 26., 00:30-kori változata

IV. Eduárd
Dei Gracia Rex Anglie et Francie Dominus Hibernie

Anglia királya
Uralkodási ideje
1461. március 4. 1470. október 30.
Koronázása
1461. június 28.
ElődjeVI. Henrik
UtódjaVI. Henrik
Anglia királya
Uralkodási ideje
1471. április 11. 1483. április 9.
ElődjeVI. Henrik
UtódjaV. Eduárd
Életrajzi adatok
UralkodóházYork-ház
Született1442. április 28.
Rouen, Caux
Elhunyt1483. április 9. (40 évesen)
Westminster
NyughelyeSt. George's Chapel, Windsor
ÉdesapjaPlantagenet Richárd yorki herceg
ÉdesanyjaCecily Neville
Testvére(i)
HázastársaElizabeth Woodville
GyermekeiErzsébet
Mária
Cecilia
V. Eduárd angol király
Margit
Richárd
Anna
György
Katalin
Brigitta (Bridget)
IV. Eduárd aláírása
IV. Eduárd aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Eduárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

IV. Eduárd angol király (Rouen, 1442. április 28.Westminster, 1483. április 9.) Plantagenet Richárd yorki herceg és Cecily Neville fia. Miután apja a wakefieldi csatában (1460) elesett, Eduárd mint a York-ház (fehér rózsa) feje, magának követelte a koronát a Lancaster-házból (piros rózsa) származott VI. Henrikkel szemben s Towton mellett 1461-ben kivívott győzelme után az angol trónra lépett.

Szenvedélyes, erőszakos és a sors csapásaitól vissza nem rettenő, szüntelenül élvezeteket hajhászó uralkodó volt, aki a megbuktatására támasztott mozgalmakat kegyetlen szigorral nyomta el. 1470-ben ugyan a Lancaster-Warwick-párt újabb felkelése folytán kénytelen volt Angliát elhagyni, de miután sógorától, Merész Károly burgundi hercegtől segítséget kapott, már 1471-ben visszatért s a Barnet mellett vívott ütközetben (április 14.) leverte Warwickot és újra az angol trónra lépett. Egy hónappal később a Margit királynő vezérlete alatt kikötött francia hadat verte le.

Ezek után a Lancaster-házat csaknem teljesen kiirtotta. A fogoly VI. Henriket a Towerben megfojtatta, fiát, Eduárdot összevagdaltatta, a királynőt ellenben 75 000 aranyért átadta a francia királynak, XI. Lajosnak. Később testvérét, Györgyöt, Clarence hercegét is megölette. Amilyen kegyetlen volt a főúri és főpapi ellenzékkel szemben, épp annyira elnéző volt a városokkal szemben s ezek támogatása, valamint ügyes pénzügyi politikája kora egyik leggazdagabb és leghatalmasabb uralkodójává tették. Uralkodása alatt fellendült a kontinentális kereskedelem és teljesen eltűnt a jobbágyság.

Két kiskorú fiút hagyott hátra, V. Eduárdot és Richárdot.

Gyermekei

Felesége, Elizabeth Woodwille (14371492. június 8.) 10 gyermeket szült Eduárdnak:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Erzsébet 1466. február 11. 1503. február 11.
Mária 1467. augusztus 11. 1482. május 23.
Cecília 1469. március 20. 1507. augusztus 24.
V. Eduárd 1470. november 4. 1483. július 6.
Margit 1472. április 10. 1472. december 11.
Richárd 1473. augusztus 17. 1483
Anna 1475. november 2. 1511. november 23.
György 1477. márciusa 1479. márciusa
Katalin 1479. augusztus 14. 1527. november 15.
Brigitta 1480. november 10. 1517

Állítólagos házassága Lady Eleanor Talbottal

Miután a lány fiatalon megözvegyült első férjétől, Sir Thomas Butler-től 1461 tavaszán, állítólag szerelmi viszonyba kezdett az akkor frissen megkoronázott IV. (Yorki) Eduárd angol királlyal, akihez a pletykák szerint feleségül is ment, ám erről nem maradtak fenn hiteles, írásos bizonyítékok. IV. Eduárd halála után a feleségétől, Elizabeth Woodville-től származó trónörökös, az V. Eduárd néven rövid ideig uralkodó kisfiú nagybátyja, a néhai király öccse, Richárd hamis indokok és bizonyítékok alapján magához ragadta kiskorú unokaöccse koronáját, s III. Richárd néven trónra lépett 1483-ban. V. Eduárdot, s annak öccsét, Richárd yorki herceget az újdonsült király a Towerba záratta, s később állítólag meg is ölette őket. Anyjuk, Erzsébet özvegy királyné IV. Eduárddal kötött frigyét III. Richárd törvénytelenné nyilvánította, abból kifolyólag, mivel hamis dokumentumokat tudott felmutatni az egyháznak, melyek szerint IV. Eduárd már nős ember volt, mielőtt elvette volna Elizabeth úrhölgyet 1464-ben. Nem csak a frigy semmissé nyilvánítását sikerült kieszközölnie Richárdnak, hanem az ún. Titulus Regius nevű törvény értelmében a királyi pár tíz gyermekét is törvénytelennek minősítette, hogy később majd egyik örökös se formálhasson jogot az angol koronára.

Források


Előző uralkodó:
VI. Henrik
Anglia királya
14611470
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
VI. Henrik
Előző uralkodó:
VI. Henrik
Anglia királya
14711483
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
V. Eduárd