Szelim-lyuk

Szelim-lyuk
A Szelim-lyuk
Hossz	45 m
Mélység	4 m
Magasság	14 m
Függőleges kiterjedés	18 m
Tengerszint feletti magasság	289 m
Ország	Magyarország
Település	Tatabánya
Földrajzi táj	Gerecse
Típus	hidrotermális
Barlangkataszteri szám	4630-8
Elhelyezkedése
Szelim-lyuk Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 25″, k. h. 18° 24′ 25″47.5903, 18.4069
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelim-lyuk témájú médiaállományokat.

A Szelim-lyuk egy fokozottan védett barlang. Jelentős régészeti lelőhely, amelyhez számos monda fűződik. A Gerecse hat fokozottan védett barlangja közül az egyik.

Megközelítése

A szomszédos Turul-emlékműtől egy néhány éve épült tanösvényen át juthatunk a barlanghoz.

Leírása

A Tatabánya feletti Kő-hegyen, 289 méter tengerszint feletti magasságban található. A barlang 45 méter hosszú és 14 méter magas, melyet egy vízfolyás vájt ki a triász időszaki dachsteini mészkősziklából. A barlang jelentős őskori lelőhely, ősemberek tűzhelyének maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezeréves, az ember jelenlétére utaló lelet. Fokozottan védett természeti érték. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Előfordul irodalmában Bánhidai nagy barlang, Bánhidai Szelim-barlang, Bánhidai Szelimluk barlang, Bánhidai-zsomboly, Eperjes-barlang, Szelim-barlang, Szemi-luki, Szemi-lyuka és Szent Vit barlangja néven is.

Nevének eredete

A barlang jelenlegi nevének eredetét több elmélet magyarázza:

• az első szerint I. Szelim oszmán szultán szultán nevéből származik, aki viszont a környéken egyáltalán nem járhatott, mivel ő még a mohácsi csata előtt meghalt és soha nem járt Magyarországon.
• a másik magyarázat szerint a Szulejmán név alakult át Szelimmé. I. Szulejmán oszmán szultán seregei valóban jártak a környéken és el is pusztították azt.
• a harmadik, magyar nyelvészeti magyarázat szerint a barlang alakja szemre hasonlít és ebből alakult ki a Szelim név
• a szlovák nyelvészek magyarázata szerint (lásd az oldal szlovák változatát) a helyi szlovák telepesek szedlim (fon.) (=nyereg) szavából alakult ki a helyi nyelvjárás alapján a szelim szó. (dl→l)

Legendái

A Szelim-lyuk felső nyílása

A barlanghoz több legenda is fűződik:

• Az egyik legenda szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú megszomjazott majd hangosan sírni kezdett, édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a legenda igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják.
• A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, I. Szelim oszmán szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt.
• Egy másik – kevésbé ismert – verzió szerint egyik vértesi (talán a vitányi) várból a várnagy neje és gyermeke itt menedéket és vizet keresett, de a bennrejtőzött lakók elutasították. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt s bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok őt is felkoncolták s mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején nagy lyukat ástak, míg a megbolygatott boltozat lezuhant, maga alá temetve a menekülőket és két helyen kidöntve a barlang oldalfalait. Azt is regélik, hogy itt rejtette el Szelim szultán kincseit s azokat mérges leheletű sárkány őrzi. Tény hogy a Szelim-lyuk mélyén kutatás alkalmával Kessler Hubert mérges széndioxidra akadt: ez volna talán a sárkány mérges lehelete?”

Régi leírásai

A Szelim-lyuk északi bejárata

A Szelim-lyuk kürtője belülről

• „Vittlyuk-hegye, Szent Vit barlangjáról nevezetes hegy. Az előbbieknél alacsonyabb, s az aljában Bánhida falu ékesíti, ugyanis e faluhoz igen közel fekszik. (...) Az a hír járja, hogy hajdan, amikor a barbár tatárok és törökök a magyar népet fogságba hajtották volna, s az a barlangba menekült, egy asszony vallomása folytán,- aki szopós gyermekének sírása miatt kijött, majd fogságba esett –, a barbárok/::/ felkutatván őket, mivel a barlangba máskép nem tudtak behatolni, felülről mindenkit, aki bent bújt, füstbe fojtottak. Láttuk két halomban összegyűjtve a legyilkoltak csontjait oly nagy sokaságban, hogy ilyen csonttömeg rájuk sütötte a vádat; és még hallgassunk arról, amit a régiek vétkesen elpusztítottak.”

Bél Mátyás: Komárom vármegye leírása (Descriptio Comitatus Comaromiensis)/Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése Tatabánya, 1989.

• „…Nem messze a Turultól van egy hatalmas gyönyörű barlang. Olyan, mint egy nagy, boltozatos táncterem, fölül nagy gömbölyű nyílással. Ez a barlang az úgynevezett Szelim lyuka. Megírta ennek történetét – már az »öregek« elbeszélése szerint – Jankovits János, Sz.-nek (Vértesszőlősnek-R.M.) buzgó mester-jegyzője 1800-ban: szó szerint, betüszerint ezeket írván az ő feljegyzéseiben, melyeket megírt: „Pro gratiosissimis Posteris”:»Továba: Binhidi Szüllük felett való lyuk és Üres kősziklából: a Török Háborúban 7. falubélé népség oda rejtőzöt, és midőn a Szüllük felől mostis látható nagy lyukat bé rakták. Semmiképpen az Ellenség nékiek nem árthatott, mivel Terméskőben hagytak egy hézakot, amellyen ki és béjártak. Történt azonban, hogy azon nép közt egy asszonynak révó gyereke lett volna. Ezen asszony kimenvén, amire a’ folyóhoz érkezett;és íme a Tüskésbe Logerozó (táborozó-R.M.)Török, tsak hamar me fogatatta, és véle ki valottatta: Ettől mindeneket ki tanulván a Török a mostani Vaskaput által töretvén, azon Kő nagy rejtekhelynek teteit, mint egy szérő, amint most látzik feltörette.«

Törzsök (Klotz Ignácz): A Vértesekből :Tárczák Győrött, 1912

Érdekességek

• A Szelim-lyukban forgatták az Eragon című film egyes részeit (Galbatorix trónterméül szolgált)
• A barlangot kutatja és „örökbe fogadta” a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület
• A barlang mondájához kapcsolódóan 2010-ben és 2011-ben megrendezték a Szelim-napi Regélő történelmi játszóteret
• Szerepel reklámfilmben is [3]

Képgaléria

• 
  A Szelim-lyukban talált koponyák
• 
  A Szelim-lyuk nyugati bejárata

Irodalom

• Törzsök (Klotz Ignácz): A Vértesekből. Tárczák Győrött, 1912. ISBN 9630370522
• Bél Mátyás: Komárom vármegye leírása (Descriptio Comitatus Comaromiensis). / Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Tatabánya, 1989.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 45. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai.
• Gál István: A bánhidai Szelim barlang "hiénás" rétege. Bp. 1943.
• Gaál István: A Gerecse hegység egyik legérdekesebb barlangcsoportja.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. 2005.
• Pintér Sándor: A belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete a régészeti szempontból jelentős barlangok köréről. Magyar Közlöny, 2013. 133. sz. (2013. augusztus 9.) 65483. old.
• Ringer Árpád: A Bükk hegység kőkora. In: Baráz Csaba szerk.: A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2002. 300. old.

További irodalom

• T. Dobosi Viola: Ősemberek az Által-ér völgyében. Tata, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, 1999. 36–47. old. ISBN 963-7110-31-3
• Mottl Mária: Jelentés az 1936/38. évi ásatások eredményéről és az ősgerinces osztály működéséről. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentései az 1936–1938. évekről. Bp. 1945. (4. köt.) 1523, 1524, 1525–1526, 1548, 1549. old. (Németül 1553–1585. old.)

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás
• A város honlapján